Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-01 / 9. szám
I. FEJEZET. A szervezetnek alapvonalai. 1. §. Az erdélyi katholikus státus egyházi és katholikus világi férfiakból az erdélyi püspök, mint egyházmegyei főhatóság mellé avégre alakul, hogy az erdélyi egyházmegyének templomi, iskolai, alapítványi, kegyes intézeti és egyéb — nem szorosan papi ügyeit kivülre képviselje, az egyházi önkormányzat terén elintézze, kezelje, gondozza és azokra felügyeljen. 2. §. Mind az egyházi, mind a világi tagok vagy hivataluk- és állásuknál fogva azok, vagy választás által lesznek azokká. 3. §. Mikép a püspöki megye parochiákra és esperesi kerületekre van felosztva, melyek a püspöki szék központjából kormányoztatnak: ugy a megyének önkormányzati ujabb szervezete is három fokozatban nyer teljes kifejezést és testületi alakulást; miszerint alant az egyházközségek saját egyházi ügyei a közvetlenül érdeklettek befolyásával intéztetnek el, az esperesi kerületekben kisebb társas intézkedés felsőbb fokozatába jutnak, innen pedig a püspöki megye központi főtanácsába fölebb vitetnek, mely az egyházmegye minden ügyei felett évi státus gyűlésében, vagy állandó bizottmányában rendelkezik. Ennélfogva az erdélyi egyházmegyében katholikus anyaszentegyházunk autonomiája az egyes egyházközségekből kiindulva, az esperesi kerületekben képviseleti alakban tovább fejlődvén, a püspöki szék központjánál a katholikus státus gyűlésben s illetőleg ennek állandó bizottmányában öszpontosul, s a hatásköréhez tartozó ügyekben az összes püspöki megyére kiterjed. 4. §. Az egyházi autonomiát tehát gyakorolja a) az egyházközségekben a község tagjaiból alakult gyűlés és a gyűlésben választott egyházközségi tanács; b) az esperesi kerületekben az egyes községek papjaiból, képviselőiből, s némely hivatalosokból alakuló kerületi vegyes gyűlés; c) az egész egyházmegyére nézve az espereskerületi képviselőkből és választás alá nem eső papi és világi tagokból álló státusgyülés, és az állandó egyházmegyei főtanács. II. FEJEZET. Az egyházközségi autonómiáról, s annak hatásköréről. 5. §. Minden plébániában az egyház és iskola külső és helyi ügyeit ugyanazon egyházközségnek arra jogosult tagjai intézik és gondozzák : a) együttesen az egyházközségi gyűlésben, — b) állandóan az egyházközségi tanácsban, a helybeli lelkipásztornak, mint rendes és törvényes elnöknek vezérlete alatt. A fiókegyházak — hacsak külön érdekek és tekintetek mást nem kivánnak, önkormányzati tekintetben is az anyaközséghez csatoltatnak. 6. §. Az egyházközségekben minden kath. családfő, ki önálló házat tart, s kötelmeit az egyház irányában rendesen teljesiti, és semmi bélyegző és botránkoztató cselekedettel keresztény katholikus jellemét be nem szenyezte, az egyházközségi gyűlésnek tagja, s mint ilyen szavazattal hir az előforduló egyházközségi Ügyek elintézésében. 7. §. Amely községben a kath. családfők száma 120-nál többre nem megyen, ott minden családfő szavazattal bir az egyházközségi gyűlésekben; ahol pedig a családfők e szánion is tul vannak, ők maguk közül 120-at kiválasztanak, kik a községet három éven át képviseljék. A választásban az egyház és iskola jótévőire, a székelységben az egész kepét fizetőkre, s egyenlő jó tulajdonok mellett az öregebbekre tekintettel kell lenni. 8. §. A választást a helybeli plébános, az agyház gondnoka és egy harmadik avégre felszólított közbizalmu birtokos gazda segélyével vezeti. A választás felkiáltással történik, megoszlás esetére szavazással; egyenlő szavazatoknál az elnök szava dönt. 9. §. A választottakon kívül a szavazattal biró tagok közé sorozandók: a) a községben akár hivatali minőségben, akár máskép tartózkodó papi személyek, b) a kántor, tanítók, egyházi, fő- és algondnok, helyben lakó kath. földesúr, kath. közhivatalnok. 10. §. A polgári törvény szerint választói jogától megfosztott honpolgár ugyanazon erkölcsi ok miatt az egyházi községben is szavazati jogától elesik. 11. §. Az egyházközség képviselőinek hatásköre kiterjed a községi templom és iskolára, ezeknek vagyonára, a községben létező kegyes alapítványokra, ezenkívül a keresztény tisztességes élet és rendtartás védelmére, s az azt sértő botrányok eltávolítására, mely képviselői jogok és kötelmek a gyűlésekben gyakoroltatnak. i 12. §. Gyűlésen kivül az egyházi községet minden parochiában állandóul képviseli: a) a főgondnok, b) az algondnok, c) a kisebb községekben hat, — a nagyobbakban tizenkét egyházközségi tanácsos, — kik a községi gyűlésben szavazattöbbséggel választatnak, s a megyei főhatóságnak megerősités végett fölterjesztetnek. 13. §. Ezen hivatalokra oly helybeli szavazattal biró községtagok választhatók, kik 30 évet meghaladván, írni s olvasni tudnak, keresztény jámbor életet élnek, s mint ilyenek, egyházi s iskolai tartozásaiknak eleget tesznek. 14. §. A megválasztott egyházközségi tanács működése 3 évig tart, kivévén a fő- és algondnokot, kiknek hivatala állandó leend, és vagy lemondás-, vagy felmentés által szűnik meg. Az egyházközségi tanácsosok mellé egy-két póttag választandó avégből, hogy halálozás vagy más okbóli üresedés esetén az üresség azonnal betöltethessék. Ha ily póttagok előlegesen megválasztva nem lennének, az üresség az előbbi választás alkalmakor legtöbb szavazatot nyert tag által fog pótoltatni. Három év múlva a lelépő tagok újból megválasztathatnak. 15. §. Minden fennevezett hivatalra három egyén választatik és jelöltetik ki egyszerű szavazattöbbséggel; egyenlő szavazatszámnál a kor határoz.