Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

magáénak nevezhet, és még ott is „szuronyokon ül." Egy országa Európának feltétlenül hü maradt hozzá csak­ugyan, egész az utóbbi napokig. Spanyolország a mint Sir George Bowyer legújabban értesit bennünket, élvezi áldásait a „példás egyháziaknak a magas helyeken." Természetes eredménynél fogva az uralkodó egy oly pél­dás erényii nő vala, a ki, csak a mult évben, az „arany rózsa" megtisztelő ajándékában részesült. Egy szóval, semmi hiba nem volt Spanyolország katholikusságában. Az ország kormánya a pápa elveivel szoros összhangzás­ban uralkodott, s minden időben kész volt ennek segélyét nyújtani. Most már ez az utolsó támasz is eltört. A leg­katolikusabb uralkodó számüzeték ; a papok és apácák nem igen valószínű, hogy valami nagy kedvezésben ré­szesüljenek az uj kormány részéről, sőt nem mernénk jótállani az egyházi vagyon sértetlenségeért sem. Egy szóval a pápának legjobb alattvalói mind felmondák neki az engedelmességet, s Európa minden országának kor­mánya az ő törvényeinek mellőzésével vezettetik. Ily körülmények közt nagyban tanúskodik az ö jól ismert jólelküségéről, hogy rágondolt a protestáns testületekre, a kiktől származik mindez a zavar, és nagylelküleg bele egyezett, hogy visszafogadja őket, már tudniillik ha men­nek. Valóban, cz az ügy állása, nézve a pápa és az ö barátjainak szempontjból. Saját álláspontunkra állva, a javaslatnak más szine van. Tegyük fel, hogy Spanyolor­szág királynője mostan! menhelyéből kibocsátana egy kegyelmes felhívást volt alattvalóihoz, biztosítván őket, hogy dacára elkövetett rosz tetteiknek, ö valósággal beleegyezik, hogy őket kormányozza ismét, hogy vissza­térjen Madridba és átvegye a hatalmat, s továbbá hogy egészen azon elvek szerint fogja őket kormányozni mint előbb — nem valószínű e, hogy a spanyolok jobban meg­volnának ütődve egy ilyen kiáltvány együgyiisége, hogy ne mondjuk szemtelensége, mint annak jólelküsége fö­lött ? s még hozzá a protestánsok a pápával szemközt abban a helyzetben vannak, a melyikben a spanyolok lesznek, miután már kormányukat megszilárdították, királynőjüktől megszabadultak, de még nem bizonyítot­ták be, hogy ellehetnek nélküle. Azonban mi igen becsü­letesen meg tudtunk élni a pápa nélkül, jó 300 esztendőn keresztül. Valóban a pápa egy kissé elkésett ezen lekötelező ajánlattal. Lehetetlen nem kérdenünk, hogy mit nyernénk vele, ha azt elfogadnók ? Mik legalább az indokok, a melyektől a pápa várja, hogy valamire megy velünk ? Neki tudnia kell, hogy a mi a más világot illeti, arra néz\e a protestánsok legalább is oly biztosan érzik ma­gukat, mint ő maga, ezen a világon pedig láttuk, hogy minő sorban vannak a pápának legjobb alattvalói. Euró­pának minden ereje és jóléte protestánsok kezében van ; minden gyengesége és romlása a római katholicismus bir­tokában. Franciaország erős, de ereje és tevékenysége a forradalomból s nem az ultramontanismusból származik ; és ha Olaszország emelkedik, ez azért van, mert Róma bukófélben, de hogy szóljunk magáról a különös alku lomról, a melynek haználására fel vagyunk híva, mit várhatunk mi ettől az egyetemes zsinattól, feltéve, hogy szót fogadunk a pápának ? Talán lesz ott sza­vunk'? Nem; még pisszenünk sem szabad. A pápa meg­hívta már azokat, a kik minket képviselni fognak. Bizonyos ismeretlen egyéniségek, római katholikus fő­papjai ennek az országnak, kik közt és az angol polgá­rok közt nincs egy szikrányi rokonszenv, ha bárminő ügyben lennének is jelen a zsinaton, s fogadtatnának el a mi szószólóinkként. Sőt ha számuk megtoldatnék, is nehánynyal, s tudnának szólani egyik szót az angol ér­zés nevében, akkor is elnémittatnának az olasz egyhá­ziak raja által. Mert igazán szólva, akárhogy alkottas­sék is meg a zsinat, ott csak egy hang lesz a melyik be­szélni fog. Mindenik római katholikus püspök vagy pap csak egyik karimája egy szócsőnek, a melyiknek a má­sik vége Rómában, s a pápa kezében van, A pápa csak saját szavát fogja hallani sokszorozva, s jegyezni vissz­hangját saját határozatainak. Egyetlenegy világi tag, még a katholikus hatalmak képviselői sem hallathatják szavukat a gyűlésben, ha bár meg van is nekik engedve, hogy mint hallgatóság ott lehetnek. S mikor mindennek vége van, mi az a mi nekünk jut ? Egyszerűen az enge­delmeskedés, hogy vessük alá magunkat bárminő járom­nak, melyet csak a főpapok találtak ki számunkra, s le­gyünk életünk minden két részletében a pápának enge­delmes, alázatos szolgái, százszorta jobban mint eleink voltak. Jelenleg az önkormányzat jogát élvezzük, pol­gári és vallásos ügyekben. A pápa most kegyelmesen felhí bennünket, hogy adjuk magunkat egy egyetemes zsinat feltétlen rendelkezése alá, a melynek határozatai­hoz nem lesz jogunk egy hangot se szólani. A madár ki szabadult kalitkájából, s élvezi szabadságát. A pápa ősz szehí egy nagy gyűlést, hogy az uj rostélyt kovácsoljon, s szűkebbé és sötétebbé tegye a kalitkát mint valaha volt, s nyájasan hívja a madarat hogy ragadja meg a kedvező alkalmatosságot s börtönöztesse be ismét magát. Mindezeket számba véve, félünk hogy a pápa csak is busitó feleletet fog kapni felhívására. Igaz, vannak köztünk nehánjan, a kiknél e felhívás épen kellett indí­tóul szolgálhat egy nagyon óhajtandó mozgalom felé. Dr. P u s e y például nemrég ajánlott a pápának egy Irenicat, s most a pápa ajánl egyet dr. Puseynek. Min­denesetre ez az alkalmatos idő a ritualistákra nézve, s rr nagy kár lesz ha elszalasztják. *) Ok rendkívül szeret­*) Az angol magas egyháznak sem a legjobban van megvetve a feje alja. Sok a baja szegénynek nagyon. Egyfelől a toryk — mely párthoz főpapjaiban ő maga is tartozik — azzal ijesztge­tik, hogy lia az ügynevezett ir-egyház (e valóságos lucus a non lucemlo) megszűnik államegyház lenni, ez az első lépés követ­kezetesen arra vezet, hogy előbb vagy később de mindenesetre az a sorsa lesz előbb a skót azután az angol államegyháznak is. Es ez ijesztgetés nem történik minden alap nélkül. Másfe­lől a parliamenthez már be van adva egy indítvány, mely az angol egyetemeknek a magas egyház kezei közül való kivéte­lét, s azoknak egészen világi lábra való állítását követeli. A legközelebbi ülésszak alatt tárgyalás alá veszik, s lehető hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom