Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-01 / 9. szám
Tizenegyedik évfolyam. 9. Pest, mart. 1. 1868-PROTESTÁNS ISKOLAI ^ SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓHIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : * 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. , Teljes számú példányok még mindég kaphatók. Még egy fontos okmány. Quand l'autorité a longtemps prevalu et abusé, une réaction éclate, et la liberté prend sa revanche. . . Guizot. Azon solidaritásnál fogva, melyben az egy hazában élő hitfelekezetek egymás közt állanak, lehetetlen egész érdekeltséggel nem viseltetnünk azon mozgalom iránt, mely a magyar kath. hitfelekezet kebelében nem rég keletkezve, legnagyobb izgatottságban tartja jelenleg kath. liitrokonink kebelét. Ezen érdekeltség vezérelt bennünket, midőn cnltus-miniszterünk kezdeményezése folytán a magyar katholikus főpapság tanácskozásai alól kikerült reformjavaslatot, mely csak a fejedelmi szentesítésre vár, egész terjedelmében közöltük. Ugyanezen érdekeltség ösztönöz bennünket arra, Hogy az alább következő másik fontos okmányt, az erdélyi püspök reformj|ivaslatát lapunkban közzé tegyük. Életbevágó, fontos kérdés az, aely jelenleg a magyar kath. egyház kebelében megoldásra vár. Nem kevesebbről van szó, mint hog f a világi elem is belépjen az egyházi ügyekben r megillető működési körébe, s elfoglalja azon tér melyről őt az absolut hatalom segélyével a hierarchia hatalmaskodása mindeddig távol tartotta; szóval hazánk katholikusai között az ultramontanismus rendszere helyébe a katholicismus rendszerének életbeléptetése forog kérdésben. Hogy a katholicismus és ultramontanismus nem egy és ugyanaz, századok tapasztalatai bizonyitják. Mi váltig vitattuk ezt a „Religio" volt szerkeztőjével folytatott tollharcunkban, de ellenünk mindig az hozatott fel, hogy aki nem ultrar montán, az nemis jó katholikus. Es ime most midőn arról van szó, hogy „a szabad egyház, szabad államban4 1 ' eszméje hazánk katholikusaira nézve is megtestülést nyerjen, a dolgok fejlődése a mi állításunknak látszik igazat adni, miután az általunk emiitett két vallási irány emberei hazánkban is, mint mindenütt, szemközt állanak egymással, még pedig minálunk az életbeléptetendő autonomia módozata fölötti harcban. Mig egy részről a főpapság és néhány világi ultramontán főúr befolyása alatt készült püspöki javaslat, mint t. olvasóink az általunk közlött okmányból meggyőződhetnek, az autonomiát csak azért óhajtja, hogy a hierarchia mindenhatóságát némi részben ellenőrző kormánybefolyást lerázza nyakáról, s igy a vezetése alatti kath. nép szive, lelke, érzelmei felett annál korlátlanabbul uralkodhassék, addig a magyar kath. nép imposans tömege, az alsó -papság nagy részével szövetkezve oly autonomiárá törekszik, mely kezdetnek elég volna hogy a' magyar katholicismus kebelében a arra. papi kasztrendszer valahára megszűnjék, s a papság és a hívek egy szent közösségbe egyesüljenek. Távol van tőlünk, hogy mi e két irányt vallási szempontból vegyük bjrálat alá. Mi protestánsok valamint magunknak követeljük az autonomiát, ugy más felekezeteknek is teljes készséggel megadjuk azon jogot, hogy egyházi belügyeiket ugy rendezzék, amint természetökkel leginkább megegyezőnek tartják. De ha vallási szempontból nem vesszük is birálat alá az általunk jelzett két irányt, kén 17 /
