Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-08 / 49. szám

a keresztyén érzület és magaviselet a községben ápoltas«ék és előmozdittassék ?" b) Az egyházi székek jogai és kötelességei. 1. Egyházi ügy. 177. §. Az egyházi szék veszi tanácskozás alá és látja el a község, egyházi ügyeit, igyekszik abban a valláserkölcsi és egyházi életet ébreszteni, előmozditani, s végrehajtja az egyházi törvényeket és rendeleteket. 178. §. Tiszte gondoskodnia az istentisztelet alatti rendről és csöndességről, ugy a délelőtti mint a délutáni alkalmaknál. Hogy a rendet és csöndet az istentiszeleti órák alatt a templom környezetében s a község távolabbi környékén fentarthassa, az egyházi szék a községi tanácscsal érintkezésbe lép. 179. §. Az egyházi szék kötelessége, a papnak segítséget nyújtani azon egyházi cselekményeknél, a melyeknél arra szükség van, mint a szentvacsora kiszolgáltatásánál ; továbbá gondoskodik az egyházi alamizsna- s mindennemű szereteti adó begyűjtéséről; tanácskozik minden, isteni félelemre, vasárnap és ünnep megülésére s az itjuság egyházi oktatására vonatkozó különösebb intézkedésekről. Ily dolgokban, melyek a templomi ügyet illetik, nevezetesnn a nyilvános istenitisztelet külső elrendezésében és igazításában a pap részéről, az egyházi szék beleegyezése nélkül semmi lényeges változtatás sem tétethetik. 180. §. Jogában és kötelességében áll az e részben kibocsátandó tüzetesebb határozmányok szerint a látogatásoknál bizonyságot tenni a papról s a község valláserkölcsi állapotáról. 181. §. Tiszte fölügyelni az egyházi célokra szolgáló épületek és azok tájékának illendő karban tartására, mint szintén temetőhelyekre és azok elzárására. Őrködik a halottszemlét, eltemetést és a temető kertet illető orvosrendőrségi szabályok végrehajtása felett, s a netaláni áthágásokat a határozásra illetékes helyre fölterjeszti. A temetőkertbeli emlékek felállítása tervezetök és kiterjedésök tekintetében az egyházi szék jóváhagyása alá esik. Netaláni mérsékelt díjak ilyen jóváhagyásokért az egyházi vagyon javára esnek. 182. §. Jogában áll, azon kérdéseket, kivánatokat és indítványokat, melyek általában az egyházi ügyre, vagy a község különös szükségleteire vonatkoznak, tanácskozás alá venni, és ha ez utóbbiakat önmagától nem foganatosíthatja a járási egyházi székhez utasitnia. A zsinat határozatairól is értesíttetik. 183. §. Az egyházi szék az egyházközségi gyűlésnek javaslatot ád a kántor (illetőleg orgonista), templomszolga (Sigristen) és sírásó választására, a mennyiben a választás nem ruháztatott át reá. Ezeknek kötelességöket pontonkint előszabja s őrködik azok teljesítése felett. A kántor fizetése az egyházi vagyonból legalább 50 frankra megy havonkint, ott pedig, hol nem tartatik rendesen reggel istenitisztelet legalább 30 frankra. Kivételesen olyan községekben , hol a kántorságra pályázók közt, a kihirdetés megtörténte után, az egyházi szék előtt egy alkalmasnak látszó személyiség sem jelenkezett, az egyházi szék kívánatára a községi iskolai hatóság egy erre alkalmas tanitót jelölhet ki, mely esetben azonban az utóbbi hatóságnak joga van az egyházi székkel egyetértőleg megállapítani a fizetést, és két év lefolyása után a kántorságra uj pályázatnyitást kivánni. (Folytatjuk.) I S K 0 _LA í) G Y. A népnevelésröl. (Vége.) / Ily kormányzati elméletet hirdetett először 1846-ban Anglia non reformista felekezetéhez tartozó néhány nagytekintélyű egyén. Nehéz felfogni, hogy kitünö tehetségű nemesszándéku férfiak, — szívesen megengedem hogy ez uj elmélet barátjai közt ilyenek is találkoznak — hogy eshettek ily képtelen s veszélyes tévelygésbe. Szerintem mégis van egy magyarázata. Az egész a visszahatás nagy törvénye működésének példája. Az iparszabadság tárgyában mostanában küzdött hosszas és nehéz tusát diadalmasan nyertük meg. A vita folyama alatt sokat beszéltek és irtak a szabad verseny előnyeiről, s a kormányra borulható veszélyekről, ha az egyéneket jogosan illető dolgokat korlátozza. S ebből kifolyólag az oly félszeg emberek, kiket üres szavak által el lehet ámítani, a kik nem igen szeretnek okoskodni, igen hajlandók voltak a politikai s erkölcsi tényekre is oly elveket alkalmazni, melyek csak ugy válnak előnyösökké, ha a kereskedelmi ügyekre illesztetnek. Ezek aztán nem elégedve azzal, hogy a kormányt arra kényszeritették, miszerint rendelkezésük alá bocsásson egy eddig jogtalanul bitorolt hatáskört, most már el akarják attól rabolni még azon tért is, melyet eddig soha kétségbe nem vont joggal birt, s melyet észszerüleg kétségbe vonni nem is lehet. „Már," igy okoskodnak, „ha a szabad verseny előnyös a kereskedelemre, bizonynyal hasznos az a nevelésre alkalmazva is. Más egyéb cikkeknek p. o. a cukornak beszerzése a szükséglő szabad tetszésére van hagyva, s ennek az a következése lett, hogy azóta bővebben el vagyunk látva cukorral, mintha az ellátásróli gondoskodást az állam vállalta volna magára. Azt hisszük ennél fogva, hogy a neveléssel is többre megyünk a kormány gondoskodása nélkül/' Ki hallott valaha ennél ferdébb okoskodást ? Ha valaki jól el van e látva cukorral: az, ő rajta kivül másra nem tartozik. De, hogy kellő nevelést nyert e, az már illeti szomszédját, illeti az államot is. Ha cukort nem vehet, hát nélkülözze, legyen el anélkül. De az nem engedhető meg, mivel a nevelésért nem fizethet, tehát bárdolatlan marad. A vagyonosok s azok nevelői között Smith Ádám szerint szabad verseny jöhet létre. A zene- s olasz nyelvtanárt szabad tetszése szerint fogadhatja föl a szükséglő. De mi lesz azon millióból, kik szegénységük miatt