Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-02 / 31. szám

A mi most már a megyei központi, majd járási vá­lasztmányokat, majd tovább az országos törvényjavasla­tot, fönebbi, általam jelzett, ohajtott, eddig megtartott s ezután is megtartandó álláspontunkból illeti. Nem tudom más megyében hogy áll, de Komárom megyében egy megyei küldöttség e lapokban is közölt „megyei népnevelési" munkálatot készített. Va­lóban jeles munkálatot; oly müvet, mely a megyében le vő hitfelekezetek autonom jogainak tiszte­letben tartása mellett egy központi, majd járási választmányokra bizza a népnevelés vezetését valláskü­lönbség nélkül. E mű, a bizottmány által elfogadva, a jel­zett váiaszmányok vegyesen megalakulva. A 80 tagból álió központi választmányban, (melynek hatáskörébe tartozik az ovodák és vasárnapi iskolák felállitása körüli javaslattevés s a közgyűlés elé leendő terjesztése, a já­rási bizottmányok által érdemeseknek bejelentett tanitók, lelkészek, egyházgondnokok dicsérő oklevélleli ellátása stb:) van mintegy 40 protestáns, bent van 8 prot. lel­kész, köztük a komárommegyei s tata vidéki esperes, né­hány tanitó. A járási választmányokban is figyelem van mindenütt a méltányosságra. Igy p. o. Csallóközi járás­ban van 3 prot., 3 kath. lelkész, bárha a világi kath. ta­gok túlnyomón többek is. Moste járási választmány, is­kolavizsgálókat nevez, kötelességül tevén nekik „az illető iskolai elöljárók előleges tudósítása s az illető fe­lekezet lelkészének részvéte mellett az iskolák meg­vizsgálását — a vallástan kivételével — előmenetel, javadalmazás, fölszerelés tekintetében, különös figyelem­mel az ovodák nyári s vasárnapi iskolák felállítására, — továbbá a tankötelezettek összeirását, szegénység alap­jáni tandíjmentesség megállapítását s annak a község költségei közé való fölvételét, — a tanitásra való ösztön­zést, az iskola fölszerelésére fordítandó büntetéspénzek beszedése, kamatoztatása s kellő célra fordíttatása feletti felügyeletet, a nevelés köréhez tartozó minden nemű sta­tistikai adatok gyűjtését, a népnevelés körül érdemeket szerzetteknek megjutalmazás végetti bejelentését. Ime igy érintkezik nálunk a megye hitfelekezeti iskoláinkkal. Igy — mig a tankönyvet s más belügyi kér­déseket érintetlen hagy, mig pusztán a dolog külső oldalát nézi, szóval mig pusztán a tudomás vétel mellett marad, addig és tovább nem, helyesen jár el. De még igy is vi­gyázzanak a consulok ! Ami az országos közoktatási tervezetet illeti. Az or­szágos törvény az országban levő minden népiskoláknak, legyenek azok felekezetiek, magánosak egyforma terve­zetet akar külsőleg és belsőleg. S csak is annyiban en­gedi meg a felekezeti iskola felállítását, mennyiben az ott kitett kívánalmaknak megfelel, s ha közegei utján az ellenkezőről győződik meg, községi iskolát állit, azt állit még akkor is, ha 30 nem hitfelekezetünkhöz tartozó gyermek igényli azt. Komoly figyelem tárgyává kell tennünk, beillenek-e népiskoláink ezen uj 'keretbe s egy vagy más tekintet­ben nem zárják-e be tanintézeteinket. A 4, 5, 6, 7. §-okban kijelelt kívánalmaknak kell eleget tennünk, s ha ezeknek megintés után sem tennénk eleget, vagy nem tehetnénk, a kormány a megyei iskolai tanács ajánlatára az illető népiskolákat bezárhatja. Nagy fontosságú § ez. Kik örülnek ez oktatási tör­vénynek, mint kik nem! s féltik iskoláinkat, álljanak meg a pontnál s gondolkodjanak... Gondolják meg, megfe­lelnek-e protestáns iskoláink a 4, 5, 6, 7. §-nak ? S mi van ezekben ? Ezek szerint 1., az iskolaépületnek egész­séges helyen épültnek, száraznak s a gyermekek létszá­mához mértnek kell lenni. Egy teremben csak 60 gyer­mek lehet, több nem. — A kívánalom igen helyes, igen jó, de kivihető-e ? Ha szigorúan vesszük, már e pontnál aggályaink támadnak. Száraz terem hány helyt van. A mi üldözött őseink ott vettek helyet, a hol kaptak, a helyekben bizony nem igen válogathattak s csak mond­juk ki a magas helyekről szépen leszoríttattunk a mo­csárok közé. Es igy önhibánk nélkül bűnhődjünk ! 60 gyermek egy tanteremben! Valóban helyes. De ugy van-e ez nálunk ! Hány egyházban van csak 2 tanterem is ? hányban van csak 60 gyermek, többen van 80, S0, 100, 120, 150. Mit teszünk most ? Építünk, mondják a jobbak. De miből ? Segédet hozunk. Helyes. Csak le­gyen alap, mert mind ezek felett a kormány, közegei ál­tal szigorúan őrködni fog (8. §.). A lefolyt tagosztályok­nál volt-e a mi iskoláinkra gond! s ha a lelkész, tanitó kikapta is csekély s a más vallásuakhoz viszonyított cse­kély földbirtokát, rendelt-e a törvény az iskolának is, mint e javaslat gondolja, és a községi iskolákra nézve javasolja (20. §.). Nézetem szerint a más hibájaért mi nem bűnhődhetünk. — E pontot vegyék figyelmökbe az e.megyei gyűlések és jó eleve intézkedjenek, nehogy a végrehajtás ideje készületlen találjon. Ami a dolog szel­lemi oldalát illeti, ott mi nem félünk, mi csak a szegény­ség miatt nem mozoghatunk. De el kell-e ezért csügged­nünk s föladnunk erős várunkat ?! Nem, soha 1! — 2. Kell, hogy a tanitó foglalkozására s a tanításra képe­sített legyen, valódi képezdét végzett s a köteles vizsgá­kat kiállott okleveles tanitó. Bár mindenütt képez­déink nincsenek is, azért e dolgon csak segíthetünk ugy ahogy. Jelenleg 5. osztályt, neveléstant végzett s e.me­gyéinken tanitóvizsgát nyilvánosan letett tanítóink van­nak. S ez hisszük elég a 121. §-ra, mig képezdéket állit­hatunk (89, 90. §.). De mit teszünk a 14. §-al? mit a 18. §-al ? Ez esetben a megyei iskolai tanács kegyelmére utaltatik a 300 éves küzdelmet kiállott protestáns egy­ház. —- 3. A tantárgyak is elősoroltatnak, miket taníta­nunk kell. Mi ennél többet is tanítunk. Csak azt nem tudom, joga-e az államnak a felügyelet mellett a tantár­gyakat is meghatározni iskoláinkban ? (igenis a minimu­mot. Szerk.). Eddig legalább szépen megköszöntük volna. Ezt elfogadva, következik, hogy tankönyveket is szab, miket el kell fogadnunk, mert különben bezáratnak isko­láink. Szépen vagyunk az alkotmányos aera alatt, pedig ha törvénynyé lesz, bajos lesz ellene felszólalnunk. A többi §-al csak megleszünk valahogy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom