Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-02-10 / 6. szám

nebb is, lehet a kath. egyháznak legnagyobb ellensége, az apostoli jogok gyakorlatában 1848 szerint ö az egyedüli alkotmányos tanácsadó, s alkotmányosan kormányozni annyit tesz, mint az ö tanácsai szerint intézkedni. 10. A kamrai többség által felemelt és hordozott miniszter a király előtt ellenállhatlan hatalommal bir; ne altassuk magunkat tehát, hogy mégis a király határoz, aki katholikus, aki apostoli király. Kérvény alakban adja elő a miniszter az ö felterjesztéseit, ez udvari szokás és semmi több,— de tárgyilag tanácsai a király előtt parancsok (?!). Nem esküszik-e a király arra, hogy alkotmányosan fog uralkodni? tehát alkotmányos tanácsosok tanácsai szerint ? Elveheti a király alkotmányos tanácsosának tanácsait, — elveti, ha erős, nem veti el, ha gyenge lélek, elvetheti néha, nem vetheti el sokszor a külső körülmények miatt, mert a tanácsos tanácsai ellen tett királyi intézkedésnek, mégis az alkotmányos tanácsos általkeli ellenjegyeztetni, amit a tanácsos megtagadhat, s erre a kamarai többség pártfogását könnyen kinyeri, miután könnyen pártbecsületté válik a kérdés. A király tehát az ö legjobb lelkiismeretéből merített tanácsa szerint nem fog tehetni, miniszterének követelésétől nem fog szabadulhatni. Az apostoli királyi jogoknak az egyház üdvére teendő gyakorlatáról még a király lelkiismeretében sem lehet igy biztosíték. És nem lesz-e gondoskodva, hogy a király már gyermekkorától azon eszmékben neveltessék fel, hogy az alkotmányos tanácsadók tanácsait zsinórmértékül, lelkiismeretének szabályául tartsa ? Az alkotmányok e pontot nem szokták elfeledni, a nemzet jövő életére, a koronaörökös neveléséhez is hozzá szoktak szólni. Igy a király lelkiismeretére épitetett biztosítékok is elenyészhetnek, vagy legalább igen gyengéknek bizonyulnak be. Jó akarat mellett a király tehetetlen lesz, s az egyház legfőbb, legszentebb érdeke, mely a püspökkinevezésben van, egy oly ministertől fog függni, kinek jó szándéka az egyház iránt alkotmányosan soha nem kérdeztethetik. *) 11. Nem segít a dolgon a ministerialis tanácsos a papok közöl, ezt a miniszter kedve szerint választja, elereszti, mást vesz, s tanácsait követni nem tartozik. 1848 előtt a püspökök voltak a király tanácsosai, 1848 után a miniszterialis tanácsosok lesznek püspökök. Maga ellen pedig senki sem tesz választást. Ebben sincs tehát biztosság.**) *) Ugy érzem magamat, mint egy ügyvéd, aki hatalmasan elkészült egy vádbeszédre, s épen mikor el akarja mondani, előáll a bűnös, és mindent önkényt magára vall. Az ügyvéd fáradsága és dicsőségreménye füstbe ment. Amit P. úr e pontban maga ellen vall, mindazt felülmúlja, amit én, csekély tehetségemmel ellene felhozni valaha képes volnék. P. úr szerint az alkotmányos király akkor gyönge lelkű, ha alkotmányos tanácsosaira hallgat, s akkor erős, ha ezek tanácsait elvetni kész. Továbbá szerinte az alkotmányos király lelkiismeretében már csak azért sem lehet bizni, mert a törvényhozás gondoskodni fog, hogy a trónörökös ugy neveltessék, hogy a koronázása alkalmával letett királyi esküjét híven megtartsa. Ezekhez nem kell commentar. B. M. **) Hogy, ha az 1848-iki törvények érvényre emelkednek, a miniszterialis tanácsosok lesznek-e püspökökké ? Azt még^nem tudjuk ; de hogy a P. úr által annyira dicsőített concordatumos Bach-12. Marad a püspökök erélye, ébersége. De mily gyűlölet támad ellenök, ha ellenkeznek ? A minister a lapokat fogja ellenök küldeni, a csőcselék nép, mint Prágában ez idén, 1860-ban Pesten láttuk, nem fog elmaradni. Mi történt Andrássy rosnyói, Lajcsák nagyváradi püspökökkel, friss emlékezetben van. Később gond lesz, hogy ne legyen ellenkező püspök. *") Az ellenkezőket a felbőszített közvélemény fogja ostromolni, az aggkor megtörni, a halál elvinni, s lesz, cum solitudinem faciunt, pacem apellant, „Varsóban rend fog uralkodni." Ha pedig az Isten Szentlelkének fuvalma megnem szíinik eleveníteni unokáinkat, mily zavar, mily izgatott állapot lesz a hazában? I S K 0 L A 0 G Y. Válasz gyiiui. tanár Nagy Sándor úr elmélkedésére. (Vége.) Épen azért kell határozottan roszalnunk N. S. úr kapkodását s szervezkedési törekvését; az okos földmives sohasem hinti gabonáját fagy és göröngy közé, hanem megvárja az időt, mely legalkalmasabbnak mutatkozik e munkatételre : felekezetünk őrállói, higye meg, nem alszanak, a hazai mostoha viszonyok közepette is tettek mit tehettek. Testté lön már például a tiszántúli e.kerületben hazánk nagy fia Tisza Kálmán indítványa folytán a magyar ref. segélyegylet sz. igéje mintegy 20 — 25 ezer frtnyi alappal, nemcsak, hanem ma-holnap folyóvá is téve: az egyes egyházak a tagosítás által szintén emelik belhivatalnokaik fizetését: ott ül a hazai képviselet is a haza fővárosában küzdve alkotmányos létünk s nemzeti függetlenségünk sz. jogaiért, ha isten győzelemre segitendi őket, majd csak reánk is kerül a sor, s egyházi s iskolai életünk sz. egére szebb lét hajnala derül, ha nem, együtt szenvedünk még továbbra elnyomott hazánkkal. Ne türelmetlenkedjünk azért, mert az ilyetén izgatásokban, — melyek képesek egyfelől a kedélyek békéjét s nyugalmát megzavarni, a szívélyes, s bizalmas viszonyt megingatni s teljesen aláásni, másfelől idegen beavatkozás utáni vágyakat kelleni — bűnös törekvés jelei mutatkoznak. b) A presbyteri rendszerről fentebb már elmondtam nézeteimet; e nézeteket, hiszem, osztja velem együtt a ref. papság nagy többsége is: a mondottakhoz még csupán annyit csatolok, hogy, ha itt hiba van, az nem mi bennünk uralom alatt ez történt, erről P. úr maga is meggyőződhetik, ha egy kis szemlét tart. B. M. *) Ha az, hogy ne legyen a törvénynyel ellenkező püspök, főt. P. úrnak nem tetszik, akkor neki oly törvényhozás kell, mely mellett a püspök a hazai törvénynyel bátran szembeszállhasson s a Lajcsak-féle izgatások napirenden lehessenek. Elfogulatlan embernek ily követelés nagyon fonáknak látszik, de az ultramontán táborban ez annyira nem felötlő, hogy Belgiumban az utóbbi években Broglie püspök a gyönyörű elmélet gyakorlati kivitelét is megkísértette. B. M.