Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-30 / 35. szám

Tizenegyedik évfolyam. Pest, augnstus 30. 1888. PROTESTÁNS ISKOLA ** SZERKESZTŐ- ES KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordííssal és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIIHDETESEK DIJA : : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál ő ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még mindég kaphatók. KarlsbadbóL i. Rendszeres munkához törődött ember nehezen tudja megszokni, ha csak rövid időre is, azt a fürdői életet, hol a sok semmit-tevésben ugy eltelnek az órák, hogy valami kotnoly dologra még csak gondolni sincs érkézésünk s ,.more Ardelionum, multa agendo nihil agimus." A napokban az u. n. Öreg réten sétálván, F. barátommal találkoztam. „Be kár — mondja barátom, — hogy nem lehetünk többször együtt!" — S hát mi akadályozza többszöri együttlétünket? kérdezem én; „az — válaszol barátom — hogy te veled okosan kellene beszélgetnem, ez pedig nem való karlsbadi fürdő vendégnek." Jól ad notam vettem e kétértelmű, de tanulságos bókot, s azóta még ha újságot olvasok is, csak a bolondját keresem, és — különös — épen a legkomolyabb lapokban találok legtöbb nevetni valót. Most, hogy lelkem ez irányban munkás, azt tapasztalom, hogy szélesebb hatásköre van a bolondságnak az emberi viszonyokban, mint a bölcseségnek, és valóban, ha a világ különösen jelen folyását elfogulatlan szemmel nézzük, sokszor kell a költő a szavára fakadnunk: ,Quantum in rebus inane !" Hogy a bolondságnak napjainkban oly különös kelete van, igen természetes. Örökös emotiokhoz szokott mai nemzedékünk azonnal unatkozni kezd, mihelyt ügyeit okos emberek ugy ahogy rendbe hozták, és a dolgok természetszerű folyása minden nap uj meglepetéseket nem hoz. Ilyenkor aztán a bolondság jól esik, mert ez szabályt nem ismerve mindég váratlan, mindig uj bonyadalmakat szül. Valóban aki Erasmus maró elméncségével és klassikus tollával birna, mai időben feles anyagot találna a bolondság encomiumának megírására, s mondhatom, alig van egy egy tlieiua, mely mulattatva több tanulságot nyújtana, mint az emberi bolondságok különböző fajtáinak tanulmányozása. Csak néhány napja, hogy böngészni kezdtem e mezon, és már is gazdag választékú gyűjteményem van, melyből egyet mást közleni, tán nem lesz háladatlan munka. Kezdjük a kor gyászvitézeivel, kik, mint Dante boldogtalanai, hátrafordult arccal haladnak előre, és nem nézve a jövendőbe, csak azt látják, ami volt, és ami hátuk mögött fekszik. Római tan szerint, amint tudva van, minden ember, aki annak rendje szerint meglett keresztelve, tagja az egyedül üdvözitő romai egyháznak, s következésképen akarva nem akarva a római egyház rendeleteinek engedelmeskedni köteles. XIV. Benedek, VI. és VII. Pius pápák hivatalosan kijelentették, hogy a^ római egyháznak joga, illetőleg kötelessége, minden megkeresztelt embert az igaz katholikus liit elfogadására kényszeríteni (Qui persusceptum baptismum Ecclesiae se subjecerunt, ad catholicam obedientiam profitendam cogendi sunt.) Ehez képest még a bécsi congressuson is a pápai nuntius a szent atya világos rendeletere a Westfali béke ellen az óvást megújította, s ezzel a protestánsokat szakadároknak és eretnek 69