Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-12 / 15. szám

tozása előbb fizetendő ki a rendelkezés alatt levő vagyonból, mint bármely más magántermészetű tartozás. LXVIII. Azon esetben, ha ez iskolaadót illetőleg, az isk. bizottmány vagy megbízottai és az adófizetők között, valami vitás kérdés merülne föl, s az utóbbiak valamely intézkedést sérelmesnek tartanának; az ügy a megye Sheriffje elé viendő, ki napot tűz ki a felek megjelenésére, s summás uton intézi el azt. — Fölebbezésnek a Sheriff ítélete után nincs helye. Az uj nemzeti iskolák helyi segélyezése. Iskola-adó. i LXIII. Minden parish vagy burgh iskolabizottmánya „i s k o 1 a - a d ó" cim alatt évenkint adót vet kiminden a parish vagy burgh területén fekvő földbirtokra és másnemű vagyonra, azoknak törvényesen bejegyzett jövedelmi aránya szerint,tfedezése végett az azon parishvagy burghban levő uj nemzeti iskolák folyó kiadásainak. — Ily folyó kiadásnak tekintetik: a szükségesnek itélt uj iskolák emelése, — iskolák tanítói lakok jó karban tartása, nagyobbitása, — működő és nyugalmazott tanítók illetőségének fizetése; — a talán létező adósságok törlesztése, — az iskola belszükségleteinek fedezése — s a nevezett iskola-adó beszedésének és kezelésének költségei. — Megjegyezvén, hogy az ily iskola-adóból bejövendő összeget az iskolai bizottmány csak az 6 nemzeti- vagy egyesitett nemzeti iskola szükségleteire fordíthatja. — Megjegyezvén továbbá, hogy az ily iskolaadó semmi szin alatt nem lehet több az évi jövedelem egy-egy fontjára három pencenél (vagyis 10 írtra 12 és % krajcár a mi pénzlábunk szerint). Az iskola-adó kivetése. Az iskola-adó évenként Pünkösdtől-pünkösdig lesz fizetendő, s kivethetik a vagyonnak akár tulajdonosára akár bérlőjére, azonban félrész viselendő csak egyikegyik fél által, a kiegyenlítést tulajdonos és bérlő egymás közt intézendik el. — Megjegyezvén, hogy, ha az évi kiadások fedezésére a kivetett adó összeg elégtelen volna egyik évben, a fölmaradt födözetlen rész a következő év adószükségletei közé számíttatik be, s ha ellenkezőleg az évi adóból, a szükségletek fodözése mellett, bizonyos fölösleg maradna fent, az a következő évi szükségletek födözésére leend fordítandó. LXV. Az oly föld- vagy másnemű birtokokat illetőtőleg, melyeknek évi bérlett összege nem becsültethetik többre négy font strnél, ha azok valami körülmény miatt jövedelmet nem hajtva hevernek, az iskolaadó leszállítandó, de e leszállítás csak hat hónapra szólhat pünkösdtől szent Mártonig, vagy szent Mártontól pünkösdig, és az adó leszállitásaérti kérvény mindannyiszor megújítandó egész addig, mig a föld, vagy másnemű birtok újra jövedelmező állapotba helyeztetik. LXVI. Eármely parish vagy burgh isk. bizottmánya szegénységi alapon fölmenthet egyeseket részben vagy egészben az oskola-adó fizetésének kötelmétől, föltevén, hogy azok birtokának évi haszonbére nem becsülhető többre négy font str.nél! de hasonló fölme ntés semmi más, mint szegénységi alapon nem tört énhetik. LXVII. Az iskola-adó beszedése körül az iskolai bizottmány mindazon jogokkal bir, melyeket a törvény a közadók kezelőinek biztosit, s szükség esetén a hatóságok segélyét épugy igénybe veheti, mint amazok. — Vagyonbukások esetében a bukottnak iskolaadóbani tar-Parlamenti segély. LXIX. A kir. tanács felhatalmaztatik, hogy a parliament által évenkint meghatározandó nevelési alapból nemzeti iskolák és tanítói lakok emelésére tetemesebb javítására vagy nagyobbitására fizetéseket eszközöljön, még pedig, hogy a Ross, Inverness- és Argyllmegyék szigeti fekvésű parishainak, továbbá az Orkney és Shetland*) szigetek parishai mindegyikének fizesse a nevezett célok kivitelére szükséges összeg felét, Skóthon töbhi parishai hasonló szükségleteinek fedezésére pedig annak egyharmadát; mindig előlegesen. — Megjegyezvén, hogy ily fizetések oly föltételekhez kötve, és oly általános szabályzatok csatlása mellett lesznek eszközlendők, amilyeket a kir. tanács időről-időre megállapít. LXX. A kir. tanács fölhatalmaztatik, hogy a parliament által évenkint meghatározandó nevelési alapból a nemzeti iskolák bizottmánya pénztárnokának fizesse ki azon folyó segélyösszeget, melynek aránya alább az A alatti függelékben van megállapítva. E törvénycikk végrehajtásának módja. LXXI. Ha valamely burgh-nak tanácsa, — valamely parishnak birtokosai s lelkésze, — valamely nemzeti iskolának ügykezelői, meghatalmazottai, tulajdonosai, tanítói, — valamely parish vagy burgh isk. bizottmányának tagjai, vagy bármiféle állású egyének is az országban, helyzetükhöz képest elhanyagolnák annak teljesítését, mit e törvénycikk kötelességükké teszen, vagy ellenszegülnének oly intézkedések végrehajtásának, miknek végrehajtását e törvénycikk elrendelte: jogában áll a közp. bizottmánynak azok ellen a heytartótanácshoz (Court Session) járulni. — Annak az ügy fölötti ítélete döntő, és az előtte megfordult ügy semmiféle hatósághoz nem fölebbezhető. A. Függelék. Az ezen törvénycikk kihirdetése utáni három hó alatt a kir. tanács egy részletes szabályzatot tartozik kibocsátani a parliament által köznevelési célokra megszavazott pénzösszeg Skótország nemzeti iskolái között miként történendő fölosztását illetőleg. — A nevezett tanács évről-évre, a mutatkozó szükséghez képest, tehet *) A megnevezett vidékek Skóthon legterméket'enebb vidékei, hol a nép csupán a halászatra és juhászaira van szoritva a természettől.