Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-13 / 37. szám

Ének és karének után az unitáriusokuak szónoki tehetségben ragyogó papja Ferencz József lépett a szószékre. Szivböl jövő, buzgó ima után, melyben a 300 évvel ezelőtt törvényesen biztosított hit és lelkiismeret szabadságát Isten védő oltalmába ajánlja s hazára, királyra, alkotmányra, kormányra, különböző egyházakra, az egybegyűlt zsinatra, Torda városára stb. áldást kér felveszi beszéde alapjául Pál apostolnak eme szavait: A szabadságban azért, melylyel a Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgálatnak igájával. (Vége köv.) A dunán inneni ág. h. evang. egyházkerület sept. 2—4. tartott közgyűlése. Kellemes és kellemetlen érzéseknek vegyülete volt az, melylyel e gyűlés menetét kísértük, örvendetes volt, hogy ez levén az első gyűlés, mióta az 1859. sept. l-jén pátens megszüntetése után az autonom egyháztól elszakadt töredék visszacsatlakozott, s ennek képviselői is megjelentek, és magokat elég ildomosán viselték. De meg kellett ütközni a meg nem jelent s általában a gyűléseken már öt év óta nem látott világi elnöknek a kerülethez intézett levelén, melyben ahelyett, hogy meg nem jelenhetését szerényen igazolná, magas lóhátról a kerületet leckézteti azért, hogy mult évben is elmaradása fölött „sajnálatát" fejezte ki jegyzőkönyvében, minek ellenében megjegyeztetett, hogy minden testületnek jogában áll, kötelességét mulasztó tisztviselőjét, ha az egy úttal főispán is, kötelességére nem csupán figyelmeztetni, hanem feleletre is vonni. A tanácskozás tárgyai közül csupán a legfőbb fontosságuakra szorítkozom. Nevezetesen elhatároztatott, hogy a vallási jogegyenlőség tényleges életbeléptetése iránt ez ülésből sürgető fölirat intéztessék az országgyűléshez. Addig is pedig, mig ez megtörténnék, elhatároztatott, sürgesse a kerület az egyetemes gyűlésen, hogy ez dolgozzon ki utasítást a lelkészek számára, — melyhez, alkalmazkodhatnának előforduló esetekben. Ilyen utasítást a jelen közgyűlés is készített, kimondván, hogy ha az egyetemes gyűlés ezt el nem fogadná, vagy hozzá hasonlót nem készíttetne, ezt a maga körében életbe fogja léptetni. Ez utasításnak főbb pontjai következők : 1. a lelkészek az illető felek kivánatára minden vegyes házasulókat egybeadjanak. — 2. Vegyes házasságból született gyermekek az apa vallását követik, és az illető lelkész eszközli ily gyermekek keresztelését. — 3. Ha a r. kath. lelkész a háromszoros hirdetést nem teljesiti, akkor a vőlegény két tanú jelenlétében szólítja föl erre, és a törvényes idő lefolyta után ismét két tanú jelenlétében követelje a hirdetési bizonyítványt, minek megtagadása esetében a tanuk egyike kérdezze meg a plébánost, volt-e a házasság ellen akadály bejelentve, s erről a tanuk bizonyítványt adván, ennek alapján az evang. lelkész az esketést teljesítse. — 4. Miután a r. kath. egyház az 1844 3. t.cikkben megjelelt áttérési formalitásokat mellőz?, viszonosság elvéből az evangélikus lelkész is az áttérni kívánókat minden bejelentés nélkül az egyház kebelébe befogadhatja. — 5. Az ev. lelkész a vegyes házasságból származott gyer mekek jövendőbeli vallási növeléséről szóló reversalist érvénytelennek tekintse. — 6. Az 1791. 26. t. c. értelmében a r. katli. lelkész evang. felek kivánatára ezek nél hivatalos cselekvényeket végezhet; a viszonosság elvénél fogva tehát, ha az evang. lelkész is r. kath. fél által megkerestetik, ezennel felhatalmaztatik ilyen vallási szolgálatok teljesítésére- — Minden cselekvényekért pedig a felelősséget az egész kerület magára vállalja. A zsinat összehívásának módja iránt készitett javaslatokat a kerület, nehogy a régóta várt zsinatot módosítások által késleltesse, egész terjedelmében elfogadta, kivéve azon pontot, hogy a Budapesten lakó követek napidíjt ne kapjanak. Mennyire jellemezte békülékenység és engedékenység a gyűlést, arról a tanácskozások vége is tanúskodott. Egy tag ugyanis indítványozta, hogy a gyűlésen jelenvolt Húrban 1848-ban egyházi törvényszékek által hivatalától elmozdittatván, 1849 ben az időközben már helyébe választott lelkésznek kiszorításával — politikai közegek által karhatalommal erőszakoltatott be gyülekezetébe; nehogy tehát állását az egyház törvénytelennek legyen kénytelen tartani, igtattassék be egyházi elöljáróság által hivatalába. Azonban a nagy többség a mult évi kiegyezésben teljes amnestiát látván, a gyászos múltnak ez emlékeit nem akarta többé bolygatni. -i. £3*88 — T A R C A Egy adag katlioliksss türelem. I. E cim alatt az „Ev. Blátter aus beiden Hessen und Nassau" 31-ik számában K a s s e 1 bői jul. 27-ről a következő eseményt beszéli el: „mult szombaton következő eset adta elő magát a kath. egyházban, melynek igazságáról jót állunk: egy itteni róm. kath. vallású főtisztviselő leánya egy evang. hivatalnoknak jegyeztetett el, és az esketésnelc jul. 25 én, szombaton kelle, törvényszerint az evang. lelkész által teljesíttetni. Mindeddig a kath. tábori lelkész, kinek gyülekezetéhez tartozott a