Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

T«zedik évfolyam. 48. Cl' Pest, dec. 1. 1867 PROTESTÁNS ISKOLA SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. ISIHDETESEK DIJA : « 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. f

l A pápa világi hatalma. i. Az én országom nem e világból való! Jézus Krisztus. A kérdés, mely ez órában a diplomatia embereit foglalkodtatja, oly szoros kapcsolatban áll az európai emberiség jövőjével, a keresztyénség fejlődésével, hogy egyházi lap, feladatához képest, azt semmi esetre nem mellőzheti. E nagy horderejű kérdés azonban nem most tűnik fel először a politika láthatárán; sokszor nyugtalanította az már az elméket, zavarta a hatalomkezeloket; de a politikusok mindannyiszor jobbnak látták a nenyulj-hozzámféle ügyet megkerülni, mint megoldásához komolyan hozzálátni. Ugy vannak a politikusok e kérdéssel, mint az atkáriak rozzant templomukkal. E helységen keresztül utazván, kérdést intéztem a lakosok egyikéhez: miért nem döntik le azt a repedéses, hasadékos templomot, melyet csak az isten irgalma tart fenn? Válaszul azt nyertem, hogy még a létrát sem merik a kőmivesek a falakhoz támasztani, attól tartván, hogy nyakokba szakad ; addig maradni fog, ugy ahogy van, mig az isten egy jótevő vihart küld, mely összedöntendi. Minden ember tudja, s természetesen a politikusok legjobban, hogy a pápa világi uralma egyáltalában nem tartható, azonban senkinek sincs kedve ama rozzant alkotmány szétbontásához fogni, nehogy maga is a romok alá temettessék. Nekünk nem levén ama döntő körökben szavunk, nem is azért szólunk, hogy, ami ugy is omladófélben van, azt még jobban megingassuk, hanem hogy az azzal oly szoros kapcsolatban álló vallási kérdést, tisztába hozzuk. Mellőzvén tehát az ügy azon oldalát, mely a pápa világi uralmának megszüntetése következtében az európai hatalmak egyensúlyát érinti, aminek fejtegetése a politikai lapok dolga ; mi egyedül a felett akarjuk t. olvasóinkat tájékoztatni: mik azon valláserkölcsi, szellemi okok, melyeknél fogva a pápa világi uralma a mai civilisált Európa közepett többé helyet nem talál, és mint hazajáró lélek a középkor sötétségéből a kivülállókra nézve köziszonyat tárgya, mig magok ama hatalom kezelői is, ha állapotuk felől tiszta tudomásuk van, kénytelenek maguknak bevallani, hogy hatalmi létezésük merő chimarává vált. IX. Pius minden erejét megfeszítette, hogy a politikai és vallási kettős hatalom egyesitett fenmaradását lehetővé tegye, és államában fentartsa. A szentszékhez leginkább ragaszkodó hatalmak : Franciaország és Ausztria, hosszú évek során át katonai segélylyel is támogatták, hogy időt nyerjen a tarthatlanná vált állapot megszilárdítására és a nehéz feladat megfejtésére. — IX. Pius nem boldogult, és a sokféle kisérletek sikertelensége bebizonyitotta, hogy a pápa által valósítandó cél a dolgok természete ellen van; mert a kor szellemével és intentióival összeférhetetlen. A pápa néhány évvel ezelőtt épen e korszellem ellen kelt ki, s az eneyklika és syllabus közzététele által az összes modern civilisatiónak, mint ördög szüleményének, vetette oda a keztyűt. Az európai társadalom, a helyett, hogy a kihívásnak megfelelt volna, figyelmére sem méltatta a 95