Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-02 / 31. szám

A mi most már a megyei központi, majd járási választmányokat, majd tovább az országos törvényjavaslatot, fönebbi, általam jelzett, ohajtott, eddig megtartott s ezután is megtartandó álláspontunkból illeti. Nem tudom más megyében hogy áll, de Komárom megyében egy megyei küldöttség e lapokban is közölt „megyei népnevelési" munkálatot készített. Valóban jeles munkálatot; oly müvet, mely a megyében le vő hitfelekezetek autonom jogainak tiszteletben tartása mellett egy központi, majd járási választmányokra bizza a népnevelés vezetését valláskülönbség nélkül. E mű, a bizottmány által elfogadva, a jelzett váiaszmányok vegyesen megalakulva. A 80 tagból álió központi választmányban, (melynek hatáskörébe tartozik az ovodák és vasárnapi iskolák felállitása körüli javaslattevés s a közgyűlés elé leendő terjesztése, a járási bizottmányok által érdemeseknek bejelentett tanitók, lelkészek, egyházgondnokok dicsérő oklevélleli ellátása stb:) van mintegy 40 protestáns, bent van 8 prot. lelkész, köztük a komárommegyei s tata vidéki esperes, néhány tanitó. A járási választmányokban is figyelem van mindenütt a méltányosságra. Igy p. o. Csallóközi járásban van 3 prot., 3 kath. lelkész, bárha a világi kath. tagok túlnyomón többek is. Moste járási választmány, iskolavizsgálókat nevez, kötelességül tevén nekik „az illető iskolai elöljárók előleges tudósítása s az illető felekezet lelkészének részvéte mellett az iskolák megvizsgálását — a vallástan kivételével — előmenetel, javadalmazás, fölszerelés tekintetében, különös figyelemmel az ovodák nyári s vasárnapi iskolák felállítására, — továbbá a tankötelezettek összeirását, szegénység alapjáni tandíjmentesség megállapítását s annak a község költségei közé való fölvételét, — a tanitásra való ösztönzést, az iskola fölszerelésére fordítandó büntetéspénzek beszedése, kamatoztatása s kellő célra fordíttatása feletti felügyeletet, a nevelés köréhez tartozó minden nemű statistikai adatok gyűjtését, a népnevelés körül érdemeket szerzetteknek megjutalmazás végetti bejelentését. Ime igy érintkezik nálunk a megye hitfelekezeti iskoláinkkal. Igy — mig a tankönyvet s más belügyi kérdéseket érintetlen hagy, mig pusztán a dolog külső oldalát nézi, szóval mig pusztán a tudomás vétel mellett marad, addig és tovább nem, helyesen jár el. De még igy is vigyázzanak a consulok ! Ami az országos közoktatási tervezetet illeti. Az országos törvény az országban levő minden népiskoláknak, legyenek azok felekezetiek, magánosak egyforma tervezetet akar külsőleg és belsőleg. S csak is annyiban engedi meg a felekezeti iskola felállítását, mennyiben az ott kitett kívánalmaknak megfelel, s ha közegei utján az ellenkezőről győződik meg, községi iskolát állit, azt állit még akkor is, ha 30 nem hitfelekezetünkhöz tartozó gyermek igényli azt. Komoly figyelem tárgyává kell tennünk, beillenek-e népiskoláink ezen uj 'keretbe s egy vagy más tekintetben nem zárják-e be tanintézeteinket. A 4, 5, 6, 7. §-okban kijelelt kívánalmaknak kell eleget tennünk, s ha ezeknek megintés után sem tennénk eleget, vagy nem tehetnénk, a kormány a megyei iskolai tanács ajánlatára az illető népiskolákat bezárhatja. Nagy fontosságú § ez. Kik örülnek ez oktatási törvénynek, mint kik nem! s féltik iskoláinkat, álljanak meg a pontnál s gondolkodjanak... Gondolják meg, megfelelnek-e protestáns iskoláink a 4, 5, 6, 7. §-nak ? S mi van ezekben ? Ezek szerint 1., az iskolaépületnek egészséges helyen épültnek, száraznak s a gyermekek létszámához mértnek kell lenni. Egy teremben csak 60 gyermek lehet, több nem. — A kívánalom igen helyes, igen jó, de kivihető-e ? Ha szigorúan vesszük, már e pontnál aggályaink támadnak. Száraz terem hány helyt van. A mi üldözött őseink ott vettek helyet, a hol kaptak, a helyekben bizony nem igen válogathattak s csak mondjuk ki a magas helyekről szépen leszoríttattunk a mocsárok közé. Es igy önhibánk nélkül bűnhődjünk ! 60 gyermek egy tanteremben! Valóban helyes. De ugy van-e ez nálunk ! Hány egyházban van csak 2 tanterem is ? hányban van csak 60 gyermek, többen van 80, S0, 100, 120, 150. Mit teszünk most ? Építünk, mondják a jobbak. De miből ? Segédet hozunk. Helyes. Csak legyen alap, mert mind ezek felett a kormány, közegei által szigorúan őrködni fog (8. §.). A lefolyt tagosztályoknál volt-e a mi iskoláinkra gond! s ha a lelkész, tanitó kikapta is csekély s a más vallásuakhoz viszonyított csekély földbirtokát, rendelt-e a törvény az iskolának is, mint e javaslat gondolja, és a községi iskolákra nézve javasolja (20. §.). Nézetem szerint a más hibájaért mi nem bűnhődhetünk. — E pontot vegyék figyelmökbe az e.megyei gyűlések és jó eleve intézkedjenek, nehogy a végrehajtás ideje készületlen találjon. Ami a dolog szellemi oldalát illeti, ott mi nem félünk, mi csak a szegénység miatt nem mozoghatunk. De el kell-e ezért csüggednünk s föladnunk erős várunkat ?! Nem, soha 1! — 2. Kell, hogy a tanitó foglalkozására s a tanításra képesített legyen, valódi képezdét végzett s a köteles vizsgákat kiállott okleveles tanitó. Bár mindenütt képezdéink nincsenek is, azért e dolgon csak segíthetünk ugy ahogy. Jelenleg 5. osztályt, neveléstant végzett s e.megyéinken tanitóvizsgát nyilvánosan letett tanítóink vannak. S ez hisszük elég a 121. §-ra, mig képezdéket állithatunk (89, 90. §.). De mit teszünk a 14. §-al? mit a 18. §-al ? Ez esetben a megyei iskolai tanács kegyelmére utaltatik a 300 éves küzdelmet kiállott protestáns egyház. —- 3. A tantárgyak is elősoroltatnak, miket tanítanunk kell. Mi ennél többet is tanítunk. Csak azt nem tudom, joga-e az államnak a felügyelet mellett a tantárgyakat is meghatározni iskoláinkban ? (igenis a minimumot. Szerk.). Eddig legalább szépen megköszöntük volna. Ezt elfogadva, következik, hogy tankönyveket is szab, miket el kell fogadnunk, mert különben bezáratnak iskoláink. Szépen vagyunk az alkotmányos aera alatt, pedig ha törvénynyé lesz, bajos lesz ellene felszólalnunk. A többi §-al csak megleszünk valahogy.