Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

gyobbika, a bos3zu egyházi szakadás jön eiő. l

) VI. Sándort a francia 5-ik Károly zaklatja;... nevét Borgia Valens Caesar rokona csunyitja (tudhatod szives olvasó, hogy saját édes fia, ki némely történészek szerint méreggel ölte meg atyj á t.). Az irók sokat regélnek, 2

) mit sem bizonyítanak, biró itt csak az isten lehet. (Tehát előbbi jegyzésünk szerint mégis hibáztak a zsinatok, midőn a pápák ellenében bíráskodva isten jogába elegyedtek) II. Gyula majd mindig fegyverben, a csatákban jelen van. X. Leo Lutherrel áll szemközt, VII. Kelemen angyalvárba záratik. V. Pius a török ellen csatáz. A tizenhetedik század sem volt zaklatás nélkül.... A mult századnak nyomorait mindenki friss emlékezetben látja. VI. Pius számkivetésben hal meg, e század VII. Piust Rómában látja, honnan ismét fogságba vitetik. XII. Leot gyűlölték a furakodók ; XVI. Gergely uralkodása szakadatlan ostrom alatt folyt le; IX. Pius 21 éves kormánya küzdés, zaklattatás. Nem volt század, nem volt tiz év nehéz küzdelem nélkül Az elsö 29 pápa egymásután meggyilkoltatik." Im szives olvasó, maga P. ur számítása szerint is több miut 60 pápát lehet kiválóan megemlíteni, kiknek, a fennebb elésorolt fejedelmekéhez hasonló, megalázó csapás, hirtelen vagy eró'szakos halál lett osztályrésze; söt maga bevallja, mikor érdeke ugy kivánja, hogy nem tölt el 10 év nehéz küzdelem nélkül, tehát igen kevés pápának le*) Itt megemlíthette volna P. ur részletesen VI. Orbánt, VII. Kelement, XIII. Benedeket, XII. Gergelyt, XXIII. Jánost, V. Sándort, kik egymásnak a szükséges formaságokkal megválasztott ellenpápái voltak, egymást kölcsönösen, hajmeresztő módon kiátkozták, s végül is nagyobb részök a zsinat által trónjától megfosztatott. Vájjon, ha — mint P. ur lapja sept. 7-ik számában vitatja, — a zsinat nem áll a pápa fölött, helyesen cselekedett-e a pisai és konstanci zsinat, midőn a pápák fölött biráskodott, vagy be kellett volna várni, mig maga isten, P. ur szerint a pápák egyedül illetékes birája határozza el, hogy a két — három ellenpápa közül melyik által akarja magát képviseltetni e földön ? P. ur ugyan jónak látja elhallgatni a pjípákra a zsinatok által mért csapásokat, s csak azokat szereti emliteni, melyek a világi fejedelmektől jöttek ; de azért mi tudhatjuk, hogy a baseli zsinat is (1439) kiátkozta IV. Jenőt simouia és eretnekség bűnéért, s V. Félixeí választá ellenpápául, kit a magyar királyok is elismertek ; hogy II. Pius pápasága alatt saját maga korábbi törekvését átkozta meg, s egyedül Vili. Ince érdemelte ki a „Haza atyja" nevezetet mivel az emberiséget nem kevesebb, mint 16 törvénytelen gyermekkel szaporította : Octo Nocens genuit pueros, totidemque puellas, Hunc merito potuit dieere Roma patrem. K. A. *) A sok furcsa közül amiket az irók beszélnek róla, nekünk is eszünkbe jut egy találós mese, mely a monda szerint VI. Sándor sirirata lett volna, mely eként hangzik : „Itt nyugszik testvér testvérével, férj két feleségével, apa leányával, leány az anyjával, unokahug nagybátyjával, nagynéne unokahugával, mégis csak hárman vannak.'4

K. A. lietett n) ugodt országlása. — Kedvünk volna valamennyinek szerencsétlenségét pár szóval megemlíteni, de jól tudjuk, hogy a prot. olvasó közönségnek erős oldala a történelemben való jártasság ; másfelől annak is ki volnánk téve, hogy P. ur, ki a történelmi tényeket napi érdekei szerint állítja igazoknak vagy nem igazoknak, nem ismerné el adataink valódiságát. Épen ezért szoritkozánk csak azok felsorolására, melyeket ö maga is kinyomatott lapjában, folyó évi jul. 3-án. A fennebbi fejtegetéseknek rövid eredménye oda megy ki, hogy isten a pápát is csak ugy védelmezi, mint más ember fiát, csak ugy megengedi a pápák bukását, eró'szakos halálát mint a fejedelmekét, söt anynyival gyakrabban, a menynyivel nagyobb zsarnokai népöknek mint világi uralkodók minden földi királyoknál. Nincs okunk tehát félni, hogy a világ ura összeroppantja a nagy mindenséget, mihelyt IX. Pius elvesztvén hatszáz egy néhány ezernyi alattvalóját, vissza lesz utasítva azon működési körre, melyet az egyház alapitója, kinek országa nem e világból való, a papok számára kijelölt; mert isten jó szerencsére nem az ultramontanok kegyes óhajtása szerint mérte ki a világ sorsát. Midőn tehát hallod a halálmadarak rikácsolását, megtudhatod, hogy még éjszaka van, mert ha feltámad isten fényes napja, el fognak bújni ronda odúikba. Kivánjuk, hogy a világosság istene adjon nekik erősebb szemeket a derengő fény elhordozására. Kovács Albert. Még egy pár őszinte §zo „Nagy Sándor" urnák a Prot. egyh. és Isk. Lapban (47. sz. 1497. 1. f. é.) megjelent cikkére. Nagy Sándor barátom volt szives e lapok 39-ik számában megjelent igénytelen észrevételeimet válaszra méltatni. — Megvallom őszintén, minden utóhatás nélkül tettem volna le kezemből a lapot, ha cikkének egy kitétele által fölhiva nem éreztem volna magamat a viszszonválaszra. En az egyháziasság iránti közönyösség kiirtására az irás magyarázatot ajánlottam, s erre Nagy Sándor ur szerényen jegyzi meg: „boldog emberek, kik ily rövid uton elbánhatnak, s megküzdhetnek az egyház ama nagy ellenségével az egyháziasság iránti közönyösséggel." Más szavakkal a „sancta simplicitás" bélyegét akarja rám sütni. S minő orvosszert ajánl, talán valami uj elméletet talált föl, s a szellemi téren egy Bacon nevet vív ki ma-