Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-15 / 46. szám

c) A jegyzőkönyv egy példánya felküldendő a püspökhöz, ki azt fejterjeszti az egyházfőtanácshoz. d) Az egyházmegyei rendes jegyző akadályoztatása esetében a jegyzőséget folytatja az aljegyző, ha ilyen van, ha nincs, a közgyűlés helyettesit arra az ülés-szakra jegyzőt a papi egyének közül 8-ik fejezet. Az egyházmegyei közgyűlés tárgyai. a) Esperes, egyházmegyei jegyző, aljegyző és director választása egyházi törvényeinkben meghatározott esetekben és hivataloskodási tartarara. b) Kijelölés fő- és algondnoki hivatalra, mikor üresség van, vagy az egyházfőtanács jóváhagyásával gondnoki uj állomások áliittatnak fel; minden egyes állomásra szavazattöbbséggel három világi egyén jelöltetik ki és küldetik fel az egyházfőtanácshoz kinevezés végett, a kijelöltek nevei a szavazattöbség szerint sorozandók. c) A papi ülnökök választása általános szavazattöbbséggel három évi hivataloskodási tartamra, az egyházmegyében levő rendes papok közül és világi ülnökök választása az egyházmegye világi képviselői közül hasonlag három évi tartamra. Egyházi törvényszékeink tekintélye megkívánja, hogy a mennyiben lehető, az egyházi törvényekben jartas világi ülnökök választassanak. d) Igazításba vétele az egyházfőtanácstól, a közzsinattól és püspöktől az egyházmegyéhez végrehajtás, tudósítás, véleményezés vagy jelentéstétel végett intézett rendeleteknek, leiratoknak. c) Az egyházmegyei vizsgáló bizottság köteles értesíteni az egyházmegyei közgyűlést a legközelebbről lefolyt vizsgálat eredményéről, s ha kívántatik, előterjeszteni jegyzőkönyvét is; továbbá e gyűlésen tárgyaltatnak az indítványozások utján felmerülő minden oly tárgyak, melyek a vallásos élet, népnevelés, az egyházfegyelem és a fennálló vagy felállítandó jótékony intézetek ügyében mutatkozó hiányok orvoslására vagy szükséges javítások életbeléptetésére vonatkoznak; ezek felett tanácskozik, eligazítja azon törvényszabta hatáskörben, melyben eddigelö az egyházmegyei zsinatok működtek. f) Beveszi az illetők számadásait mindazokról a jótékony célú pénzalapokról, melyek felvigyázása az e.megye jogkörébe tartozik, intézkedik azok szoros megvizsgálásáról, általában az ilyen jótékonyintézetek létrehozására közremunkál, s mindenek felett őrködik, hogy a fennállók csonkulást, kárt ne szenvedjenek. g) Az e.megyében már létező részvényes intézetek, például: özvegy-árvai vagy olvasó-egyletek, a társulat szabályai értelmében az egyleti tagok kormánya alatt maradnak. h) Ellátása a közigazgatás köréhez tartozó kérelmeknek, panaszoknak, a felsőbb hatóságok törvényszabta illetékessége fenntartásával. 9-ik fejezet. Az egyházmegyei közgyűlés tartásának költségeiről. a) Az egyházmegyei közgyűlés miként való tartása az illető egyházmegyéknek kebli intézkedésére bizatik ; azon megjegyzéssel, hogy az egyházak feles költséggel ne terheltessenek. b) Ugy a világi, mint az egyházi képviselők sem napdij, sem uti költség, sem semmi inás anyagi javadalomban nem részesülnek. 10-ih fejezet. Az egyházmegyei közgyűlés viszonyairól. Az egyházmegyei közgyűlésnek a püspökhöz, körzsinathoz és az egyházfőtanácshoz való viszonya ugyanaz marad a mi volt eddig az egyházmegyei r. zsinatoké a fennálló törvények és törvényes szokás értelmében. 11-ik fejezet. Jóllehet a Rikánbelőli négy egyházmegye u. m. sepsi, kézdi- orbai- és erdővidéki egyházmegyék tartoznak magokat e törvény szerint külön-külön szervezni, mindazáiial ezen négy egyházmegye communitása meghagyat! k az anyaszentegyház törvényes felsőbb testületeinek kormányzása alatt, a püspökhöz, közzsinathoz és egyházfőtanácshoz létező viszonyának fenntartása meilett az eddigi gyakorlat szerinti állásában s jogában. 12 ik fejezet. A püspöki vizsgáiat alatt álló egyházak meghagyatván eddigi állásukban, a közönséges törvénykezési ügyekre nézve azon egyházmegyéhez tartoznak, melybe azoknak egyházi hivatalnokai bekebelezve vannak ; ha pedig egyik egyházmegyébe sem volnának bekebelezve, akkor a püspök határozza meg általok kifogást nem tehetőleg, hogy melyik egyházmegyei törvényszék előtt folyjanak az ily törvényes tárgyak, a fogarasi egyház kivételével, mely kivételes állásánál fogva az eddigi gyakorlatban meghagyatott. II. AÍ egyházmegyei tanácsról. 13-ik fejezet. Az egyházmegye közügyeit egyik közgyűléstől a másikigaz egyházmegyei tanács kormányozza; felügyel minden iskolai, gazdasági, építkezési, jogi és törvénykezési ügyekre, elintézi az időközben felmerült és halasztást nem szenvedő olyan kérdéseket is, melyek különben az egyházmegyei közgyűlés eleibe tartoznának ; de határozatairól, rendeleteiről utólagosan értisiti az egyházmegyei közgyűlést; teljesedésbe veszi az egyházmegyei közgyűlés határozatait. lá-ik fejezet. Az egyházmegyei tanács elnöke, tagjai összehívásának módja, ideje. Az egyházmegyei tanács elnöke az esperes.