Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-20 / 51. szám

fogni képes és azt teljesíteni egész erejéből kész, annak nem kell az enyészettől félni. Ezért nem semmisíthette meg hazánkat a keleti ár, ezért nem árthatott neki a nyugoti ragály. Ezért áll e nemzet ezer vész után ismét az élő nemzetek sorában, hogy az emberiség rendeltetése szerint a felvilágosodás, és szabadság zászlaja alatt küzdve, oly államot alkosson, melynek polgárai anyagi és szellemi jóllétnek örvendjenek; S ha e nemzet ezen feladatát megérti és teljesitni fogja, nincs mit félnie ama rettegett észak tenger szolga népétől — nem fogja az nemzetünket elsülyeszthetni, ha itt a szabadság, az alkotmányosság és a felvilágosodás oly szigetet emel, melyet ama vész megtámadhat ugyan, de amelyet elönteni képes nem lehet, sőt még a támadható posványt is gyorsan kiszáríthatja a népszabadság éltető eleme. Ugyan ezért a magyar állam uj életre ébredésének magasztos korszakában nem tehet önmagáért üdvösebbet, a szolgaság és önkényhatalom ellen nem emelhet biztosabb bástyákat, mintha a felvilágosodás szövétnekeit meggyújtva a közművelődést minden áron felvirágoztatja. — Ez azon teendő, melynek helyes megoldásától e haza létele, e haza szabadsága s népének boldogsága függ. Minden igaz emberbarátot, minden hű fiát e hazának, élénk izgalomban tartja a közoktatásügy rendezésének és emelésének céljából hozandó közoktatásügyi törvény feletti reménykedés. — A magyarhoni közoktatásügy rendezése egyik legfontosabb, — de egyszersmind legnehezebb teendője a magyar állam törvényhozó testületének. A közoktatásügy azon tér, mely statistikai adatok által legkevésbé van híven megvilágítva, s ez azon tér, melyen experimentálni csak egy egész nemzedék boldogsásának rovására lehet. E tárgy felett elmélkedni tehát minden honpolgárnak s igy tehát nekem is szabad és kötelesség, mert minél mélyebben hat valamely államkérdés a nemzet életébe, annál szükségesebb, hogy minden oldalról megvítattassék. — A közoktatás ügy rendezését célzó törvénynek alkotásakor mindenek előtt tisztában kell lenni a nemzet törvényhozó testületének arról, hogy miként áll a közoktatásügy honunkban jelenleg. A magyar államban a közoktatásügyet eddig nagyrészt az egyházak kezelték és pedig részben a protestáns egyház az államkormány befolyása nélkül, a többi egyház az államkormány befolyása mellett. Nem célom azt kutatni, hogy mint áll a közoktatás ügye a nem protestáns egyházak kezelése alatt az államkormány befolyása mellett; mert protestáns létemre ezt kellő statistikai hü adatok nélkül nem tehetem. Hanem protestáns létemre kérdem: Mit tett a protestáns egyház honunkban a népnevelés érdekében ? Szükséges-e vagy célszerü-e s lehetséges-e ezen egyházai ezen térről leszorítani ? Mi teendője van a törvényhozó testületnek a népnevelés érdekébeti a prot. egyház irányában ? A protestáns egyház, melynek alapja a lelkiismeret szabadsága — s ennek éltető eletne a felvilágosodás, mint amely nélkül függetlenség nincs, nem lehet, keletkezése óta főgondjának ismerte a népfelvilágositást, miért is nem csak hogy minden egyházi szertartást tanítással kapcsol össze, hanem az iskolát s különösen a népiskolát egész erejével ápolja s a népnevelésnek és az emberiség nek nagyszerű szolgálatokat tett A magyarhoni protestáns egyházak nem maradtak hátra az általános protestáns egyház ezen müvének kivitelében. Mert számba véve; hogy hányszor és hányfélekép akadályoztatott ezen egyház felvirulása honunkban, tekintetbe véve, hogy mi mindenfélekép gátoltatott ezen egyház a népnevelés érdemében kifejtett buzgóságának érvényesitésében — bámulásra indíthatja a népnevelés barátait az ily küzdelmek közt kivívott eredmény, melyet honunkban a protestáns egyház felmutathat. Hogy állításomat adatokkal támogassam, hiteles kútfőkből a kővetkezőket sorolom el. A magyarhoni ág. hitv. egyházkerületek kimutatása szerint: A dunántuli kerületben 187,481 lélek számból 24,715 tanuló jár 340 népiskolába. A Tiszai egyházkerületben 140,b40 lélekszámból 16,488 tanuló van 296 iskolában. A Bányakerületben 329,181 lélekszámból 36,538 tanuló jár 380 iskolába. A dunáninneni kerületben 166,827 lélekszámból 13,748 tanuló van 220 iskolában. Ezenkívül 20 felsőbb tanitézetet tart fenn ezen egyház, melyekben mintegy 2900 tanuló van. A magyarhoni helv. hitv. egyházkerületek kimutatása szerint: A dunántúli kerületben 211,576 lélekszámból 22790 tanuló van 421 iskolában. A tiszamelléki egyházkerületben 241182 lélekszámból 18,868 tanuló jár 334 iskolába. A tiszántúli egyházkerületben 751,312 (lélekszámból 53700 tanuló van 890 intézetben. Ezenkívül ezen egyház számos feiső tanintézetet tart fen, melyekben közel 4000 tanuló van. Ezen adatok már többnyire 5 évesek s igy a valónál kedvezőtlenebb szint tüntetnek fel. Oh mily boldog volna e hon, ha az egész országban csak ugy is állana a népnevelés, mint az egész protestáns egyház kezei közt áll. Mert nem csak az a nyeremény a protestáns egyház e téreni működése által, hogy a nép gyermeke iskolába járhat és neveltethetik, hanem a főnyeremény az, hogy a nép szent buzgalommal önkínt feláldozott filléreiből, melyet keservesen megszerzett és amelyet nemesen megvon magától, maga emelé a felvilágosodás ezernyi templomait. A népnevelés ügye pedig csak akkor fog felvirágozni — mondá hazánk bölcse — ha azt a nép magáévá teszi. — A protestáns egyház müve az, hogy hazánk majd harmadfél millióra menő polgárai ezen ügyet magukénak vallják. Népiskoláink száma évről évre szaporodik, s