Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-13 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 38 SZERKESZTŐ- ES KIADÓ­HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : >' 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. x Kik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Szerk, A népiskolai közoktatási törvényjavaslat. ii. On aggrave toutes les questions en les ajournant. Girardin Emil. Ademokratiai szabadság minden őszinte ba­rátja, ugyhiszem, velem egy értelmen leszen, ha azt mondom, hogy a törvényjavaslat, melyet a cultusminiszter ur a közoktatás tárgyában a ház asztalára letett, a szeg fejére talált akkor, mi­dőn a népnevelés ügyét a községi önkormány­zat egyedül biztos alapjára fektette, s ez által e nemzeti szent ügyet biztosítani kívánta mind­azon veszélyek ellen, melyektől az, ugy az állam mindent egy kaptára vonó törekvései, mint a fe­lekezetesség visszavonást és gyűlölködést örö­kítő buzgólkodása által fenyegettetik; de világos hogy a községi autonomia alapjára fektetett tör­vény kellő sikerre és foganatra csak ugy és ak­kor számithat, ha az a közönség meleg érdekelt­sége, részvéte s ennek folytán mentül munkásabb pártolásával találkozik. Ámde ily általános érdekeltség a közoktatás és nevelés iránt nálunk még a nem létező dol­gok közé tartozik; azt még csak most kellene előteremteni, fejleszteni és hű ápolás által gyü­mölcsözővé tenni; első lendületet pedig ugy nyerhetne az legbiztosabban, hogyha a nemzet míveltebb része a szent ügy iránti kiváló érde­keltségét és ragaszkodását minden lehető alka­lommal kitüntetvén, példája által lassankint a nagy közönséget is maga után ragadná. Sajnos, hogy a mint a dolgok ma állanak, e tekintetben rontva több lett, mint. épitve. / Évtizedek óta váltig mondogatják, állitják, hogy politikai ugy, mint socialis előhaladásunk első föltételét az értelmi erőknek népnevelés ter­jesztése általi gyarapítása képezi, hogy a nemze­tet valóban alkotmányossá, alkotmánya által erőssé, boldoggá tenni csak ugy és akkor lehe­tend, ha míveltség által öntudatossá, erejét böl­csen felhasználni tudóvá tettük, — és e sok be­széd és nagy szavak mellett mi történt azóta tettleg ? 1848 előtt a megyei autonomia teljes virág­zása korában — semmi; mert a rendszeres mun­kálatok sorában 1791-ben kitűzve volt iskola­ügyi rendezés országos fölvétele a később bekö­vetkezett kedvezőtlen politikai constellatiók mi­att hat évtizeden keresztül soha időszerűnek nem találtatott; 1848 után pedig, ismét nem történt semmi; mert miután a sz. ügy reformja nemzet­elle nes irányban Bécsből lett megindítva, ellene mindenképen reagálni és hatását meghiúsítani a nemzeti önfentartás mindenekfelett álló köteles­sége kényszeritőleg parancsolta. — Igy lett ezen váltig első rendűnek mondatott ügy tettleg és valóság szerint suttban felejtett hamupipőkéje a magyar közéletnek. Most elvalahára odáig jutottunk, hogy ebben a kebli kérdésben legalább függetlenül magunk rendelkezhetünk s eladósodva bár, de ilyféle tisztán saját dolgainkra nézve mégis csak magunk urai volnánk. Most hát joggal vár­hatná az ember, hogy az a suttban felejtett 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom