Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-12-01 / 48. szám
Zürich kanton egyháziigyét illető törvény. (Folytatás.) MÁSODIK RÉSZ. Járási egyházi hatóságok. 1. Járási egyházi székek. 11-5. §. A járási egyházi szék a járás alkotmányos egyházi felügyelő és kormányhatósága, a mennyiben ez utóbbik tekintetben a jogok a járási tanácsra (Bezirksrath) törvényesen átruházva nincsenek. á) A járási eyyháziszékek szervezete. 116. §. A járási egyházi szék öt tagból áll. A dékán hivatalánál fogva közéjök tartozik. A többi négy tag közül három, kik közt legalább kettő világi, a járási gyűlés reformált tagjai közül, egy a káptalanból választatik. , A dékán hivatalánál fogva elnöke a járási széknek, alelnökét maga a szék választja, úgyszintén jegyzőjét is maga nevezi ki, saját kebeléből vagy azon kívülről. 117. §. A járási egyházi székben az alkotmány 56^ cikke szerint egyidejűleg nem ülhetnek apa és fiu, ipa és vő, két testvér vagy két sógor. 118. §. A dékán, a többi ezen egyházi széki tagok és a jegyző hivatala hat évig tart, valamint az alelnök hivatala is hat évig tart, mint olyané. A járási egyházi szék tagjai három-három évenkint el választatásuk megfordított rendje szerint uj választásnak esnek alá. A tagok egyik felével együtt lép ki a káptalan által választott tag, és az alelnök mint olyan, másik felével a dékán és a jegyző. A kilépők mindig újra választhatók. Ezen választások mindenesetre és mindenkor a rendes zsinati gyűlést megelőzőleg történnek. Időközileg megürült helyeket pótlólag ismét be kell tölteni. Az újonnan választott előde hivataltartamába lép. Ha valamely tag hivataltartama lefolyása előtt el kiván bocsáttatni, kívánságát, okainak kifejtésével együtt az egyházi tanácshoz adja be. 119. §. A tagok akadályoztatása esetére a járási egyházi szék pótférfiut választ, kik három-három évenkint elválasztásuk megfordított rendében választatnak újra. 120. §. A dékán a tagoktól és a jegyzőtől következő fogadalmat vesz: „Fogadjátok-e a mindentudó Isten előtt, hogy az alkotmány és a törvények által rátok bizott kötelességeket lelkiismeretesen betöltitek, hatáskörötökben éberség, tevékenység és világoskodó példa által az isteni félelemnek (Gottesverehrung), a keresztyéni jámbor érzületnek és életmódnak előmozdítói lesztek, az ülésekbe szorgalmasan eljártok, tehetségtek és lelkismeretek szerint beszéltek és szavaztok, és elhallgatjátok, azt, a miből kár származhatnék ? 121. §. A járási egyházi széket egy hivatalcseléd szolgálja ki, kit évenkint maga választ. 6) A járási egyházi székek jogai és kötelességei. 122. §. A járási egyházi szék gondoskodik az egyházi törvényeknek és rendeleteknek a járásban való végrehajtásáról. 123. §. Gyakorolja a felügyeletet a lelkészek mindennemű hivatalos eljárása felett, s tagjait megbízza, hogy a járás egyes községeit időszakonként látogassák meg, különösen pedig a tanításokat, a konfirmátiói oktatásokat és gyermekleckéket (Kinderlehre vasárnap d. u. vallásos oktatás a templomban). 124. §. Ezenkívül gondoskodik, az egyházi tanácstól e részben kibocsátandó utasítás szerint, a szabályszerű egyházi látogatás felől, s ennek erdménye felöl az egyházitanácsnakjelentést tenni köteles. 125. §. A látogatás kiterjed : 1. a lelkészek és községi egyháztanácsbeliek egész hivataloskodására és magaviseletére; 2. a községek erkölcsi vallási és egyházi állapotára ; 3. az egyházi célokra szolgáló épületeknek, különösen a templomoknak és papi lakásoknak állapotára. 126. §. A látogatás, előleges értesítés után, a járási egyházi szék két, egy világi és egyházi tagjából és a jegyzőből álló bizottság által tartatik s négy-négy évenkint mindenik járásbeli községben megeshetik. A járási egyházi széknek hatalmában áll a látogatást valamely községben ezen idököz alatt ismételni is, ha ezt a körülmények megkívánják. 127. §. A lelkész felöl, illetőleg az állomásban lévő lelkészek felől a községi egyházi szék tanúskodását, a községi egyházi szék felől a lelkészét, és a község felől a a lelkészét, és az egyházi székét kell elfogadnia s végül alkalmat kell nyújtania a község számára is, kiknek tagjai, az alkotmány 24. §§-ban megnevezett személyek kizárásával, a látogatáson megjelenni jogositvák, hogy véleményöket a pap felől nyilváníthassák. 128. §. A látogatás eredményét, különösen a netaláni kivánatokat, nehézségeket és panaszokat a látogatás után a pappal közleni kell, hogy rájok megfelelhessen. Ugyan ezt kell tenni az egyházi székkel, annak egyes tagjaival, kik felől valami panasz vagy nehézség nyilváníttatott. 129. §. Az egész látogatási cselekmény felöl a jegyzőnek a járási egyházi szék számára jegyzőkönyvet kell fölvennie. Ez határozza meg, hogy melypontok kívánnak további tárgyalást. Ha a látogatás előtt valami panasz emeltetett, az egyházi szék az e részben hozott határozatról értesíttetik. 130. §. A járási egyházi széknek két-két évenkint mindenik egyházközségben, valamelyik tagja által a papi hivatali lajstromokat és jegyzékeket, az egyházi szék és az egyházközség jegyzőkönyveit az ahoz tartozó iratokkal együtt át kell vizsgálnia, az eredmény felpl az egy-