Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-06 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén ^ földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. H^TKik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek fel, ""i^Bf Szerk. A népiskolai közoktatási törvényjavaslat. i. Hogy a nép megülepedjéb, hogy tetteibe több csend biztosság, békében tartó suly szövődjék, két úton elérhető, egyik teljes sajtószabadság, melyben minden vélemény nyilatkozzék, másik általános és alapos népnevelés. Szemere Bertalan. A negyvenes években Jósika Miklós valamelyik regénye ismertetését a biráló e szavakkal nyitotta meg: „Le a kalapokkal, uraim !" Nekem akkor a kategoricus imperativus a véleményező itészet részéről nem igen tetszett; mindamellett eszemben maradt az elismerésnek ez eredeti kifejezése, mely által az egyéni nézetnek nagy ügyesen általános érvényű színezet adatik. Azóta valahányszor egy-egy derekas munkára bukkantam, mindég eszembe jutott ez egyszerű, de sokat mondó kifejezés, és mondhatom önkéntelenül eszembe ötlött ismét nem rég, midőn a vallás-és közoktatási miniszternek a népiskolai közoktatás tárgyában a ház asztalára letett törvényjavaslatát elolvastam. Szakavatatlan ember, midőn a nevezett munkálatot egyszerű pontozataival szemügyre veszi, nehezen fogja megérthetni, mi van abban olvas, ami akárkit is az elismerés oly excentricus nyilatkozására ragadhat. — Nem ismerve a szirteket, melyek e téren a legszentebb törekvést is hajótöréssel fenyegetik, nem Ítélheti meg a tudomány , belátás és tapintatosság nagy mértékét, mely azok kikerülése által a nagy horderejű nemzeti intézménynek életerős jövendőt biztosit. A nevelés és közoktatás ügyének országos elintézését sokféle oly sajátságos körülmény nehezíti, melyre sok ember soha nem eszmélt. Egy, és épen nem legkisebb nehézség mindjárt az, hogy miután a nevelés és oktatás ügyében, a dolog természete szerint, minden ember tettleg vagy szenvedőleg, de minden esetre érdekelve van, képesítve is hiszi magát minden ember arra, hogy a nevelés és oktatás ügyéhez rendezőleg is hozzá szóljon, és egyéni véleményét érvényesíteni törekedjék ; épen ezért, az ezerfelé elágazó véleményeket mind egy kalap alá hozni, és oly közíntézkedéseket tenni, melyek az embereknek, ha többségét nem is, legalább jókora számát kielégítsék, nem kicsi dolog, és majdnem a lehetetlenségek közé tartozik. Más nehézség az, hogy még arra nézve sem tudtak tisztába jönni az emberek, hogy kit illet voltaképen a jog, illetőleg a kötelesség, a jövő nemzedéket oktatni és nevelni. Első sorban kétség kivül a szülőket illeti, magzataiknak valamint testi ugy szellemi szükségeikről is gondoskodni; annyira hogyha a társadalmi öröklött viszonyok a benső hajlamot sokfélekép nem alterálják és igy a valóság az elmélettel egy nyomon járna: semmi sem volna egyszerűbb, mint e kérdés természethű megfejtése, és a modern törvényhozásnak nem volna egyéb teendője, mint az, hogy valamint egyéb emberiségi viszonyokra nézve, ugy e téren is a társadalmat azon felülről való gyámkodás alól 71