Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-15 / 46. szám

f) A beküldött pecsétes levelek e bízottság előtt bontatnak föl, elébb megkészíttetik a megválasztott képviselők névsora, azután az iskolamesterekre vonatkozó szavazatok vétetnek számba, a több szavazatot nyert egyének az egyházmegyei közgyűlés rendes tagjainak nyilváníttatnak, mint ilyek névsorba igtattatnak s megválasztatásuk az illetőknek hivatalosan tudtokra adatik. g) A fennebbi pont alatt emiitett bizottság mind a képviselők választásairól szóló jegyzőkönyvi kivonatokat, mind az iskolatanitókra vonatkozó szavazatok számbavételéről készült jegyzökönyvet az egyházmegyei gyűlés eleibe terjeszti, mellékelvén az iskolatanitóktól jött választási leveleket eljárása igazolásaul. h) Ugy a világi mint az iskolatanitó képviselők három évi tartamra választatnak ; a meghalt vagy lemondott képviselők helyett az esperes felszólítására a fennebbi módon történik uj választás. 4-ik fejezet. a) Az iskolatanitókból választandó képviselők számát az esperes körlevéllel adja tudtokra az illetőknek, felhiván őket, hogy szavazataikat nyolcadnap alatt bepecsételt levében küldjék be. A szavazatot tartalmazó levél következőleg cimzendő: N. N. esperes urnák. Szavazat egyházmegyei képviselőre az iskolatanitói karból; N. N. iskolatanitó tói. b) Szavazati joggal bir az egyházmegye területén möködö mindegyik szolgálattevő rendes iskolatanitó, kivévén a közkereset alatt levőket; ugyanezek választhatók is. c) A szavazatot tartalmazó levélbe annyi iskolatanitó neve irandó, a hány iskolatanitói képviselő van kiirva az esperesi körlevélben. d) Az oly szavazati levelek, melyek az esperesi körlevélben meghatározott számnál több nevet, vagy nem illetékes neveket tartalmaznának, a szavazat számbavételekor félreteendők, mint elveszett szavazatok. 5-ik fejezet. Az egyházmegyei közgyűlés tartásának idejéről, összehívása módjáról. a) Egyházmegyei közgyűlés minden évben egyszer tartandó, a canonica visitátió bevégződése után tavaszszal. Rendkívüli esetekben többször is egy behívhatni a közgyűlést, ilyenkor azonban a gyűlés fontosabb tárgyai a meghívó levélben kijelölendők. b) As e.megyei közgyűlést az esperes hívja össze, ha az esperesi hivatal ürességben volna, az esperesi helyettes. c) Az Összehívó körlevél kibocsátásában figyelemmel kell lenni arra, hogy a közgyűlésre kitűzött határnap előtt legalább nyolc nappal értesüljön arról mindegyik egyház; e végre köteles mindegyik lelkész a gyűlés idejét vasárnap délelőtti istenitisztelet alkalmával kihirdetni a templomban és tudatni az egyházában lakó képviselővel. d) Az e.megyei közgyűlés, az e.megyének lehetőleg központi vagy is olyan helységébe összehívandó, a melyben a gyűlés tagjai elláthatják magokat étellel és egyéb szükségesekkel. e) Az e.megyei közgyűlés, ha a törvényszabta módon és időben össze volt híva, törvényes határozatot hozhat, tekintet nélkül a megjelent tagok számára. f) Az e.megyei közgyűlés megnyitását istenitisztelet előzi meg. 6-ik fejezet. Az e.megyei közgyűlés elnöke az esperes, akadályoztatása esetében az e.megyei rendes jegyző, ha ez is akadályozva volna, az idősebb papi ülnök. Az elnök teendői: a) A gyűlés összehívása az ötödik fejezetben kijelölt mód szerint és időben. b) A gyűlés megnyitását megelőző istenitiszteíet alkalmával egyházi beszéd tartására kinevez egyet az e.rnegye lelkészei közül, s e kinevezést a tartandó beszéd alapjául szolgáló szentírási hely kijelölése mellett tudatja az illetővel, a gyűlés előtt legalább négy héttel. c) Megnyitja a gyűlést s megnyitó beszédében röviden vázolja azokat a fontosabb eseményeket, melyek az e.megye kül- és beléletére nagyobb befolyással voltak a közelebbi gyűlés óta, például: megemlékezik az időközben elhalt gondnokokról, iskolatanitókról, az e.rnegye kitűnőbb pártfogóiról; elősorolja az ürességbe jött helyek betöltésére tett intézkedéseket, bejelenti a beállított uj tagokat; továbbá elősorolja a netán keletkezett papi és iskolatanitói állomásokat, templomok, iskolák építésére tett intézkedéseket, kegyes alapítványokat, vagy másnemű segélyezéseket; az egyháziasság, közerkölcsiség, népnevelés ügye mibenlétét, az e.megye szellemi és anyagi ereje gyarapítását vagy hanyatlását lehetőleg hü adatokkal kimutatva, szóval : mindazt, a mi jó hatással lehet arra, hogy a közgyűlés tagjai a helyzettel megismerkedve, a közügyek iránt érdeklődjenek, a jó példa követésére buzduljanak és törekedjenek a mutatkozó hiányok pótlására. d) Vezeti a közgyűlés tanácskozását, meghatározza a tárgysorozatot és kimondja a határozatot a többség értelmében. 7 ik fejezet. Az egyházmegyei közgyűlés jegyzője és ennek teendője. a) Az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvét az egyházmegyei jegyző vezeti. b) Ha a közgyűlés több napig tart, minden következő napi tanácskozást az előbbi ülés jegyzőkönyve felolvasásával kell megkezdeni. Az egyházmegyei közgyűlés addig el nem oszolhat, mig a gyűlés jegyzőkönyve megállítva nincs, a megállított jegyzökönyvet az ülés színén aláírják az elnök és jegyző.