Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-09 / 32. szám

meg a testvéries egyetértésről, mely az uniobizottmányban a különböző egyházak megbizottai közt uralkodik. Idáig öszhangzásra jutottak a legfontosabb kérdések fölött, csupa discussio által, anélkül hogy egyetlen-egyszer is szavazásra lett volna szükség. S vágyukat és reményüket fejezik ki, hogy az uniobizottmány free churchhöz tartozó azon tagjai, kik a bizottmányból még a mult évben kiléptek (ugyan ezek az unioellenes mozgalom vezetői), oda viasza fognak térni, s tanácsukkal, befolyásukkal az unió tökélyremenetelét segitni fogják. S még más néhány szónok beszéde után e zsinat egyhangúlag, elfogadá az indítványt, hogy „a synodus az Úr iránti mély hálával ismeri el a testvéri szeretet szellemét, mely a tárgyalásoknál a mult év folytán nyilatkozott, a megállapodások fontosságát, a melyekre eljutottak ; s az ekként eszközölt elöhaladásban nagy bátorítást lát a nagy munka tovább folytatására, e végre meghagyja a bizottmányt, a már adott utasításokkal, továbbra is működésében." A másik egyház néhány vezértagjának igaztalan kifa'kadásaira és ráfogásaira alig történt célzás, s az egész a United Presbyterian egyház alapelvei félreértésének tudadott be. Az ir egyház kérdése hasonlólag egyértelmű, bár tüzesebb és nagyobb hatású tanácskozmány t idézett elő. S az nem is csoda. Ha az angol alsóházi majoritás javaslata törvénynyé lesz, s minden valószínűség arra mutat hogy azzá fog lenni, e fontos lépésben a United Presbyterian egyház főelve fog diadalmaskodni. E főelv az egyháznak az államtól való teljes különválasztása, függetlenítése. Az állam-egyház minden formájában és minden körülmények közt csak káros és veszedelmes lehet. S midőn e nagy elv keresztül vitelére, habár csak is egy koronaországban, s ott is a viszonyok által kényszerítve, mégis maga a korona teszi meg az első határozott lépést: ez az elvért régóta küzdő egyházra nézve bizonyára felemelő lehet. Tüzes, lelkesedett beszédek tolmácsolák ez érzelmet, s a zsinat a következő 6 pontban határozott a kérdés felett. 1. Miután a united pr. egyház voit az, mely az államegyház elvét mind kezdettül fogva mindég és mindenütt veszedelmesnek vállá: a legnagyobb örömmel üdvözli és óhajtja az államsegély eltörlését Irland őszes egyházaira nézve. 2. Határozottan kárhoztatja azon tervet, hogy a rom. kath, papok a nemzeti kincs tárból dijaztassanak; vagy az ír egyház jövedelme a különböző vallásos testületek közt kiosztassék 3. Az emiitett vagyon a nemzeté, s igy kell hogy nemzeti és világi célokra fordittassék. 4. A zsinat határozottan kárhoztatja, s jogtalannak és bűnösnek tartja azon tervet, hogy Irlaiídban romai katholikus egyetem állittassék, s ez által az egyetemes nemzeti nevelés felekezetivé sülyesztessék. 5. A zsinat ennek következtében inti és felhívja a polgárokat, hogy politikai jogaikat ugy használják, hogy ez által a megismert igaz ügy mozdittassék elő. (Ez a legközelebbi s öszön bekövetkező uj választásokra szól). 6. A zsinat elhatározza, hogy ezzel a tartalommal kérvények nyújtassanak be a parliament mindkét háza elé, ellátva a moderátor és a jegyző aláírásával. Nem kevésbé érdekes a zsinat egyik kitűnő tagjának a nemzeti nevelés kérdésében tett nyilatkozata. „A parliament az egymásra halmozódott teendők miatt nem ért rá még felvenni az ügyet, de annál inkább felvevé a közönség. A nevelésnél a vallásbeli különbséget ignorálni kell ép ugy mint a politikai jogok gyakorlatánál vagy a szegényekről, való gondoskodásnál. S ez maga után vonja, hogy a nevelésnek felekezetiességen fölülállónak s igy világinak kell lennie." *) S egyúttal bizottmány neveztetik ki, mely szemmel kisérje a nevelésre vonatkozó események folyamát írlandban, s a szükség szerint tegyen lépéseket. A többi tárgyak, mint az egyház közelebbi beléletére vonatkozók, bennünket kevésbé érdekelnek, s igy csak a benyújtott statistikai kimutatásokból közlök még némi kivonatot, tudván, hogy a számokban nem csak nagy meggyőző, de rajzoló erő is van. Az összes gyülekezetek száma ez idő szerint 597. Az urvacsorával élők száma valamennyiben 176,39l,s a vasárnapi hallgatóké 205,462. Vasárnapi iskolája van az egyháznak 923, s ebben a tanítók száma 9536, a tanítványoké 75,062. Ezen kivül ugy nevezett biblia-osztálya van az egyháznak 717, s ezek közöl 542-ben lelkészek végzik a tanitast és magyarázatot, többiben elderek. Tisztán a gyülekezetekből befolyó jövedelme az egyháznak (nem számítva ide a hagyományozásokat, a kül-missioi egyházak gyűjtéseit s az egyes egyének adakozásait) volt a mult évben 265.561 font, s ugyanez 1858-ban 165,052 fontot tett, tehát több mint 100,000 fontnyi növekedés 10 év alatt. S e 10 év alatt az egyház összes jövedelme volt 2,314,793 font, mindez önként, meggyőződésből, vallásos célokra adományozva. Kapcsolatban azt is megemlítették, hogy a Missionary Recörd, egy szerény kis havi folyóiratocska, 22 év alatt 2400 fontot jövedelmezett a missioi alapnak. E lapok t. szerkesztője talán ki tudná számítani, hogy a mi egyetlen Protestáns Lapunk hány esztendő alatt jövedelmezne huszonnégyezer ezüst forintot. Ennyit a un. presbyterian egyház zsinatáról. Az established church, — Skótország egyháza, a mint magát nevezi, — nem híjába hogy államegyház. de ki is fejté assemblyjének megnyitásakor mindazt a parádét, a mit itt a világi hivatalos hozzájárulás minden közcselekvénynek kölcsönöz A királyné megbizottja és képviselője, Haddington grófja, ódon hivatalos öltönyben, fényes kíséretével, maga nyitá meg az ülést, miután előbb Holyrood palotában nagyszerű elfogadást tartott s onnan vonult fel fényes kísérettel, zeneszó mellett, tisztelgő katonák sorfala közt a uagy emlékű St. Giles templomba, hogy ott a megnyitó istentiszteletet végig hallgassa. S csak onnan mentek a gyűlésterembe, a hol az uj moderátor megválasztása után, legelőbb is a királynő levele olvastatott föl, melyben Skót*) Megjegyzendő hogy ez egy egészen protestáns országban van mondva, a melynek azon kivül még kifejlett ós megszilárdult alkotmányos élete van.