Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-08 / 10. szám

dig gyakorolt befolyása, és hatásköre sértetlen, és érintetlen fenntartatván, hivatali viszonya ezen egyházi főtanácshoz az által nyer gyakorlati kifejezést, hogy a) az egyházmegyében egyházi, iskolai és alapítványi ügyekben felterjesztendő kérvények, jelentések, és bármi más hivatalos iratok ezentúl is hozzá intéztetnek; b) általa, véleménye, kísérete mellett, tárgyalás végett az egyházi főtanácshoz áttétetnek — c) minden egyenesen az egyházi főtanácshoz menesztett fontosabb tárgy elintézés előtt vele hivavatalosan közöltetik — a rendelvények véleménye és ajánlata tekintetbe vételével hozatnak, *és d) ezen egyházi főtanács intézményei az illetők értesítése végett hozzá átiratnak, e) a püspök intézkedései ellen felebbező folyamodványokat az egyházi főtanács el nem fogad." Ezen §. szerint ugyanis csak annyiban engedtetik az egyházi főtanácsnak szabad mozgás, amennyiben annak az időszerinti püspök tért engedni akar, s ekkor is, csak is véleményének és ajánlatának tekintetbe vételével hozhatók minden fontos tárgyban határozatok, s az intézkedések csak is püspöki uton juttathatnak rendeltetésük helyére, ezen kivül az a) alatti pontban a püspök intézkedései annyira sérthetleneknek állíttatnak meg, hogy ezek ellen még folyamodásokat sem fogadhat el az egyházi főtanács; mind ezekből kitűnik, hogy a hazai törvényeinkben gyökerezett, és a fennebb tisztelt legfelsőbb kir. elhatározás által visszaállított autonómiával felruházott kath. státus mind maga, mind egyházi főtanácsa anélkül, hogy körébe tartozó dolgokban illetőleg önállóságra jutna, még sokkal inkább megszorittatni céloztatik , mint az eddig létezett kath. commissio, mit bizonyára sem ő Felsége az apostoli király, sem magyar király kormánya nem akart, és a mibe a kath. státus soha bele nem egyezhetik.. — Egyébiránt is felhozni kötelességünknek ismerjük, miként ezen 66-ik §. is névszerinti szózatolás után jött létre, még pedig 42 szavazattal 35 ellen, hét tag nem szavazván, és hogy a 42 szavazat kirekesztöleg egyházi, a 35 — szavazat kirekesztöleg világi — a nem szavazók közt öt egyházi, és két világi férfi fordul elő. Végre kinyilatkoztathatjuk : mikép mi a kath. státus autonom állását a 20-as bizottmány szabályozati tervezete által látjuk leginkább biztosítottnak, s az I. fejezet 1-ső § a ellen is, mely a közeledés tekintetéből jött létre, meghiúsulása után óvakodni vagyunk kénytelenek ama nem körvonalozott püspöki jogokra nézve, melyek álllitólag a canonok szerint a világiaknak semmi jogot nem engednek, és mert meg vagyunk győződve, miként a 20-as bizottmány munkálata által az egyház, illetőleg a püspök hatásköréhez tartozók legtávolabbról sincsenek korlátozva, — amiért is a kath. státus szervezését ezen 20-as bizottmányi tervezetben foglaltak megerősítése által kérjük megállíttatni és életbe léptettetni, — Károlyfejérvárt feb. 14. 1868. A bibliataiiulmány Hollandban. (Folytatás.) 2. Dogmatikai határozatlanság korszaka kiválóan bibliai irány. A rokon dialectusok, főleg az arab tanulmányából azonban sokáig nem igen húzott hasznot a héber nyelv ismerete, mely főleg a nyugoti fordítások után tett hozzávetésekből és a zsidó rabbiktól nyert morzsákból gédelgette magát. Midőn a prot. theologusok a „Chizzuk Emunah" miatt *) vitába keveredtek a rabbbikkal, a tőlök szerzett nyelvismeret is gyanúsnak tünt fel, s igy mindig növekedő ragaszkodásnak örvendett Gussetus modora, ki hitte, hogy a rabbik, fordítások és dialectusok megvetésével, magából a bibliából is eljuthat a szavak és kifejezések helyes értelmére. Vannak ugyan szók s kifejezések, melyekaek értelmét a „csak a bibliából szerzett nyelvismeret" is biztosan meghatározhatja, de vannak igen nagy számmal olyanok is, melyeknél homályban vagy teljes setétségben hagy. Ez eljárás bizonytalanságot, tehetetlenséget, végre közönyösséget szült, és a prot. theologia „lenni vagy nem lenni" kérdésévé vált, ujabb erőt s lelkesültséget nyerni a bibliai nyelvek tanulmányára. Az erő és lelkesültség az úgynevezett „Hollandi," helyesebben a „Leydai," leghelyesebben pedig a „Schultens"-sek iskolájából („cujus laudes uno ore, summo consensu celeöreí orbis eruditus") indult ki. A héber nyelv helyes megértésének, a rokondialectusból, majd az O-Testamentom helyes magyarázatának „a históriai és grammatikai magyarázati modor „királyi utján" ez iskola volt megalapítója, ez mai napig legjelesb képviselője; ugy, hogy a németek szokott vakmerősége is csak száz év múlva hivé a „történeti valódiságot" annyira elhomályosultnak, hogy ezt is ignorálni merészelje, s azon bámulatos véleményt kockáztassa, hogy „az exegesis történetének írója bátran mellőzheti, mit e téren más nemzetek létrehoztak" (Reuss „Geschichte des N. T."). Valóban jó lett volna megolvasgatni a régibb — tán háládatosb — német irók munkáit, p. Eichhorntól a Simonis héber szótára átdolgozását: „in quibus omnibus rationem potius celeberrimorum inter Belgas philologorum, Schultensii, Schroederii, Scheidii, cet. secutus sum, (vallja be Eichhorn) quam nostratium (scil. Germanorum;) quando quidem illis ad ingenium lingvarum Orientalium investigandum ac declarandum ampliora subsidia et firmiora praesidia obtigerunt, quam Germanis, qui destituti Lexicographis Arabicis aliisque libris Mss, sine quibus in *) n^lüi^ plin =

munimentum fidei, R. Izsák rabbi könyve, melyről Scheidius irja, hogy „paene classicam apud Judaeos auctoritatem obtinuit, atque catechismi cujlsdam ad instar ab ipsis adeo mulierculis legitur." Gussetius (ki a Nantesi edictum visszavétele után Hollandba szaladt s gröningai tanár lett) már 1688-ban feltűnt irataival „quibus R. Isaaci ( Tudaei) Chizzuk Emunah confutatur" s főleg tapssal fogadták l'i 12 Amst. „Jesu Christi, evangeliique veritas saluti-fera, démoni trata in confutatione libri Chizzuk Emonna a R. I. scripti."