Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-29 / 13. szám

Tizenegyedik évfolyam. Pest, mart. 29. 1808. PROTESTÁNS E6THÁ SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­HIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Kik negyedévre fizettek elő, előfizetésük megújítására ké­retnek fel. Szerk. Hivés és tudás. ii. Glaube und Vernunft, sie lassen sich sehr gut vereinigen. Ich glaube mit dem Herzen und prüfe mit der Ver­nunft. Heinroth. A hivés és tudás megkülönböztetése és a két lélekműködést elválasztó határvonal szoros megjelölése soha oly nagy horderejű fontosság­gal nem birt, mint korunkban, amidőn, az isme­reteknek ezelőtt nem is sejtett mérvben való gya­rapodása által a hivés mind szűkebb-szűkebb korlátok közé szoríttatván, a mívelteknek nagy része azon véleményre tért, hogy általában a hi­vésre, s különösen a vallásos hitre is többé semmi szükség. Semmi sem hamisabb e fölvételnél, mely az emberi létet a kedélyvilág gyönyöreitől megfoszt­ván, sivár pusztává tenné, és mégis semmi sem természetesebb, mint, hogy korunk míveltségé­nél fogva, ismerve a multat ezen szellemirány­ban indult el. A theologia sok századok óta a vallás igaz­ságait oly alapnézetekre fektette, melyek isten­nek a világban való jelenkezését, a természet ren­des folyását meg-megakasztó tüneményektől, az u. n. csodáktól tették függővé. A keresztyénsé­get az emberi ész sphaeráját felülhaladó rend­szernek tekintvén, istentelenségnek tartatott, azt vizsgálni és kutatni, istentelenség volt annak té­teleit a biráló ész Ítéletének alája vetni. — A ter­mészetfölöttiség a keresztyénség egyik fő ismér­véül tétetvén, annál felségesebbnek tűnt fel, mi­nél megfoghatlanabbak voltak a dolgok, melyek általa míveltettek. E természetfölötti világ határtalan űrében helyt talált azután minden, amit a sziv gyönyörköd­tetőt álmodott, s a félelem rémületest képzelt. Felül az angyalok által népesített mennyország, alul végetlen mélységben az elkárhozott lelkek biro­dalma, a pokol; isten és Lucifer, az angyalok és az ördögök versenyeznek az emberek lelkei fö­lött ; s itt a földön, e siralom völgyében ideigle­nesen vándorló halandóknak akarva nem akarva, kellett szövetkezniük a mennyország vagy a po­kol lakosaival. Ezek folytán egyfelől a jövendő­nek előre megmondása, betegségek csodamódon való gyógyitása, halottak feltámasztása, másfelől mindenféle bűbáj által való megrontások, boszor­kányságok s ördöngösségek közönségesen a hit­hez tartozó dolgoknak tekinttettek, s az ezekben való hivés legszorosabb kapcsolatba állott a val­lásos meggyőződéssel, vagy helyesebben szólva képezte tulajdonképen a vallásos meggyőződést. Az észjárás ily iránya mellett ritka ember­nek jutott eszébe a dolgok természetes okait ke­resni, miután sokkal könnyebb volt minden szo­katlan dolgot természetfölötti erő kifolyásának tekinteni, és sokkal egyszerűbbnek látszott vala­mit természetfölötti csodának tulajdonítani, mint a tudománynak akkor még tökéletlen elméletei mollett annak okszerű magyarázatát kisérlettéte­lek és hosszas észlelések utján keresni. Ilyen világból szülemlett ama középkori the­ologiai rendszer, melynek tételeit föltétlenül hinni sokak által mai nap is, egyedüli útnak tekint 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom