Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-09 / 32. szám

egyszer gyűlést tartó church assemblykröl, mélyeknek szereplői közt ott látja a nemzet legkedveltebb alakjait, egyházi és világi részről egyaránt, s a melyek Skóthonban némileg a régi parliament helyet pótolják. A szép, enyhe, napfényes május e nagy gyűlések hónapja, a mikor Edinburgh ugy megtelik a négy sarkok felől ide sereglö papokkal, hogy az utcán járók minden másodika legalább is, e tiszteletes osztályhoz tartozik. A vidéki papnék hónapokkal előre örülnek neki és tervezgetnek, hogy majd mit és hogyan csinálnak, ha a szép fővárost meglátogatják, mig a tisztelendő ur szép csendesen tanácskozik saját k i r k-s e s s i o n jávai, hogy minő állást foglaljon az egyház e vagy ama kérdéssel szemben, vagy pedig ha erőt érez magában rá, beszédét tervezgeti, melyet ama tekintélyes gyülekezetben fog tartani, a hol minden szóra egy nemzet figyel. Sőt az idén azt is indítványozta valaki lapok utjí n, hogy — miután itt meglehetős gyakorlatban van az a szokás miszerint a lelkészek koronként egymás gyülekezetében végzik cserében a szolgálatot, a mi mind maguknak mind az illető gyülekezeteknek némi változást szerez és jól esik — jó lenne ez ideiglenes helycserét a nagygyűlés idejével kapcsolatba hozni, a mikor ugy is mind együtt levén Edinburghban, a hegyes északi vidék papja sokkal kevesebb költséggel lemehetne a lapályos délre, s tölthetne ott esaládjával együtt néhány, újdonsága által kedves hetet valamely cserélt parochián, s a déli viszont. A gondolat elég kedves, s az itteni viszonyok közt kivihető is. A gyűlések ideje alatt egyre tartanak a vallásos tárgyú meetingek s a nyilvános közös reggelik, a hol a nap egyes kérdései még jobban lemennek a közönség közé, s nem egy fontos célra való adakozás indul meg. A közönség pedig reggeltől estig látogatja a gyüléstermeket, ott ül éjeken át reggeli 2 — 3 óráig, ha nagyobb érdekű a vitatott tárgy, s másnap mindenki az elmondott beszédeket olvassa, melyeket a lapok egész terjedelmükben közlenek, megtarkázva még a „nagy tetszés" „nevetés" „piszszegés" stb. világositásokkal is. Valóban a britt parliament tárgyalásai sohasem, vagy igen ritkán költenek Skóciában oly nagy érdekeltséget mint ez egyházi nagygyűlések. E tünemény részint a skót nép alap-természetében — mely gyakorlati volta mellett is erős irányzattal bir a vallásos mysticismus felé — részint annak történetében leli magyarázatát, a hol a reformaeio ideje óta a puritán presbyterianismusért való küzdelem mondhatni jobban össze volt forrva a nemzet politikai küzdelmeivel mint a mi egyházunkban. S azonkívül ezek a gyűlések kizárólag az övéik, — s a közérdekeltségben örökölték az Angliának feladott önálló parliament helyét is. A sort a Re förmed Presbyterian- egyház nagygyűlése nyitja meg, mindjárt május elején, mely a többiekétől eltérőleg felváltva hol Edinburghban, hol Glasgowban tartatik. Ez számra nézve legkisebb felekezete a nagy skót presbyteri egyháznak, összevéve mintegy 40 gyülekezetet számlál. Azután jött a United Presbyterian egyház synodusa, ülésezve kilenc napon keresztül. S pár nappal ennek berekesztése után következett a hivatalos Established Church sa belőle 24 évvel ezelőtt kiszakadt életerős Free Church íreneraf assemblyeinek megnyitása, egy napon, egy órában, még a tanácskozási helyek is egymás mellett. E három utolsó menetéről s fő tárgyairól akarok egy kis rövid ismertetést adni, A United Presbyterian Synod máj. 11-én nyittatott meg, este fél hétkor a nagy Queen Street Hallban, melynek minden zuga tömve volt néppel. Lent a terem földszintjén papok és elderek vegyest, szép magas ősz alakok tarkázva élénk tetterős fiatalokkal, s a kettős nagy karzatokon figyelő vegyes közönség, ember hátán ember: valóban lehetetlen volt a méltóság kinézését megtagadni tőle. Ez első estét csak a megnyitás ünnepélyessége vette igénybe. A tavali gyűlés elnöke (moderátor) ki ez ideig megtartá hivatalát, ünnepélyes papi ruhájában az emelvényen foglalt helyet, végzé a megnyitó istentiszteletet, hosszú beszédében mintegy az egyház programmját körvonalozván, aztán meleg köszönő szavakkal letevé a gyűlés kezébe a tisztet, melyet ma egy éve ruháztak rá, hogy — rendes szokás szerint — a megtisztelő állásban másnak adjon helyei. Az uj moderátor azonnal meg is választaték, s tapsok között elfoglalván helyét, a jelen állapotot élénken vázoló nagy hatású beszedet tartott. „Örvendetes jeleket látunk és örvendetes híreket haliunk mindenfelől. Livingstone a kitűnő tudós, kit mint halottat már egyszer megsirattunk, ime szerencsésen előkerült; az abyssiniai háború dicsőségesen bevégződött; az edinburghi herceg isten különös kegyelme által szerencsésen megmenekült a gyilkos golyójától; a testvéregyházakkal való unió mind jobban közeledik megvalósulásához; a követek házában diadalt ül az elv, a melyért mi küzdöttünk; az egyház állapotában mindenütt gyarapodást látunk, s csak legújabban is azon 150 egyház közű!, a hol a lelkész fizetése nem üté meg a 150 fontot, 70-ben a hívek önként fölemelék azt." Skóciában ez idő szerint két nagy kérdés tartja hullámzásban a kedélyeket, az unió kérdése az öszszes skót presbyteri egyházak közt, felnyitva az ajtót a jövendő reményében a még most absolute kizárt established egyháznak is, s az irlandi egyházkérdés. A két mozgalom, bár különböző időben és különböző helyen indulva meg, meglehetős Összefüggésben van egymással, a mit a pártok fel is ismertek, az unió barátai Grladstone indítványa mellett, az unió ellenei pedig az elien kérelmezvén. E két kérdés vitatása volt a legérdekesebb pont a united presbyterian zsinaton is A zsinatnak az unió kérdésben adott véleménye egyhangú, okos, és gyöngéden nemes vala. A testvér free church élénken figyelt a szóra, s jól esett neki az a mit hallott, s e jóleső érzelemnek kifejezést adott saját assembiyjén. Az unio-bizottmány tagjai előterjesztvén munkálatuk legújabb eredményét, két szónok melegen, s nagy hálával a vezérlő isteni gondviselés iránt, emlékezett