Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-08 / 10. szám

illustrando Hebraismo saepe coecutiendum est, praeter ingenium et bonam voluntatem saepenumero vix habent quo glorientur." Ewald müvében „Das Buch Hiob" szokás szerint kijelentvén, hogy senki müvét nem használta fel, oda teszi „,még a Schultensét sem," s e kis „me<7" szócska a rendkívül tudós, de nevetségesen öntelt göttingai tanártól, nagy hódolat. Schultens Albert első a híres triasból — a nagyapa — kik Holland dicsőségét a keleti nyelvekben megszerezték. Szül. 1686 Gröningában ; korán rájött azon meggyőződésre, hogy az arab nyelv kitűnő szolgálatott tehet az 0 t. magyarázatára, s már 20 éves korában figyelmet keltett müvével: „De utílitate lingvae Arabicae in interpretanda S. S." Gröningából még ez évben (1706.) Leydába ment. Két év múlva jött ki: „Animadversiones philologicae in Jobum, cum specimine observationum arabicarum in totum vetus instrumentum" 1708 Tr. Rh.; 1709: „Animadversiones philologicae et criticae (!) ad varia loca V. T." Amst. Szerzett híre megnyitá ekkor a leydai könyvtár gazdag keleti, főleg arab kézirat gyűjteményét, hol két évig bámulatos szorgalommal működött és sok kéziratot adott nyomda alá becses jegyzetekkel és fordítással. 1713 foglalá el tanári székét Franekkerben: „De fontibus ex quibus omnis lingvae Hebr. notitia ma navit, horumque vitiis et defectibus," — s ezen, a mult századokban a legjesbek közzé tartozó kis egyetemen kitűnő tanítványokat nevelt. 1732-be Leydába hivatott, s székét az arab nyelv szelleme s a héberhez való rokonságáról tartott beszédével foglalta el. Hosszas volna műveinek csak címét is mind közölni, annál nkább fáradhatlan kutatásai eredményét. Ezért — inkább csak eljárása szellemének sejtetésére legyen elég fő müveiről szólanunk pár szót, melyben tudományosan s hosszasan kifejti s alkalmazza is modorát, hogyan lehet az arab nyelv utján a héber nyelv helyes megértésére jutni. Cime: nOrigines Hebraeae ; seu H. lingvae antiquissima natura et indoles ex Arabicae penetralibus revocata" Fran. és Leyd. 1723. 37. 61. Tom. 4. Előadja benne a Héber tanulmány szánandó helyzetét, „nem hogy az még meztelenebbül tűnjék fel, de mert orvos kézzel akar hozzá nyúlni." Ezért vizsgálat alá veszi: 1 Azon nem csekély számú szókat, melyek igaz értelme elveszett s idegen jelentéseket vettek fel. 2. Azon türhetlen elidegenítő jelenséget, hogy ugyan azon szónak a legeltérőbb s legkülönbözőbb jelentések adatnak, a nélkül, hogy az összefüggés a jelentések között kimutatható lenne, vagy bár árnyéka is látszanék, mi nemcsak az értelmezőt hozza oly zavarba, melyből kiigazodnia lehetetlen, hanem előre is elidegenít azon nyelvtől, mely a legkülönbözőbb jelentéseket minden ratio nélkül egy szó alá szorítja (e. gr. saldandi, incipiendi, profanandi notionem, quas radici omnes attribuunt Lexicographi) „kinek nem háborodik fel gyomra, s nem csömörlik meg a zsidó nyelvtől, látva, hogy : peregrinari, reformidare, convenire, egy gyök alatt csücsülnek; hol van oly durva fülü, ki meg ne ütköznék, hallva hogy ugyanazon szónak jelentése majd exspoliatio et dereptio hostilis, majd liberatio amica, ha csak oka nem adatik, miáltal a különböző jelentések összeköttessenek, egy fö alá foglaltassanak Ezért igyekszik: 3. kikeresni minden gyöknek első, alap jelentését, p. még azon gyöknek melyből Jézus neve származik, sem adta eddig senki igaz alapjelentését. Ha a rabbiktól kérded, azok kitérő feleleteket adnak, ha a szótárakat nézed, azok elég bőkezűek ugyan s egy héber szó helyett 7 — 8 latin szót is adnak, pl. salvavit, servavit, auxilio fűit, opem túlit, tutum, incolumem, sospitem praestavit, eripuit, liberavit, integi urn restituit, — akár ha tetszik többet a latin nyelv áldott bőségéből; de ugy hiszem maga e bőség rendkívüli szegénységet árui el, s tudatlanságot hirdet, stb. De ha az ige eredeti természete in amplitudine, laxitate et spatio feküdt s igy első jelentése : amplus, spatiosus, late pátens fűit, ez által könnyen utasíttatunk a eze

n

jelentésére: servare salutem ferre, azaz; aliquem qui angustiis pressus erat et circumseptus in spatium et libertatem — cum amplitudine et abundantia conjunctam — traducere. S menynyivel szebb és ujabb fényben tűnnek fel ez alapjelentés szemmel tartása mellett azon helyek, hol ^^ vagy (a

z

ellenkező angustus fűit; igével szembe téve jön elő; pl. Zsolt: 34.7

: lyt^in = ex

omnibus e

jus angustiis • 7 T 1 • ly^li"! spatium, lucem, liberum spiritum eum revocavit, et in uberrima omnium rerum copia, in ampíissimo beatitatis gradu collocavit. (L. még Zsolt. 45.8

Jer. 14.8

). Ha az arab nyelv fényecskéje nekem nem világit vala, én is ép oly tudatlanságban lennék felőle; itt láttam először, hogy első jelentése: spetiosus — late pátens fűit (Ezután Gjeuhar szótárából, s szokása szerint nagy számú — az arab irodalomból felhalmozott helyből bizonyitja az arab jelentését). — Végül 4. vizsgálat alá veszi az egész mondat-szerkezetet s kifejezési módort, melyet meglehetősen nyugoti cothurnusba szorítottak. Mindezen müveletekre gazdag ismeretével alapos szabályokat is igyekezett felállítani, s az etymologiát és syntaxist a régi zavarból kiemelni. Nagy nyomatékkal állitá, hogy a keleti tanulmányt nem a Héber, hanem az Arab nyelvvel kell kezdeni. Arabizálása heves támadásoknak volt kitéve Hollandban és Németországon is, mi ujabb alkalom volt ránézve, gazdag ismeretét felhasználni elvei érvényesítésére, s bár némi tulhajtásoktól nem is volt ment, főleg midőn a fordításnál is megakarta tartani az alapjelentést, mi okvetlen erőltetettséget szült; de azért a hálás utókor Scheidiussal együtt a „vindex atque instaurator neglecti hujus (dialectorum) studii" névvel tisztelte meg. Elve jeles tanítványaiban, fia és unokájában diadalra jutott, s a y,regia interpretationis via" országút lett, melyen halad az O. T. mind azon magyarázója ki fél a íe'utttaktól. (+1750). *) Nevezetesb támadói Hollandban Driessen — a heves eretneküldöző ; — Jaco Hajo. Van der Honért — stb. : Németországon ce (1. Acta erudit. Lips. anni 17484

%9). Arab és Aram