Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

lehetségesnek. De hála a gondviselésnek, és azon férfiaknak, kik eszközei voltak, az intézet legbecsesebb irományai közül sokkal több van meg, mint véltük. Azonban a kültörténetre vonatkozó adatoknál jóval becsesebbnek látszik a mi szemeink előtt az, hogy szerző egyszersmind a hazai mívelődés történetét is érdekesen vázolta, amenynyiben arra a Bethlen-főtanoda gyakorolt befolyást. Szerencsés gondolat volt a kettőt összekötni, s krónika helyett mívelődés történetünk megirásához egy nagy fontosságú adatot nyújtani. Mert Erdély szellemi előhaladása első sorban a Bethlen-főtanodához van kötve; ez vitte néha egyedül, de mindig legelöl a mívelődés zászlóját, világosságot terjesztve nemcsak a ref. egyház híveire, hanem a más vallásuakra is, sőt sugarai nem egyszer átvilágoltak a Királyhágó bércein és az oláhországi havasokon. A kéz alatti mü első helyen történelmi előzményül ismerteti a jezsuiták iskoláit, ezek tanmódját, befolyását. Azután a városi iskolákat a XVII század elején. Igen érdekes képet nyújt a lovagi nevelésről, az erdélyi fejedelmi udvarokban, Kemény János fejedelem önéletírása alapján ; leírja a külföldi egyetemek befolyását a hazai mívelődésre, a német tanuló ifjúság elvadult erkölcseit, s ámbár több helyen kilátszik a munka folytán, hogy a józan hollandok egyetemei nem osztották a kor vadságát, mégis szerettük volna, ha e tényt különösen kiemeli szerző, annyival is inkább, hogy a 17-ik és 18-ik századokban a magyar ifjak legnagyobb számmal a Holland egyetemekre sereglettek. Utrecht, Leyda, Franeckera, Gröninga, Harderwijk anyakönyveiben évenkint 10—20 magyar ref ifjú neve fordul elö a mult századokban. A történelmi előzmények után jő a főtanoda története négy korszakra osztva. A korszakok meghatározásában nem annyira a kültörténet, mint inkább „a tan és nevelési mód és rendszer változásai, az ezekből kifejlett tanodai belélet és közszellem" szolgáltak irányadóul. Elől áll a dolog természete szerint az alapítás kora. Bethlen Gábor nagyszerű alapitványai, I. Rákóci György tevékenysége a tanintézet érdekében, s közben az első tanárok jellemzése, tanmódja, az iskolai élet ismertetése, és a tanoda kültörténete II. Rákóci György bukásáig, ki magával rántá nagy elődei építményeit. A második korszakban I. Apafi Mihály jótékony keze működik a kollégium történetében. 0 a gyulafehérvári romok közül áttette a főtanodát N.-Enyedre, hol az mai napig áll és virágzik annyi dúlás és rombolás után is. E korszakban igen érdekes a Coccejus és Voetiusféle theologusok dogmatikai harca Erdélyben, mely több mint másfél századon át az utolsó theologiai harc volt a magyar földön. Az első irányát az enyedi tanárok, a másodikét a Gyulafehérvárra költözött sárospataki iskola professorai képviselték, hatalmas támaszt nyerve Tófeus Mihályban, a fejedelem udvari papjában. Ha a fejedelem és világi urak közbe nem lépnek szeliditö itéletökkel, Coccejus tanítványai hivatalokat s tán életöket vesztik a radnoti zsinat határozata következtében. — A második korszak végét ismét pusztulás jelzi, a Rákóci forradalom alatt a német hadak ismét porrá égették a főtanodát. Ezzel uj, harmadik korszak veszi kezdetét, a teljes virágzás kora. A Rákóci forradalom lezajlott, a derék tanárok ismét megépítették a tudomány hajlékát, megfogyatkozott vagyonát ujakkal szaporították, s virágzott az iskola 1849-ig a korszak végéig, midőn vad oláh csordák ismét összerombolták,jobban mint valaha volt. Mit a tudatlan kegyetlenség el nem pusztított, elhordta a tudós roszlelküség; az intézetnek százezereket érő műkincsei ládákba rakva vándoroltak át ellenséges elemek földjére. Egyébiránt ezen korszakban sem volt csendes a főtanoda kültörténete. A magyar nemzetiség és protestantismus oly erős védbástyája nem maradhatott megtámadás nélkül a germanizáló bécsi kormány és tüzzel-vassal katholizáló hierarchia részéről. E két hü szövetséges kérdés alá helyezte a főtanodának csaknem minden vagyonát, nem téve különbséget a magán és fejedelmi alapítványok közt, mely utóbbiak a kéz alatti mű tanúsága szerint nem országos javakból, hanem Bethlen Gábor magán vagyonából adományoztattak. De a gondviselés ketté vágta a Bécsben és Rómában szőtt hálót, épen azon percben, midőn már a végső szorításra kezdték összefogni szálait. II. József császár megszüntette a kollégium vagyona ellen folyó pereket. Képzelheti az olvasó, mily gazdag lehetett egykor az enyedi főtanoda, midőn annyi dúlás után íb jelenleg is a leggazdagabb prot. tanintézet egész magyar földön, s bizonyosan több vagyonnal rendelkezik most is, mint az erdélyi ref. egyház kollégiumai együtt véve. Az idézett munka berendezése mindenik részében ugyanaz. A fő helyett mindenütt a mívelődés története, tantervek, tanügyi dolgozatok ismertetése, bíráló öszszehasonlitása, tanárok jellemzése mívelődés-történelmi szempontból foglalja el. Azután elöadatik az iskola kültörténete, s mindenik korszak végén az azon korban élt tanárok rövid életrajza, müveik cime. Valóban örülnünk kell, hogy ily természetű müvek is kezdenek nálunk napvilágot látni. Midőn a csaták és viszályok története mellett a szelid múzsáké is érdekelni fogja népünket, midőn kutatni fogja azon utat, melyen ősei a mívelődés mai álláspontjáig haladtak: akkor megtudhatjuk, hogy már a mívelt nemzetek sorában áll. — Egyes főbb tanintézetek története sok adatot solgáltat mívelődésünk történetének megirásához, csak hogy aként legyen szerkesztve, amint kell, ne adjon száraz krónikát, hanem mívelődés történetét. Jól tudjuk, hogy régibb protestáns iskoláink híven osztották a nemzet jó és rosz napjait három századon át, de mégsem bánjuk, ha történetök megirója a küleseményeket csak mint a szellemi előhaladás vagy visszaesés tényezőit emliti fel, ahelyett, hogy ezekre helyezze a fősúlyt. A mi Szatmárinak irályát illeti, erről felesleges is szólani. O egyik kedveltebb regényírója közönségünknek. K f.