Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-08 / 49. szám

Zürich kanton egyházügyét illető törvény. (Folytatás.) II. Az egy házközségi szék. 170. §. Mindenik ev. reformált egyházközségnek mint olyannak van egy kizárólag reformált tagokbal álló egyházi széke, mint egyházi felügyelő és kormányhatósága. a) A z egyházközségi szék szervezete. 171. §. Az egyházközségi szék áll, a mennyiben a törvény valami mást nem rendel;

a papból mint elnökből, a többi az egyházközségben alkalmazott lelkészekből, a községi bíróból (Gemeindsammen) vagy a községi bírókból és még olyan az egyházi szék javaslatára az egyházközség által meghatározandó számú legalább négy tagokból, kik közül mindenik tizedben vagy, ha ilyenek nincsenek, mindenik, az e végre a helyi viszonyok és a lakosság tekintetbe vételével alakítandó községi részben, a mennyiben lehetséges, lakjék egy-egy. Az alkalmazott papsegédek, ott, hol mint a pap helyettesei az elnökséget nem viszik, az ülésekben tanácskozó szavazattal vannak jelen. Az egyházi szék négy évi hivataloskodásra maga választja alelnökét és titkárát, utóbbikat maga kebeléből vagy azon kívülről, maga választja hivatalesédét is tetszés ezerinti időre. 172. §. Zürichváros egyházi székeire vonatkozólag a következő kivételes határozmányok érvényesek: 1. Szent Péter egyházközségnek a városrész és a külső-községek (Ausgemeinden) tagjaiból alakított egyházi széke van. Áll ez a pappal, a másodpappal és a külsöközségek papjaival együtt 19 szabadon választott tagból, kik a népességi viszonyhoz képest eszközlendő és mindig a megtörtént népszámlához visszanyitott módon, részint a városrész által, részint a külső községek mindenike által saját kebelökből választatnak. Az egyházi szék elnökét az egész egyházközség választja szabadon az egyházi szék kebeléből. Az ugyanazonegy külsőközségbői a közös egyházi székbe választott tagok az illető lelkészszel mint elnökkel együtt képezik a külsőközség külön egyházi székét, és a városközség által választott tagok a pappal és másodpappal együtt a városrész külön egyházi székét. Ez utóbbik elnöke az egyházközség városi része által választatik. 2. A Predigern községi városrésznek saját egyházi széke van, mely a pappal és másodpappal együtt a község által meghatározandó számú tagokból áll. A három külsöközség mindenikének szintén meg van saját egyházi széke, mely az illető lelkészszel, mint elnökkel, együtt maga a külső község által meghatározandó számú tagokból áll. 3. A Grossmünster és Fraumünster melletti egyházi székek az illető lelkészekkel együtt szabad választás utján maga az illető egyház község által meghatározandó számban előállított tagokból szerkesztetnek össze. Ezen külön egyházi székeken kivül, Zürichvárosnak, a közös egyházi ügyek tárgyalására, minők a rendes istenitisztelet idejének megalapítása, az ifjúság vallási, egyházi, oktatási berendezése, a temetések idejének és alakjának megállapítása, a rendőrség kezelése, és az általános szeretet adók (Liebes Steuer) begyűjtésének módja, egy egyesült egyházi széke van, mely áll a négy párókhián alkalmazott papokból és másodpapokból, mindenik egyházközségből (illetőleg a szent Péter és Predigern egyházközségek városrészeiből) a városbeli összes egyházi társulatok által szabadon választott három-három tagból, a városi elnökből, egy tagból, kit a városi tanács saját kebeléből választ, a városbiróból (Stadtammann) és egy tagból, kit a városiskolai hatóság a maga kebeléből választ. Az egyesült egyházi szék maga választja elnökét, alelnökét és jegyzőjét saját kebeléből, az elsőt a négy egyházközség papjai közül. Az egyesült egyházi szék további szervezetét és illetékességi körét a kormánytanács fogja közelebbről megállapítani az egyházi tanács javaslatára s a külön egyházi székek nézeteinek meghallgatása után. 273. §. Az egyházi szék tagjai szabad választás utján az egyházközségi gyűlés által általános, titkos szavazattöbbséggel négy évi időre állíttatnak elő. 174. §. Az egyházi székbe való választhatóságra megkívántatik, hogy az illető 25-ik évébe lépett legyen. Minden községi törvény 22. §. szerint szavazatjogos egyháztag , kinek törvényes életkora megvan, választható, és ha a község területén lakik, az államalkotmány 91. cikke határozmányának fentartása mellett, köteles a ráeső választást egy hivataltartamra elvállalni. Az egyházi szék tagjának állása minden egyéb hivatallal összefér; de egy idejüleg apa és fiu, ipa és vő, két testvér vagy két sógor nem lehetnek tagjai ezen hatóságnak, kivéve, hogy ha mindkettő hivatalánál fogva tagja annak. Az el nem vállalt és ellenmondásra talált választások felett a kormánytanácshoz való fölebbezés fentartása mellett a járási tanács, az elbocsáttatási kérvények felett az egyházi tanácshoz fölebbeztetés mellett a járási egyházi szék határoz. 175. §. Az egyházi szék választás utján kinevezett tagjainak fele két-két évenkint elválasztásuk megfordított rendében kilép, de mindenkor mindenik tag újra választható. Az időközileg megürült helyet újra kell betölteni. 176. §. Az egyházi szék minden tagja belépésekor következő fogadalomra lép: „Fogadjátok-e a mindentudó Isten előtt, hogy az alkotmány és tőrvények által rátok bízott javakat híven kormányozzátok, az ifjúságra szorosan vigyáztok, az árvák, öregek, és ügyefogyottak sorsát fölveszitek, a botránkozásoknak és kísértéseknek útját álljátok, minden esetnél emberektől való félelem nélkül és indulatosság nélkül tehetségtek és lelkiismeretetek szerint beszéltek és szavaztok, és elhallgatjátok a miből kár származhatnék, általában a mennyiben rajtatok áll, mindent elkövettek, hogy