Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-02 / 31. szám

Ezek azok — bár még sok volna, mit elmondani jónak látnék. Hisszük, hogy prot. képviselőink benyujtandják módositványaikat s vagy ideiglenességet, vagy bizonyos határidőt, mig rendezkedünk, eszközölnek. Mert mégis különös az, hogy mit eddig a német alatt megvédtünk a Bach huszárok és zsandárok uralma alatt, most az alkotmányos időben veszítsük el. Föl! Az ellen kapunk előtt, s bárhova tegyen is az isten, én ugy vagyok meggyőződve, hogy oda fönt nekünk hideg van 8 minden út Rómába vezet. Akik e javaslatot késziték, derék, modern s a porosz iskolaéletet tanulmányozott városi férfiak, jó hazafiak, de a falut, az itteni életet, nyomort, viszonyt közvetlen nem ismerők. Nem olyan ám itt az élet, mint újságokból látszik. Itt oly nagy a nyomor, alig képzelhető, de mégsem oly nagy, hogy jogainkat feladnók. Isten velünk ! Szekeres Mihály, ref. lelkész. M.-Sziget, julius 21. 1868. Nagy tiszteletű ur! Meg fog bocsátani — hogy laicus ember létemre az ön nagybecsű lapját veszem igénybe néhány soraim közlése végett, A szigeti helv. hitv. lyceum bel és kül életéről akarok néhány vonást a nagy érdemű olvasóközönség elé juttatni, — tehát az ügy iskolai — s mint ilyennek legilletékesebb helye az ön lapja. Hogy az iskola szellemi előhaladását mérlegelni lehessen, — legelsőben is kell — hogy említést tegyek a szigorlatok eredményéről, — mert a szigorlatok legbiztosabb mutatói annak, — ha vájjon megfelelt-e valamelyik tanintézet rendeltetésének vagy nem ? Es itt őszintén, lelkem egész örömével kell nyilvánítanom, hogy a szigeti iskola most is megfelelt a várakozásnak. Ott voltam a vizsgákon, hallottam a tanulók feleleteit, — s a tiszta, szabatos, értelmes feleletekből bátran kimondom azon ítéletet, hogy tanáraink nehéz, de szép feladatukat kitűnően oldották meg. Ninc3 is nekünk szüléknek tisztább örömünk, mint ha látjuk, hogy gyermekeink szakavatott, ügyes vezetők kezei alatt szépen fejlődnek s bizton haladnak a tökélyesbülés célja felé; de másrészt a tanárnak sincs szebb jutalma, mint ha nemes törekvései után sikert lát, s elismerést nyer. A siker tőlük függ, — az elismerést tőlünk nyerik. Vizsgák után a szokásos pártfogósági gyűlés tartatott meg. A pártfogósági gyűlésnek, — melynek tagja minden helybeli és vidéki intelligens protestáns — teendője az iskola kül és bel ügyeinek vezetése. Ez alkalommal a gyűlés népes volt, mert a vidéki szülék is nagy érdekeltséget mutattak iskolánk iránt számos megjelenésükkel. A gyűlés kezdetén örvendetesen lepett meg bennünket a n. m. magyar királyi belügyminiszter ur azon leirata, hogy egy évig országos gyűjtés engedélyeztetik iskolánk nagyobbitása, illetőleg kiépítése céljából. Örvendetesen lepeit meg igen, mert belátjuk mi, kik az iskolai helyiséget közelről ösmerjük, hogy okvetlenül építkezni kell, mert a tantermek kevesek és szűkek ; — könyvtár s muzeumi helyiségek tüz ellen nem biztosak, s szűk voltuk miatt rendeltetésöknek meg nem felelők. Vajha hazánk minden nevelésügy báratai velünk együtt érezve, gondolkozva oly mértékben nyújtanák kegyadományaikat, hogy a vég vidéken mielőbb egy célszerű iskolai helyiség építtethetnék. Jól esik hinnünk, hogy várakozásunkban csalatkozni nem fogunk. Tanácskozási tárgyul felvétetett legelsőben is a jogi tanfolyamnak már jövő iskolai évbeni felállítása. Tagadhatlan, hogy iskolánk felvirágzására, fényes jövőjének biztosítására kell hogy lépésről-lépésre tovább menjen uj tanszakok felállítása által, — de a jogi tanfolyamnak már a jövő iskolai évbeni felállítása teljes lehetetlen. Ahhoz alap kell, — ahhoz egy teljesen szilárd alapra fektetett gymnasium kell, s valljuk meg őszintén még mindkettő hiányzik. Hogy egy jogi tanfolyam felállittassék két évi cursussal mint egyelőre tervezve volt, ahoz legalább három tanár szükségeltetnék, lekevesebb 1000 — 1000 frt évi fizetéssel. Feltéve már, de meg nem engedve, hogy a most működő gymn. tanárok közül alkalmaznának egyet vagy kettőt a jogra — mi lesz a gymnasiumból ? s miből fogják azoknak is jogtanári fizetősöket pótolni; s honnan fog kitelni egy uj jogtanárnak — mert egy szakavatott emberre okvetlen szükség lenne, — a minimumra vett 1000 frt? Hiszen h. felügyelő gondnok ur számokkal mutatta ki, hogy iskolánknak ez évben 5000 frt deficitje van. Es kérdem van e szilárd alapra fektetett gymnásium ? azaz, vannak e gymnásiumi tanáraink ugy díjazva, hogy az anyagi gondoktól lehetőleg menten minden kedvöket a nevelés ügyének szenteljék ? Ott volt letéve a tanácsterem asztalára tanáraink szépen indokolt folyamodványuk, melyben kérik, hogy emeltessék fel fizetésük legalább annyira, hogy a lakbéren kivül legalább 600 frt évi fizetésük legyen. Es ennyi fizetés kivált a mostani drága időben egy tanárnak, — ki testét, lelkét sőt jövedelme nagy részét is a nevelésnek áldozza fel, — bizony nem sok. Es mi lett az eredmény ? az, hogy nem lehet, mert nincs miből. Erős alapra fektetett gymnasium először, azután terjeszkedés! Ilyen szellemben mondta ki a gyűlés is azon határozatát, hogy ez időszerint — mig a tanárok fizetése kérésükhöz képest nem emeltetik, — a jogi tanszék föl nem állíttatik. Ezen t' rgy után egy más — igen nevezetes indítvány került szőnyegre. Nevezetes, mert a gyűlölt Bach-korszak utolsó maradványát támadta az meg, protestáns szempontból. Ertem az állandó igazgatói hivatalt. Igen, protestáns szempontból, mely semmiféle hivatalnak monopolizálását nem tűri. De igy hozza ezt az igazság is magával, hogy a terhet mindnyájan hordozzák, a megtiszteltetésben mindnyájan részt vegyenek az ugyanazon ügy munkásai. Nem is volt ez indítvány feleit semmi vita. Belátták azt mindnyájan, hogy a nevelésügyre sokkal üdvösebb az, ha as igazgatóság évről-évre változik, mert uj