Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-15 / 46. szám

Tagjai: a) Az egyházmegyei fő- e's algondnok. b) Az egyházmegyei rendes jegyző és director. Összehívja az esperes egyetértve az egyházmegye területén jelenlévő fő- vagy algondnokkal, minden három hónapban, s szükség esetében többszőr is. Tollvivöje az egyházmegyei rendes jegyző. Az átiratok és rendeletek mindig aláíratnak egyik gondnok által. III. Az egyházmegyei törvényszékről. lh-ik fejezet. Az egyházmegyei törvényszék elnöke tagjai és tollvivöje. a) Az egyházmegyei törvényszék kétféle : k ö z t ö rvényszék és házassági törvényszék. Mindkét törvényszék elnöke az esperes ; akadályozása esetében az egyházmegyei rendes jegyző, ha ez is akadályozva lenne, kor-elnöklet alatt választatik elnök azon ülésszakra a papi ülnökök közül. b) 1. A köztörvényszék ülnökei a papi és világi rendből választatnak, mindkét rendből egyenlő számmal; e szám azonban egy-egy részről nem lehet kevesebb négynél, sem több tiznél; a világi ülnökök számába befoglaltatnak a fő- és algondnokok, úgyszintén a papi ülnökök számába az esperes, jegyző és director. 2. A házassági törvényszék tagjai: a fö-és algondnokok, esperes, jegyző és director, és ezek melié választott papi ülnökök, kiknek száma nem lehet kevesebb négynél, sem több tiznél, ezek között apa fiával, testvér testvérével, ipa vejével egyszersmind nem székelhet. c) Mindegyik törvényszék ülnökei, székbirói esküt kötelesek letenni, következőleg — ezen minőségben a fő- és algondnok is. d) A törvényszéknek ülnökei a 8-ik fejezet c pontjában meghatározott módon és hivataloskodási tartamra választatnak. Székbirói esk ü-f orma. En N. N. . . ., mint ezen egyházmegye székbirója esküszöm az Atya, Fiu és Szentlélek Istenre, hogy ezen hivatalomban hiven eljárok, Ítéletemet minden kedvezés vagy részrehajlás nélkül lélekismeretesen, s a törvények értelmében fogom kimondani, senki szavazatát, véleményét fel nem fedezem, a hozott ítéletet senkinek idő előtt ki nem beszélem s teljes igyekezettel azon leszek, hogy ezen törvényszéken minden Ítéletek a törvény és igazság szerint hozassanak. Isten engem ugy segéljen. 16-ik fejezet. Az egyházmegyei törvényszék tárgyai. a) A köztörvényszék tárgyai: minden oly törvényes ügyek és kérdések, melyek eddig is a részletes zsinatokon tárgyaltattak. b) A házassági törvényszék tárgyai: a házassági perek és azzal egybefüggő minden törvényes kérdések. 17-ik fejezet. Az egyházmegyei törvényszék összehívásának módja, tartásának ideje. a) Az egyházmegyei mindkétféle törvényszéket összehívja az esperes, oly módon, hogy az ülés tartásának idejéről minden illetékes tag nyolc nappal előbb értesíttessék. b) Törvényszéki rendes ülés háromszor tartatik egy évben a canonban a részletes zsinatok tartására kijelölt időben ; a mely e.megyékben egy negyedik szükségeltetik, azokban az 1861 iki közzsinat határozata értelmében a negyedik is megtartható, mint rendes törvényszéki ülés. A mely egyházmegyében eddigelé quindenalis székek tartattak, azok szint annyiszor tarthatnak egyházmegyei törvényszéki ülést, a hányszor eddig tartottak quindenalis széket. A törvényszék ítéletet hozhat, ha rendes időben kihirdettetett és a birák száma hétnél nem kevesebb, a világi és papi ülnökök közötti arányra nem tekintve. Szükség esetében a hiányzó ülnököket a hét számig helyettes-képen kiegészítheti a papokból az esperes. c) Rendkívüli esetekben az esperes gyűjthet össsze rendkívüli törvényszéket. 18-ili fejezet. Az egyházmegyei törvényszék tagjai dij ázásáról. A házassági törvényszék tagjai, a gondnokokon kivül a válóperek dijából dijaztatnak ; a köztörvényszék tagjai semminemű dijt nem vesznek. Az 1868-iki közzsinat jegyző-könyve 29-ik számú határozata értelmében külön lenyomatban kiadta Elekes Károly, közjegyző. Ily cim alatt osztatott szét a napokban esperesi uton azon közzsinati megállapodás, melyszerint az erdélyi ev. ref. anyaszentegyházban az egyházmegyék képviseleti alapra fektetett szervezete életbeléptetendő; és a melynek 1-ső fejezete szerint az e.megyékben e 3 tesület alakuland: 1. Egyházmegyei közgyűlés. 2. Egyházmegyei tanács, és 3. Egyházmegyei törvényszék, — mely utóbbinak működési köre a 15. fejezet szerint ismét két ágra oszlik, k öztörveny szekire, hova minden oly törvényes ügyek, és kérdések tartoznak, melyek eddig is a r. zsinatokon tárgyaltattak — és házassági törvényszékére, hova a házassági perek, és ezzel egybefüggő minden törvényes kérdések tartoznak. Bármily későn történt az első lépés (egyes egyházak képviseleti szervezete) után e második, a haladás felé, idvezlem! azért, mert kezességet látok ebben — is a fokozatos emelkedésre az oly égető köz-