Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-12 / 28. szám

SZERKESZTŐ- ES KIADÓHIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELÓFIZETESI DÍJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál Ő ujkr. , egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési felhivás „PROT. EGYE ÉS ISKOLAI LAP 1868. második félévi XI. folyamára. Az előfizetés marad a régi: Egész évre 8 frt., — félévre 4 ft., — 3 hónapra 2 frt. — 1 hónapra 80 kr. Az előfizetési pénzt lapunk szerkesztői és kiadó-hivataláha (Pesten, Lipót- és Szerb-utca szögletén) kérjük küldetni. Pesten, junius hóban 1868. Ballagi Jiór. Luther és a pápaság. Contraria iuxta se posita magis elucescunt. Junius 25-én a keresztyén világ egy lélekemelő ténynek volt tanuja. Egy egyszerű szerzetesnek, ki mig élt, a méltóságok hierarchiájában semmi cimet nem viselt, szobrot emeltek Wormsban, s e szobor leleplezésének ünnepélyére a népek sok ezrei, s köztök hercegek és fejedelmek jelentek meg, hódolatokat megviendó'k a szellem rettenthetlen bajnokának. Wormsban emeltetett pedig ez emlék azért, mert ezen a helyen mondatott ki a nagy szó, mely a szellem autonómiáját a múltnak homályos traditióira támaszkodó erőszak ellenében diadalmasan constatálta. 1521-ben V. Károly császár Luthert a birodalmi gyűlés elé parancsolja Wormsba. Barátai kérve kérik, hogy gondoljon Hussra és ne tegye ki magát a bizonyos veszélynek. 0 oly biztonsággal, minőt csak a hit nyújthat, feleli: „Még ha oly tüzet raknának, melynek lángjai Wittenberg és Worms között az egeket verdesnék, mégis / el fogok az Ur nevében menni, és egyetlen egy tételt sem vonandok vissza.u

A gyíilés elé idéztetve és fölhivatva, hogy hajoljon meg a világ előtt, mely különben hatalmát fogja vele éreztetni, amaz elfeledhetetlen szavakat mondá:

hogy „nem tanácsos bármit is a lelkiismeret ellen cselekedni. Itt állok; nem tehetek máskép; Isten engem ugy segéljen!" Midőn Luther az Isten nevében gyakorolt önkénynyel szemközt a megszeghetlen lelkiismeretben nyilatkozó emberi méltóságnak szabad nyilatkozási jogot követelt, megkezdte azt a hosszú küzdelmet, mely azóta negyedfél századon keresztül egyházban és államban egyaránt foly és oda irányul, hogy lelkiismeretére nézve minden ember legyen önmaga ura; és ne legyen senkinek joga az ember akarata ellenére Istenhez való viszonyaiba avatkozni, és vallási meggyőződésére kényszert gyakorolni, hogy semmi sem lehet embernek Istenhez való viszonyában — vallásban — lényeges, mi a