Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-31 / 22. szám

ben — ugylátszik — hogy maga szerző is belátta ezen szabályoknak ha nem is tökéletlenségét, de legalább azok nehézségét, mert elégnek tartja, hogy csak vele kínlódjanak a tanítványok, a nehezebb részt, t. i. „a harmadik declinatiora tartozó szók sokféle változatait a casusokban" (v. ö. 86. 1.) pár évre tovább halasztja. No hiszen ha a tanuló arra talál gondolni, hogy mily nehezére esik neki most is ez a tanulás s hogy ezután nemcsak hogy könnyebb nem lesz, hanem még hogy az igazi nehézség csak pár év múlva következik be, akkor lehetetlen hogy valami nagy kedvvel tanulja ő ezen átkozott nyelvet. Végre ezt kérdi szerző a 100-ik lapon tanítványától : Melyik osztály casusaiban megy át legnagyobb változáson a nominativusi törzs ? Hát ha a „természetszerű észmunkához szoktatott" tanítvány ezt találja felelni: Sohasem láttam tanár ur olyan fatörzsöket, mely minduntalan elváltoznék ; ezt tehetik az ágak, lombok, levelek, de a törzsök legfölebb kérgét hányja le, különben változatlan marad, - meghazudtolja vagy pláne megbünteti tanítványát ? (Folytatjuk.) BELFÖLD. Esperesi jelentés a kecskeméti reform, egyházmegyében levő gyülekezetek s népiskolák 1867

/a-iki állapotáról. Nt. egyházmegyei közgyűlés ! Van szerencsém, az általam teljesített esperesi látogatás alapján jelentésemet az ezen e.megyében levő gyülekezetek állapotáról következőleg előterjeszteni. Szemem előtt tartottam a 34-ik rendszabályt s némely e.ker. ujabb határozatokat, melyek szerint e következő kérdéseket tettem fel minden egyházban az elöljárók eleibe: 1. Van-e rendes presbyterium ? hány tagból áll ? mimódon s mennyi időre szokott választatni ? Mikor és hol tartja gyűléseit s minő elnöklet alatt ? — 2. Van-e a presbyteriumnak rendes jegyzökönyve ? ki vezeti azt és pontosan vezeti-e ? — 3. Az épületek biztositvák-e ? — 4. Van-e leltár áz egyház s iskola javairól ? — 5. A számadások megvizsgálvák-e ? — 6. Vannak-e az egyházban botrányos életűek ? versengő s külön élő házasok ? Hogy szokott az ilyenekkel bánni a presbyterium ? — 7. Látogatják-e a hivek szorgalmasan a köz isteni tiszteleteket ? Élnek e rendesen az Ur szent vacsorájával ? — Nem vonogatják-e magukat a közterhek viselésétől s az önkéntes adakozástól? 8. Bármi tekintetben minő emelkedés vagy hanyatlás tapasztalható az egyház életében, — Mely kérdésekre nyert értesülés folytán van szeren csém előterjeszteni: 1. Micden egyházban van a választói képességgel biró egyháztagok által választott s szabály szerint a lélekszámhoz s helyi viszonyokhoz képest több vagy kevesebb tagból álló presbyterium, 3 évre választva, J á s zberény, Gomba, ésSzen t-M ártonkáta kivételével, hol még eddig a presbyteriumokat meg nem határozott időre választották — ésJászkisér kivételével hol tiz év óta nem volt presbyterium-választás, de úgy értesültem, hogy az újból választás a legközelebbi áldozó csütörtökön végrehajtatik. — A gyűlések mindenüt szabályszerűen a paplakon, vagy az ily gyűlésekre rendelt helyen szoktak tartatni, 9 egyházban kettős elnöklet alatt, 8-ban pedig — úgymint Izsákon, O-K é c s k é n, Pándon Jószegen, Vadkerten, S z.-M.-k á t á n, Jászkiséren, T. Versenyen egyes, t. i. lelkészi elnöklet alatt, a mi egyébiránt a fenálló rendszabálylyal nem ellenkezik oly helyeken, hol tekintélyes és miveltebb kurátorok nincsenek (lásd az 1-síJ rendszabály.) 2. Minden egyházban van a presbyteriumnak rendes jegyzökönyve, melynek vitelére részint világi alkalmas egyének, részint tanítók alkalmaztatnak, — kivévén J ás z-B erényt, Izsákot; S z.-M.-k á t á t, Tószeget, Vadkertet, T.-V e z s e n y t, mely egyházakban maga a lelkész vezeti a jegyzőkönyvet, — és igy a lelkész elnök is, jegyző is, a számadást is ő készíti. 3. Az épületek biztositvák, — kivévén J á s z k isért, Vadkertet, Pándot (a hol azonban legközelebb biztositni szándékoznak), T.-V á r k o n y t, hol a templom nincs biztosítva, Tószeget, hol a község biztosította ugyan az iskolát s annak istálóját, úgyszinte a paplakon levő istálót és tanuló szobát is, de maga a paplak és templom — melyeket az egyháznak kellene biztosítani — nincsenek biztosítva, és nem is akarják azokat biztosítani, még pedig nem az elöljárók, hanem maguk a gyülekezet tagjai. Mind a lelkésznek mind az elöljáróknak szívökre kötöttem, munkáljanak oda, hogy az egyház ne maradjon el a községtől a biztosításban. 4. Leltár az egyház és iskola javairól mindenütt van, — de Kecskeméten az egyháztanács a régibb s már hiányossá lett leltár helyett ujabb leltár készítését rendelte el, mely leltározás ez évben szándékoltatik végre hajtatni. 5. A számadások mindenütt megvizsgálvák, a helyi körülményekhez képest, részint az 1866/7

>ik részint az 1867/g ik évről. 6. Botrányos életűek, versengő s külön élő házasok leginkább a városokban találtatnak, fájdalom nem csekély számmal. A botrányos élet előmozdítására legfőbb befolyással van akatonai rendszer. — A versengő s külön élő házasok baján a válóperek gyorsabb s minél kevesebb költségbe kerülő lefolyása segíthetne. — Egyházfegyelmünk ez idő szerint szünetelvén; csak a megintésre és dorgálásra szóritkozik irányukban a lelkész eljárása, — a presbyterium csak a kisebb egyházakban szokott részt venni ez eljárásban. 7. A közisteni tiszteletek általában mindenütt szorgalmasan gyakoroltatnak, főkép a téli hónapukban ; — az Úr szent vacsorájával élők száma sem csökkent, sőt az inség után szaporodott. De föltűnt előttem, hogy az Isten előtti egyenlőség s kölcsönös felebaráti szeretet és