Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-09 / 32. szám

Tizenegyedik évfolyai 32. t !• Pest, aiií>usfus 9. 1868. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DEJ : HIRDETÉSEK DIJA : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés- 4 hasábos petit sor többszöri beiktasel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden' tásánál 5 ujkr. , egyszeriért 7 ujkr. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. s Teljes számú példányok még mindég kaphatók. Nöi vélemény az alkotandó interconfessionalis törvény egyik pontja felett, Ha ki még ma is azon maximához ragaszkodik, hogy „mulier taceat in eeclesia." az jól teendi, ha a „Pesti Naplódból átvett következő cikket, mely asszony tollából folyt, olvasatlan hagyja, mert az bizony fontos vallási kérdést tárgyal; de kötelességünk azt is kijelenteni, hogy akkor az illető magát azon nem csekély élvezettől fosztja meg, melyet az ember jól dolgozott mii olvasásánál érezni szokott; miután az ismeretlen nő nemcsak szellemdúsan ir, de nyomos észlelésit oly jelesül fejtegeti, hogy mig az észt meggyőzi, egyszersmind a szivet is megnyeri nézetének. JVyilt levél b. Kemény Zsigmondhoz. Tisztelt báró ur! Ne ijedjen meg, ha azon levélhalmaz közt, mely szerkesztőségi gondokkal telt kezeibe kerül, e sorokat megpillantja, s vonásaiból, mint szakértő, röktön felismeri a női kézírást. Honny soi — nem is idézem végig e régi mondást, ön tudni fogja, hogy ennek kell eszébe jutnia levelem felbontásánál. Mert — entre nous t. báró ur — férjem tudta nélkül irom e sorokat, mely vakmerőségre csak azon öntudat bírt, hogy általa honleányi kötelességet teljesitek. Mert közérdekű tárgy az, melyre önnek és becses lapjának figyelmét felhívni akarom. Olvastam én Sand-ot, olvastam Halász Boldizsár ur hires beszédét, de azért higyje el, sem annak, sem ennek nő-emancipatiós eszméi el nem szédítettek, mert sem a házasságot nyűgnek, sem a szabad pipázást az emberi méltóság symbolumának nem tekintem, s hogy teljesen megóvtam magamat Sand elegánsán csábító, és — Halász ur dohányillatos irányától, erről meg fogja önt győzni jelen levél tartalma. Tudják-e önök, uraim, ott a képviselőházban, mi az a nyugalmas családi boldogság? S ha, meg vagyok róla győződve, hogy sokan már csak udvariasságból is igennel fognak e kérdésre felelni, nem fogják rosz néven venni egy nőnek, ha figyelmezteti önöket, miszerint e családi nyugodalmat a cultusminiszter ur veszélyezteti, Igen, uraim, a báró ur vegyes házassági törvényjavaslatában én legalább fenyegetve látom a családi nyugalmat. Eötvös báró ur javaslatában ugyanis az foglaltatik, hogy vegyes házasságban a szülőktől függ, mily vallásban akarják neveltetni gyermekeiket. Ez igy magában véve igen szép dolog, a szülői hatalomnak eclatans elismerése, s azt hiszem, az apák és anyák köszönettel is fognak a cultusminiszter ur iránt e jogért viseltetni. Ig-en, a szülők. — de a házastársak / nem. Át fogja ezt látni mindenki, ha e törvényt a gyakorlati életre alkalmazza. Ez által a szülök közti megegyezéstől fogna függni, mely vallásban neveltessenek a gyermekek. Házasság előtt, könnyen felfogható okokból, menyasszony és vőlegény nem igen fognak ez iránt szerződésre lépni, s igy a kérdés csak utóbb, adandó alkalommal kerülne szőnyegre. „Esetről esetre,u

mint önök a képviselőházban mondani szokták, kellene férjnek és nőnek megegyeznie. Ez, ha mindkét fél élénk vallási érzelemmel bir, vitákra, gyakran Jífg .íi&sgj pffif RWi \imtfk