Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-29 / 13. szám

Tizenegyedik évfolyam. Pest, mart. 29. 1808. PROTESTÁNS E6THÁ SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Kik negyedévre fizettek elő, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Szerk. Hivés és tudás. ii. Glaube und Vernunft, sie lassen sich sehr gut vereinigen. Ich glaube mit dem Herzen und prüfe mit der Vernunft. Heinroth. A hivés és tudás megkülönböztetése és a két lélekműködést elválasztó határvonal szoros megjelölése soha oly nagy horderejű fontossággal nem birt, mint korunkban, amidőn, az ismereteknek ezelőtt nem is sejtett mérvben való gyarapodása által a hivés mind szűkebb-szűkebb korlátok közé szoríttatván, a mívelteknek nagy része azon véleményre tért, hogy általában a hivésre, s különösen a vallásos hitre is többé semmi szükség. Semmi sem hamisabb e fölvételnél, mely az emberi létet a kedélyvilág gyönyöreitől megfosztván, sivár pusztává tenné, és mégis semmi sem természetesebb, mint, hogy korunk míveltségénél fogva, ismerve a multat ezen szellemirányban indult el. A theologia sok századok óta a vallás igazságait oly alapnézetekre fektette, melyek istennek a világban való jelenkezését, a természet rendes folyását meg-megakasztó tüneményektől, az u. n. csodáktól tették függővé. A keresztyénséget az emberi ész sphaeráját felülhaladó rendszernek tekintvén, istentelenségnek tartatott, azt vizsgálni és kutatni, istentelenség volt annak tételeit a biráló ész Ítéletének alája vetni. — A természetfölöttiség a keresztyénség egyik fő ismérvéül tétetvén, annál felségesebbnek tűnt fel, minél megfoghatlanabbak voltak a dolgok, melyek általa míveltettek. E természetfölötti világ határtalan űrében helyt talált azután minden, amit a sziv gyönyörködtetőt álmodott, s a félelem rémületest képzelt. Felül az angyalok által népesített mennyország, alul végetlen mélységben az elkárhozott lelkek birodalma, a pokol; isten és Lucifer, az angyalok és az ördögök versenyeznek az emberek lelkei fölött ; s itt a földön, e siralom völgyében ideiglenesen vándorló halandóknak akarva nem akarva, kellett szövetkezniük a mennyország vagy a pokol lakosaival. Ezek folytán egyfelől a jövendőnek előre megmondása, betegségek csodamódon való gyógyitása, halottak feltámasztása, másfelől mindenféle bűbáj által való megrontások, boszorkányságok s ördöngösségek közönségesen a hithez tartozó dolgoknak tekinttettek, s az ezekben való hivés legszorosabb kapcsolatba állott a vallásos meggyőződéssel, vagy helyesebben szólva képezte tulajdonképen a vallásos meggyőződést. Az észjárás ily iránya mellett ritka embernek jutott eszébe a dolgok természetes okait keresni, miután sokkal könnyebb volt minden szokatlan dolgot természetfölötti erő kifolyásának tekinteni, és sokkal egyszerűbbnek látszott valamit természetfölötti csodának tulajdonítani, mint a tudománynak akkor még tökéletlen elméletei mollett annak okszerű magyarázatát kisérlettételek és hosszas észlelések utján keresni. Ilyen világból szülemlett ama középkori theologiai rendszer, melynek tételeit föltétlenül hinni sokak által mai nap is, egyedüli útnak tekint 25