Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

házi tanácsnak jelentést tennie, s lelkészválasztás esetén gondoskodni arról, hogy azok a dékán által átadassanak. 131. §. A járási egyházi széknek a kormányzási hatóságokat általában megillető rendfentartási jogokon kivül, a hibázó egyházi hivatalnokok ellenében a követ­kező fegyelmi jogai vannak : 1. írásbeli vagy szóbeli megintés a) a dékán által, b) maga a hatóság által; 2. az egyházi tanácshoz áttevés. 132. §. Támogatja a községi egyházi székeket er­kölcsi felügyeletükben különösen kivánatukra a szülék, növelőszülék, és dolgoztatok ellenében, kik a magok gyermekeit vagy a reájok bízottakat a közönséges vallási oktatás tekintetében elhanyagolják. 133. §. Feladata általában a vallásosságot és isteni félelmet (Gottesverehrung) a maga járásában emelni, s annak netaláni akadályait elhárítani. Ide vonatkozó kí­vánalmak, nézetek és tapasztalatok felől, mielőtt azok iránt valami határozatot hozna vagy azokat tovább fej­lesztené, a káptalan véleményét be kell szereznie. 134. §. Hozzá fordulnak a járásbeli községek, az egyházi szék közvetítésével, kívánalmaik vagy különös egyházi intézkedések tekintetéből, melyeknek elintézése vagy további vezetése az ő ügykörébe vág 135. §. Oly házassági elválási kivánatoknál, me­lyek a községi egyházi szék utasításából a járási egyházi szék elibe jutottak, ez utóbbiknak a végső békéltetési kísérletet kell elővennie, s e részben a magánjogi tör­vény (178. és köv. §§.) rendeletei szerint eljárnia. 136. §. A járási egyházi szék határoz a községi egyházi szék javaslatára a confirmácionak a törvényes életkor előtti megengedéséért való kérelmek felett. 137. §. A községi egyházi székeknek az egyházi tanácsba intézett iratai, valamint az egyházi hivatalno­koknak elbocsáttatási kérelmei, a 174. §. határozmánya fentartásával, úgyszintén segédlelkészi és pótdíjazási kér­vények véleményezés végett a járási egyházi széken men­nek keresztül. 138. §. A járási egyházi széknek joga van oly tár­gyakra vonatkozólag, melyek illetékességébe vágnak, a határozathozatalhoz szükségesnek látszó vizsgálatot el­rendelni. 139. §. Azon törvények és rendeletek tetemes vál­toztatásánál, melyek, a járási egyházi szék ügykörébe vágnak, ez utóbbi szék abbeli véleményét az egyházi ta­nács megszerzendi. 140. §. A járási egyházi szék az egyházitanács fel­ügyelete alatt áll, ügyei vezetéséről annak felelős, s hozzá évenkint jelentést nyújt be végezményeiről (Verrichtun­gen.) A mennyiben a járási egyházi szék, mint bekéltető hatóság is működik (135. §.), annyiban a főtörvényszék felügyelete alatt áll. c) A járási egyházi székek ügyrende. 141 §. A járási egyházi szék összegyűl az elnök meghívására rendszerint negyedévenkint, és rendkivüli­leg mindannyiszor, valahányszor ő gyűlést lát szükséges­nek, vagy legalább két tag kívánja, a járási hatóságok számára rendelt helyiségben. A meghívásban a tanács­kozási tárgyaknak summásan kell elősoroltatniok. 142. §. Érvényes tárgyalásra legalább három tag jelenléte szükséges. Oly tagok, kik meg nem jelenhetnek, a pótférfiak elhivhatása végett, előleges jelentést tegye­nek az elnöknek. 143. §. A járási egyházi szék tagjai és a jegyző a 85. §-ban megjelölt esetekben tartoznak visszalépni. 144. §. A dékán fogad el minden a járási egyházi székhez intézett iratot s azt vagy az előadóhoz teszi át vagy a hatóság legközelebbi ülésének terjeszti elibe. 145 §. Az elnök az üléseket imával nyitja meg, a tárgyalások menetét vezeti, s vigyáz arra, hogy az ügy­rend szem előtt tartassék. 146. §. Mindenik ülésben jóváhagyás végett először a jegyzőkönyv olvastatik fel, melyben minden tanácsko­zási tárgynak, határozatnak, mint szintén minden elnök­intézkedésnek meg kell lennie. Aztán az ügyek tárgya­lása következik, melyeknél ügyfelek jelenkeztek, s aztán a többi tárgyalni való ügyek az elnöktől javasolt s a hatóság által jóváhagyott rendben. Ülés végén az el­nök megkérdezi, van-e még valakinek valami jelenteni­valója '? 147. §. Az elnök először az előadót vagy, ennek hi­ányában, egy neki tetsző tagot kérdez meg. Aztán sza­badon lehet a szót kérni. Ha az első vélemény ellenmon­dással nem találkozott, az elnök kijelenti, hogy az a ha­tóság határozata, ellenkező esetben indítványt kell tenni és szavazni az 55. és 56. §§. szerint. Az elnök nem tehet indítványt és csak a szavazatok egyenlő megoszlásánál szavaz. A jegyzőnek, mint olyannak, csupán tanácskozási szavazata van. Minden tagnak kötelessége a szavazás­ban részt venni. 148. §. A járási egyházi szék, minden olyan ügyet, melyről azt véli, hogy kellőleg nincs megvilágosítva, elő­leges meghányásvetés és indítványozás végett bizottság­nak adhat ki, 149. §. A hivatalcselédnek minden idézésből 60 cea times-nyi díj jár. 150. §. A járási egyházihatóság a maga tisztét díj nélkül végzi. Kész kiadásai kárpótlásául a tagok min­den látogatási továbbá napra különös kiküldetésekben 5 frank díjt, ugyanennyit kap a jegyző is minden ülési napra. 11. A káptalanok. 151. §. A káptalan az ugyanazon járásban lakó zsmati tagok törvényes gyűlése. a) A káptalanok szervezete. 152. §. A káptalan áll: '1. az ugyanazon járásbeli rendes állomásokon lévő lelkészekből; 2. a többi ugyanazon járásban lévő zsinati ta­gokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom