Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-12 / 15. szám

módosításokat azon először kibocsátandó szabályzaton, azonban azon módosítások szerint csak akkor járhat el, ha azokat a parliament mindkét házának asztalára megelőzőleg letette volt, s azok legalább egy hónapon keresztül ott voltak megvizsgálás és megerősítés végett. — Megjegyezvén, hogy azon módosítások a következő alapszabályokkal ellenkezőt nem tartalmazhatnak. Első szabály. A parlamentnek a fentebb említett összeg megszavazásábani célja az, hogy a Skóthon nemzeti iskoláiban tanuló növendékek tanítási költségeinek egyrésze azáltal fedeztessék. Második szabály. Skót hon egy nemzeti iskolájának sem adatik pénz a közsegélyből, mig a hivatalosan kinevezett inspectorok vagy segédinspectorok valamelyikének jelentéséből a kir. tanács nem értesült a felől, hogy a tanitó a szükségelt bizonyitványnyal el van látva, s az iskola állapota megfelel azon kívánalmaknak, melyektől e törvény a közsegélyben részesítést függővé teszi. Harmadik szabály. Az ily nemzeti iskolák föntartására adandó évi segély összege — kivévén az alább emlitendő helyi viszonyokat — nem haladja meg azon összeg felét, a mennyivel maguk a közvetlen érdeklettek járulnak az iskola fentartásához, s költségeinek fedezéséhez, mely hozzájárulás Összegének pontos kimutatását az iskola pénztárnoka tartozik eszközölni a kir. tanács utasításai szerinti részletességgel. Negyedik 'szabály. Az iskolák helyi forrásokból származott jövedelmei közé számittatnak a. a parishok birtokosainak törvényes tartozásai, b. önkéntes aláírásokból nyert összegek, c. az iskolák részére tett hagyományok kezelői által évenkint rendelkezés alá bocsátott összegek, d. tandijakbóli bevételek s e. a nevezett iskola adó öszszegei. Ötödik szabály: Ross, Inverness és Argyll megyék szigeti fekvésű parishait, továbbá az Orkney és Shetland-i, mint szintén Skóthon más vidékein is minden oly parishokat illetőleg, hol ha beszedetik is a három dénár minden jövedelmi font sterling után, a nemzeti iskolák egyikére-egyikére eső összeg nem megy harmiuc font sterlingre évenkint; — vagy hol a kivetett és be is vett iskolaadó összege kevesebb semhogy az utolsó népszámlálás szerinti népesség egyhatodára abból fejenként tizennyolc schilling jutna: a kir. tanács nem az e sorozatbani harmadik szabályhoz tartandja magát, hanem az oly nemzeti iskola pénztárnokának minden év végén f elül fizetend. — E felülfizetés összege nem haladhatja meg kétszerte azon összeget, mely föltételezvén a parlamenti segélynek Skóthon nemzeti iskolái között való egyenlő fölosztását — tanítványok számához képest a felülsegélyezett iskolát megilletné. Első fokú felülfizetésben részesittethetik a tanitó azon az iskolába egész éven keresztül följárt tanítványok számához képest, kik legalább 400 délelőtti és délutáni előadáson jelen voltak; továbbá azon, az esteli iskolát látogatók számához képest, kik legalább 40 összejövetel alkalmával jelenvoltak. — Mérsékeltebb felülfizetésben részesittethetnek a nevezet vidékek tanítói az oly tanítványok számához képest is, kik az év folyamán 200 rendes iskolai, — vagy 24 esteli előadáson voltak jelen. — Megjegyezvén, hogy a teljes segélyösszeg a kijelölt vidékek iskoláit illetőleg sem lehet több mint tizenhat shilling minden egyes tanítványért. Eddig van maga a törvényjavaslat. — Eredetileg szándékomban volt az ehhez függesztett ajánlat némely érdekesebb részeit is átvenni: azonban ismertetésem már eddig is hosszúra nyúlt, s egy idegen ügy, — illetőleg idegen országnak ügye, — bár ismerete nyújt is némi okulást saját hasonló kérdéseink megoldása körül — aligha igényelhet lapunk szük hasábjain több tért, mint amennyit a fentebbi sorok már igénybe vettek. Azok véleményét illetőleg, kik talán azt föltételeznék hogy e törvényjavaslat ismertetője, már annálfogva hogy vette magának az ismertetés fáradságát, természetszerűleg osztja annak minden egyes pontját és részletét, s nem talál abban semmi kivetni vagy változtatni valót azt jegyzem, meg, hogy e munkáját a kiküldött bizottmánynak, — bár abban sok figyelemre és megfontolásra méltót találok, — épen nem tartom a tökéletesség mintaképének még a létező viszonyok között sem. — Osztom egy itteni kitűnő egyének által támogatott — párt azon nézetét, — hogy e törvényjavaslat szerint a tanügyi fő bizottmány nem e 1 é g g é 1 i b e r a 1 i s és népszerű alkotású fogna lenni; továbbá, hog az egészen keresztül vonuló azon ovatosság a különböző felekezetű iskolák egyöntetűvé tétele körül, mely annyi elnevezésű, — s egymástól lényegtelen apróságokban nagyrészt külső formaságokban különböző nemzeti iskolákat tervel, kissé túlzott; s dacára elől közlött, számokra fektetett adatainak, erősebbnek látszik hinni a kiküldött bizottság a felekezeti iskola rendszerhez való ragaszkodás érzelmét a nagy közönségnél, mint amilyen az valósággal. E párt időnként Skóthon különböző vidékein s nagyobb városaiban számos népgyűlést tartott, hogy mielőtt a népnevelés ügye a parlamentben vitatás alá kerülne, tisztázza a nézeteket és nevelje erejét, befolyását. Egy ily itt Edinburghban tartott gyűlésen nem rég a párt vezérei egy ellentörvényjavaslatot terjesztettek elő, mely az itt adottnál liberálisabb, egyszerűbb, és sokkal rövidebb, de igaz, hogy nem is terjeszkedik ugy ki az ügy részleteire, mint ez. — A népgyűlés az ellenjavaslatot magáévá tette, s a helybeli Lord Advokate-ot küldöttei által fölhívta, hogy juttassa azt, mint egy jelentékeny párt ellennézetét a törvényhozás elé. Nagyon lényeges, azaz ellentéti különbség nincs a két javaslat között, mely mindenik jó oldalai egyesítésének lehetőségét kizárná; s valószínűleg a kettőnek conbinatiója válandik törvénycikké. Ha talán e lapok igen tisztelt szerkesztője vagy olvasói ugv gondolnák, hogy nem lenne egészen fölöslegesismeretessé tenni amaz ellentörvényjavaslatot is (mely,