Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-01 / 9. szám

16. §. Ezen egyházközségi tanácsnak is elnöke a helybeli rendes lelkipásztor, s ha az gátolva volna, a községi főgondnok. Jegyzőt a tanács maga kebeléből választ. 17. §. Ezen egyházközségi tanács mindannyiszor ülést tart, valahányszor az egyházközség érdekei kívánják. Az ülést a plébános hívja össze, vagy akadályoztatása esetében az ő beleegyezésével a főgondnok. 18. §. Ezen egyházközségi tanács az egész egyházközségnek érdekeit állandóul képviselvén, a megyében fennálló püspöki rendeletek és kánoni szabályok pontos teljesítése mellett gondozza a községben lévő egyházi és iskolai vagyont, templom, papi- s kántori lak és iskolai épületeknek jókarban tartását; ellenőrzi a plébániai, templomi és iskolai ingó és ingatlan javakat; megvizsgálja az évi számadásokat; bérbeadások- és építkezések körül őrködik és intézkedik, a keresztény jámborságot sértő botrányok eltávolítását és jóvátételét az evangéliumnak tévedő felebarátunk megintéséről szóló szabálya szerint elpróbálja, s tetteiért, mindenekben a püspöki hatóságnak és a községnek felelettel tartozik. 19. §. Különösen őrködik afölött, hogy az egyház vagyona rövidséget ne szenvedjen, hanem mindinkább gyarapodásnak örvendjen; — és hogy a számadások az év bevégezte után minél előbb elkészítessenek, s helyben megvizsgáltatván, az esperest felülvizsgálata mellett az év első negyede alatt az egyházmegyei hatóságnak bemutattassanak. 20. §. Továbbá ezen egyházközségi tanács feladata a helybeli parochiális iskola és népnevelés körül a következendőkben teljesítendő: a) a tanítók anyagi állásának javítását a községben szorgalmazza és módok kimutatásával előmozdítja, jó példával megindítja; — b) a rendes iskolába való járást serkenti, eszközli, szorgalmazza; — c) a jó és szorgalmas gyermekek megjutalmazásáról, a szegények segélyezéséről lehetőleg gondoskodik ; — d) az oktatás és nevelés rendjét és sikerét szemmel tartja, ellenőrzi, s ezekre javitólag hat; — e) a tanítók és szülők közt netán felmerülő viszályokat kiegyenlíteni törekszik ; — f) ha befolyása és működése — a tanitó hanyagságán, képtelenségén, vagy más helybeli akadályokon megtörik, a bajt az e.megyei hatóságnak orvoslás végett följelenti. 21. §. Az egyházközségi gyűlés rendesen minden évben egyszer összehívandó, hogy az azon évben lefolyt egyházi ügyek állásáról, s az egyház és iskola sürgősebb szükségeiről értesíttessék. 22. §. Ha a megyés püspök az évi státusgyülést meghirdeti, minden egyes plébániában egyházközségi gyűlés tartatik avégből, hogy az esperes-kerületi gyűlésre egy vagy több választó tag választassék. 23. §. A hányszor 30 tagból álland a községi gyűlés, annyi választót küld a kerületi gyűlésbe; ha pedig 20-nál kevesebb tagból állana a községi gyűlés, akkor is küld egy képviselőt. — A kerületi gyűlésbe küldendő tagok választása szótöbbséggel történik. 24. §. Ezen gyűlésben a választáson kivül értekezik a község a státusgyülés elé terjesztendő kivánatairól és kérelmeiről, s azokhoz képest kerületi képviselőit utasítással ellátja. 25. §. Ha időközben az egyházközségnek valamely fontosabb ügye forog kérdésben, és a plébános, főgondnok és egybáztanács jónak látják, rendkívüli közgyűlés hivattathatik össze. 26. §. A gyűlés napját az elnök, aki rendesen a plébános, ennek akadályoztatása esetén az ő beleegyezésével a főgondnok — határozza meg és hirdeti ki, s ugyanakkor tudósítja a községet a gyűlés tárgya- és céljairól is. 27. §. Az egyházközségi gyűlés és tanács üléseiről a tanács kebeléből választott jegyző külön jegyzőkönyvet vezet, s ez minden oly ügyben, mely a fenálló szabályok szerint püspöki elintézést, vagy jóváhagyást kiván, a püspöki hatósághoz fölterjesztetik. III. FEJEZET. Az esperesi kerületi vegyes gyűlések hatásköréről. 28. §. Az esperesi kerületek képezik az egyházkormányzatnak közbelső fokozatú testületét, melynek tagjai hivataluknál fogva: a) a kerület lelkipásztorai és más a kerületben hivataloskodó megyei áldozárok ; b) a kerületben létező középtanoda és nevelde igazgatója és a középtanoda egy képviselője.; c) a világi rendből állásuknál fogva : a kerületben lakó legfőbb kath. hivatalnok és olyan egyes patrónusok, kik papot és egyházat tartanak; d) választás utján: a községeknek választott képviselői; e) a kerületi főgondnok és két algondnok. 29. §. Az esperesi kerület ezen vegyes egyházi testülete minden évben gyűlést tart avégből, hogy a státus-gyűlésbe képviselőket küldjön, s azokat utasítással ellássa. 30. §. E gyűlést a községi választások bevégezte után az esperes hirdeti ki és hívja meg. 31. §. A gyűlést a községi választások bevégezte után az elnök hívja meg. 32. §. A gyűlés isteni tisztelet tartása után összeül, jegyzőt és az elnök mellé két szavazatszedőt választ. 33. §. A státus-gyűlésbe küldendő papi képviselőt a papok maguk kebeléből általános szavazattöbbséggel választják; világi képviselőt a vegyes gyűlés hasonló szavazattöbbséggel választ. — A kegyuraságot gyakorló községek részéről a státus gyűlésbe azoknak képviselői közül egy külön képviselő választandó. 34. §. A választás megtörténvén, a választott tagok megbízóleveleket kapnak s alkalomszerű utasítással láttatnak el. ( 35. §. A kerületi vegyes gyűlés ezenkívül csak azon esetben tartathatik meg, ha a megyés püspököt arra az esperest különösen felhatalmazza. (Vége köv.)