Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-14 / 24. szám

lerovása megtörténjék, különben nem emlegette volna a hierarchiának a múltban tett nagy szol­gálatait és szerzett érdemeit, melyek fejében őket az előjogok élvezete jövendőben is megilletné. A mostani kor ugyan e szolgálatokat nem igen hajlandó elismerni, s alkalmasint azt vála­szólandja az azokat hánytorgatóknak, amit az egyszeri miniszter egy nyugdijért folyamodó­nak válaszolt. Huszonöt éve, hogy szolgálom az államot, szóla a íolyamodó; roszul fejezte ki ma­gát, viszonzá a miniszter, azt akará alkalmasint mondani, hogy 25 éve már, mióta az állam ön­nek szolgál. Feltéve azonban de meg nem engedve, hogy i, magyar hierarchia a múltban csakugyan ér­demesítette magát hazai ügyeink terén, ebből nem az következik, hogy a mai hierarchia annak fejé­ben demeritálja magát az által, hogy a haza egy­gyélételét bitorolt eljŐjogok által meggátolja, hanem hogy tegye magát érdemessé elődjei di­csőségére és tudjon igazságos lenni. Nem ringatom magamat oly utópiái álmok­ban, bogy a clerus önnön jószántából lemondjon arról, amire canonjoga értelmében igényt tart, de épen azért a törvényhozásnak kötelessége kényszeríteni a reactionarius elemeket az igazság követésére. Az erkölcsi világban a javulás akkor kezdő­dik, mikor az ember a bűnnel fölhágy; a politi­kában a reactionariusoknál a jóra való hajlam akkor kezd nyilatkozni, mikor a kényszerítő tör­vény őket tehetetlenekké tette a rosznak folyta­tására. Ezt eszközölni a folyamatban levő tör­vényhozásunknak mulaszthatlan kötelessége. Még csak egyet. Az igazság mindig korai volt azokra nézve, kik az igazság elismerése- és életbeléptetésére akármi okból későre érkeznek. Tizenkilenc század óta hangzik az emberek fülé­ben a bölcs intés: discite justitiam moniti et non temnere divos s ime az emberiség soi disant vezérei mint századokkal ezelőtt ma sem érkez­tek megtanulni azt, ami a társadalmi lét első, leglényegesb alapja; egyforma igazságot a tár­saság minden tagjának. Ezt követeljük mi, s ettől nem tágíthatunk, mert nem szabad tágítanunk. Ballagi Mór. Vallás- és iskolailgyi uj tőrvények az ausztriai német örökös tartományokban lényeges tartalmuk szerint kivonatban közölve. (Folytatás.) Iskolatörvény. A birodalmi tanács mindkét házának beegyeztével a következő törvényt bocsátom ki: 1. §. Az összes oktatás- és nevelésügy vezetése és fölügyelete az államot illeti, s az e végre törvényesen hivatott közegek által gyakoroltatik. 2. §. E felügyeleti jog sérelme nélkül a nép- és kö­zéptanodákban a különböző vallásfelekezetüek vallásos oktatását s vallásgyakorlatait célzó gondoskodás, veze­tés és közvetlen felügyelet az illető egyházra vagy vallás­társulatra bizatik. Egyéb tantárgyak előadása a tano­dákban bármely egyház vagy vallástársulat befolyásától független. 3. §. Az állam, valamely ország vagy községek ál­tal egészen vagy részben alapitQtt vagy fönntartott tano­dák s nevelő intézetek valláskülönbség nélkül minden állampolgár számára nyitva állanak. 4. §. Minden egyháznak vagy vallástársulatnak szabadságában áll az ifjúság oktatására saját vagyonából meghatározott vallásfelekezetü tanodákat állitani és fen­tartani. Ezek azonban az oktatásügyi törvényeknek van­nak alávetve, s valamely nyilvános tanintézet jogaira csak akkor tarthatnak igényt, ha az e jogok megszerzé­sére vonatkozó minden törvényes feltétnek megfelelnek. 5. §. Határozottan vallásfelekezetü tanodák s ne­velő-intézeteknek más vallástársulat tagjai által leendő használatát a törvény nem tiltja. 6. §. A 3. §-ban jelzett tanodák- s nevelő intézetek­nél a tanszékek mindazon állampolgárra nézve egyaránt nyitva állanak, ki idevágó képességét törvényes módon kimutatta. Hitoktatókul csupán azok alkalmazhatók, kiket az illető vallásfelekezeti főhatóság erre képesnek itélt. Más tanodák s növeldéknél (4. §.) az alapítási sza­bályzat irányadó. Magán nevelők s tanítók választását vallásfeleke­zeti tekintet nem korlátolja. 7. §. A nép és középtanodákban valamint tanitó­képezdékben használandó tankönyvek csak az e tör­vény által az oktatás ügy vezetése s felügyeletére hiva­tott közegek jóváhagyását igénylik. Hittani könyvek azonban csupán akkor nyerhetik meg a jóváhagyást, ha azokat az illető confessionális fő­hatóság megengedhetőknek nyilatkoztatta. 8. §. Az elemi tanodai alapok, a tanulmányi alap s egyéb oktatásügyi célokra tett alapítványok jövedelme vallásfelekezeti tekintet nélkül használandó fel, a men­nyiben kimutathatólag ninc3 bizonyos vallásfelekezetűek­nek szánva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom