Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-30 / 35. szám
a nagy közönségnek. Fájdalom ! az országos csapás, mely nemzeti irodalmunkat sujtá n. t. Tompa Mihály ur halála által már köztudomásu,— mind azáltal eddig senki nem találkozott ki e lapok utján végtiszteségtételéröl kimerítő tudósítást, a nagy halott érdeméhez méltólag, adott volna. Igy hát nekem jutott a szomorú teendő, hogy a jeles férfi eltakaritásáról, azon leverő, mély bánatról melynek a hamvai ref. egyház és a Sajóvölgye tanuja vala, megemlekezzem. Már évek óta bejárta az ország bensejét azon általánossá lett hir, hogy koszorús költőnk, Tompa Mihály a magyar irodalom egyik büszkesége, a nemzezet lantosa — ki a mult idők gyászos emlékét s fájó érzetét s egy dicsőn vérzett nemzet fájdalmát s panaszát habár olykor titkon; de mégis a nemzet szivéből átvéve énekelte meg, — veszélyesen beteg — s az előre látott kinos betegség következménye, a halál mult hó 30-án kióltá földi életét. A hosszas és kinos betegség által megrongált testből, végre a szellem kibontakozva égbe szállt nekünk csak porsátra, a drága hamv maradt itt alant a hamvai sírkertben, hogy oda olykor-olykor elmenjünk kesergeni s bámulva a nagyot és dicsőt életében s halálában. Minden bizonyai a nagy férfiú életét, nem hasonlíthatjuk azon futó csillagéhoz, mely az égtükrén lefelé haladva villám gyorsan hírtelen eltűnik, nem : mert Ő maga után egy nemzet önérzetét, ki őt magáénak vallja, hagyott hátra. Valóban költőnknek az életszenvedéseiböl nagyon bőven kijutott osztály része — mind az által csendes odaadással engedé át egész lényét a kérlelhetetlen vastörvénynek, a végfeloszlásnak. Élte utolsó percéig a végetlen Istennel, mint az összes mindenség fentartó s életadó alapjával érezte magát viszonyban, véglehelletéig szeretettel emelkedett hozzá. Temetése f. hó 20-án d. u. 4 órakor történt, számos világi és egzházi urak és nők s a vidékről összetódultak jelenlétében. A háznál a gömőri ref egyházm. jeles tanitói testületének énekkara éneklé el tiszt. Soós Miklós ur által a CXXXVIIÍ zsoltárra készített temetési énekét, melyet valódi költői ihletség leng át. Majd két vers eléneklése után n. t. Szentpéteri Sámuel pelsőtzi ref. lelkész ur, a boldogult rendelete szerint mondott imát — annak ravatala felett, kinek életéért a haza minden hü fia méltán esdett fel Istenhez, majd az ima után még egy verset énekelve — felemelve a drága hullát, indult a gyászmenet a mulandóság érzetétől áthatottan a közel eső sírkerthez, odaérve — a boldogult segédlelkésze t. Csizi János ur bocsánatot kérve a boldogult szellemétől, hogy feltartoztatá hulláját egy kevés ideig annak — ki e ránézve valódi szenvedések hazájából ugy vágyakozott oda... oda a penészes sírgödörbe, hogy ott... kisfia mellett zavartalan csendben pihenjen. Szónok meglepőleg rajzolá a valódi férfiú életét; ki nagy volt életében, nagy volt halában Az igazi vallásos lelkű özvegyét s fogadott leányát pedig vigasztalja azon öntudat, hogy fájdalmokat egy nemzet enyhíti, s a veszteséget érzi. Elhagyva a temető kertet, sokak szivében azon benső óhajtás támadt? vajha a jó Isten sok Tompa Mihályt adna a hazának, a nemzetnek, a vallásnak ! Áldás s béke lengjen porai felett! Rimaszombat, aug. 18. 1868. jLenkey Pál, m. k. s.ieikés. HIR D E T É S E K. Pályázat. Pályázat nyittatik, a nagy-szalontai ref. gymnasiumban tanári állomásra, — teendője: a gymnasium V-ik és Vl-ik osztályú növendékeit, a tiszántúli e.kerület által kiadott tanterv szerint — vezetni; — évi fizetése: 600 frt és 100 frt lakásdíj, — évnegyedenkint — pontosan — előfizetve, a gymn. alap pénztárából. — Tanszék, elfoglalási idő: 1868 october 1 ső. Tudomásul közöltetik, hogy az iskola köréből távozni akaró tanár állomását, az iskolai év bevégeztévelr három hónapi előleges felmondással hagyhatja el. A pályázni akarók felkéretnek, hogy bizonyítványaikkal felszerelt kérvényüket f. évi september 15-ig alulirt gymnasiumi igazgatósághoz eljuttatni szíveskedjenek. Bővebb felvilágosítást ad, időközben is N.-Szalontán, augustus 17. 1868. 3—2 A gymnasiumi igazgatóság. Pályázat. A szentesi h. h. egyháztanács részéről ezennel egy a város felső végefelé eső, állandó fitanitói állomásra pályázat nyittatik, a következő feltételek mellett: évi fizetése leend 400 frt osztr. értékben, és lakás, ezen fizetésért tartozik egy három osztályú elemi fiiskolát vezetni; megjegyeztetik, hogy ha három év előtt elhagyná állomását^ tartozik az ideszállitási költségeket az egyháznak visszatéríteni. Ezen állomást elnyerni óhajtók a szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamodványokat folyó 1868-ik évi september 10-ére a lelkészi hivatalhoz okvetlen beadják ; az iskolai év kezdete October hó 1-ső napja. Szentes, augustus hó 12-én 1868. 2—2 ' Zolnay Károly 9 egyházi jegyző. TARTALOM : Karlsbadból. — Egy szerbajku protestáns egyház múltja és jelene. — A jenai és heidelbergi egyetemek theologiai szempontból, vagy — a jelenkori szabadelvű theologia Németországon. — Jieversálisok uj neme és még valami. •—Iskolaü g y: A kecskeméti összes néptanítók. — Iskolai tudósítás Debrecenből. —Belföld: A protestans-ügy szerencsés megoldatása Győr város közgyűlésén. — Tárca: A nazarenusokról. — Hálanyilvánitás. — A kemenes aljai ág. hitv. ev. egyházmegye közgyűlése. — Tanodai értesítések. —, Választás. - Tompa Mihály temetése. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Bartalits Imre könyvnyomdájából (Sebestyén-tér 2. szám.)
