Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. üB^Kik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek fel Szerk. ^ SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint, ELŐFIZETÉSI DIJ : HIRDETÉSEK DIJA : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés- 4 hasábos petit sor többszöri beiktasel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. KJ Vn IX. Pius pápa apostoli irata az összes protestánsokhoz és akatholikusokhoz. Bizonyára tudjátok már mindnyájan, hogy Mi, ámbár érdemetlenül, Szent Péter székére emeltetvén, és eképen az összes katholika egyház kormányával s e fölött, az Urunk Krisztus által, isteni módon reánk ruházott gondoskodásnak élére állíttatván, célszerűnek tartottuk összes tiszteiendö testvéreinket, az egész világ püspökeit meghívni Hozzánk, s a jövő évben tartandó ünnepélyes zsinaton egyesíteni őket, hogy ezen, pásztori gondjainkban való részvétel végett meghívott tiszteiendö testvérekkel mindazon intézkedéseket megtegyük, melyek legcélszerűbbek s legszüksegesebbek, nemcsak a mételyező tévelyek sötétségének eloszlatására, — melyek a lelkek legnagyobb kárára napról napra mindenütt nagyobb mértékben uralkodnak s dühöngnek, hanem azért is, hogy az őrködésünkre bizott keresztény népek számára az igaz hit és igazság, valamint a valódi isteni béke birodalmát napról napra inkább megalapítsuk s kiterjesszük. Erősen bizván az egyesülés azon benső, szeretetteljes szövetségében, mely által csodálatos módon kapcsolvák Hozzánk s ezen apostoli székhez épen ezen tisztelendő testvérek, kik legfőbb pápaságunk ideje alatt sohasem mulasztották el irántunk és a szent szék iránt való hitük, szeretetük s odaengedésök legfényesebb jelét adni, reméljük, mikép valamint az előbbi századokban más általános zsinatok, ugy ezen, a jelen században általunk egybehívott oekumeni zsinat is, gazdag, örvendetes gyümölcsöt fog teremni Isten kegyelme által, Isten nagyobb dicsőítésére, és az emberek folytonos üdvére. Ugyanezért e remény által felemelkedve, és Urunk Jézus Krisztus szeretete által — a ki az egész emberi nem üdvére feláldozta életét — indíttatva, sürgettetve, nem mulaszthatjuk el, a jövő zsinat alkalmából mindazokhoz intézni apostoli és atyai szavainkat, a kik — ámbár ugyanazon Jézus Kristust ismerik el Megváltójuk gyanánt, — még sem követik Krisztus igaz vallását, sem a katholica egyház közösségét. Azért tesszük ezt, hogy egész buzgalommal, szeretettel ugyan emlékeztessük, intsük, kérjük őket, miszerint ugyanazon Jézus Krisztus által kijelölt ulat kövessék, a mely az örök üdvösségre vezet. Senki sem vonhatja kétségbe, — mikép maga Jézus Krisztus, megváltásának gyümölcsében az összes emberi nemet részesítendő, ezen egyetlen egyházát itt e földön szent Péteren épité, tudniillik az egy, szent, katholikus, apostoli egyházat, és hogy annak átadott minden szükséges hatalmat, melynélfogva a vallás támasza egészen, sértetlenül megőriztessék, s e vallás minden népekre, törzsekre, nemzetiségekre átruháztassék, — hogy a keresztség által titokteljes testébe beillesztessék minden ember, — és hogy ezekben mindig megőriztessék s tökéletesittessék a kegyelem azon uj életére, mely nélkül az örök életet soha senki sem érdemelheti meg, érheti el, úgyszintén, hogy az egyház, mely titokteljes testét képezi, saját lényégében mindig állandó, megváltozhatlan maradjon, erősen virágozván végső időkig, és összes gyermekeinek az üdv minden óvszerét nyújtván. Azonban mindenki, ki e különböző, egymás között egyenetlen, a katholikus egyháztól, — a mely a Krisztus Urunk és apostolai által magától az úrtól reá ruházott isteni hatalmat, jogszerüleg felszentelt pásztorai által szakadatlauul mindig gyakorolta, és most is gyakorolja, — elszakadt vallásfelekezeteket gondosan figyeli s fontolóra veszi, könnyen meggyőzödhetik arról, miszerint sem egy ezen felekezetek közül, sem valamennyien nem képezik bármi módon is azon egy s katholica egyházat, melyet Krisztus épített, alapított, és életre hívott, továbbá hogy azok semmi esetre sem neveztethetnek azon egyház egyik tagjának vagy részének, miután a kath. egységtől láthatólag külön váltak. Mert ily társulatok nélkülözik amaz élő s Isten által alapitott tekintélyt, a mely az embereket a vallás dolgaira és erkölcsiség fegyelmére érthetőleg tanítja, vezérli, irányozza, azért e társulatok tanaikat folyvást változtatták, s náluk e mozgalom és állhatat-