Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-20 / 42. szám

épen nem áll a hierarchia érdekében, hogy a nép az ezredéves járszalagot magától eldobva, a kis­korúságból kiemelkedjék j annál nagyobb és ha­laszthatatlanabb kötelessége a kormánynak helyre pótolni azt, amit az egyház szándékosan elmu­lasztott. Hogy mennyire fog a kormány ebbeli törekvésében boldogulni, azt vizsgálni nem a mi dolgunk. Ami reánk tartozik, az annak kimutatása, hogy minket e szózat kétszeresen érdekel: úgyis mint polgárokat, úgyis mint egyházhíveket. A protestáns egyház a maga híveit nagyko­rúaknak tekinti, s nemcsak felszabadítja, hanem serkenti is, hogy az üdvre tartozók körül szaba­don vizsgálódjanak. Hiában mondjuk azonban nagykorúnak az olyan embert, ki a szellemi élet nélkülözhetlen eszközével, az irás-olvasás tudományával nem birván, az évezredek gazdag örökéből maga-ma­gát kirekesztette, és ismerete az ő szűk egyéni körén és jelenén túl nem terjed. Túlfelől demokratiai alapokon nyugvó egy­házi életünk egész alkotmánya a levegőben le­beg, ha a nép tömege csak névszerint protestáns, azaz nincs oda képezve, hogy földi és mennyei boldogságát maga keresse. Ha a protestáns em­ber , irni-olvasni nem tudván, kénytelen vakon hallgatni papjára, akkor csak ott van, ahol kath. testvére, aki szinte mindenben a tekintély szavát követi. Azért is hiában szervezkedünk, hiában irjuk halomra az egyházi törvényeket; egyházunk ad­dig virágzó nem leszen, mig annak felvilágoso­dott, mívelt népben a kellő alapot meg nem ve­tettük. A napokban egyik kedves tanitványunk uni­versitási tanulmányainak bevégezte után Skotiá­ból haza érkezvén, sok érdekes dolgot beszélt el nekünk az ottani egyházi viszonyokról, s többek között azt a találó megjegyzést tette, hogy az ot­tani viszonyok nem azért kedvezőbbek a mieink­nél, mintha tán az institutiók sokkal különbek vol­nának a mieinknél, hanem azért mert az emberek jobbak; ami pedig az embereket jobbakká teszi, az azon humánus, mívelt közszellem, mely az ot­tani társadalmat átlengi és a durva önzést elfojtja. Sok tanulság rejlik mi reánk nézve e tény­ben, melyet nem ártana kibányásznunk. Ami ná­lunk az elohaladást különösen gátolja és nem en­gedi társadalmunkat a virágzás ama fokára emel­kedni, melyre országunk helyzeténél és viszo­nyainál fogva hivatva van, az ama szűkkeblű, alacsony egoismus, mely még azt sem birja be­látni, hogy midőn a közügynek áldozunk, akkor tulajdonképen csak saját magunk javát munkál­juk s önmagunk hasznát mozdítjuk elo. E szűk­keblű egoismus minden míveletlen léleknek sa­játja ; mert a míveletlenség az ö szűkkörü isme­rete mellett, csak a közel fekvő áldozatok nagy­ságát tudja mérlegelni, de az ezekből eredhető szellemi és anyagi hasznok fölvetése az ő szűk látkörén túl esik. Csak a míveltség eszmélteti az embert arra, hogy önző magábavonultságában, elszigetelve az élet állati szükségeinek megszerzésénél egyébre nem törekedhetik s hogy mind az, ami az életet kényelmessé, széppé, szóval emberivé teszi, csak közös nagyobb mérvű intézkedések eredménye, melyek a társas lét szükséges föltételei. Minden társadalmi teendőinknek alphája és ómegája tehát az, hogy a népnek mentül több al­kalmat nyujtsunk maga mívelésére, látköre tágí­tására ; s ezért üdvözöljük a Molnár Aladár bará­tunk által fentebb fejtegett nézeteket, és ezért ajánljuk 1 egme 1 egebben a lapunk je­len számához mellékelt előfizetési fel­hívást a „Népiskolai könyvtárra" is. Nem képzelhetek míveltségben és a jó iránti fogékonyságban annyira megfogyatkozott hely­séget, hogy egy két ember ne találkozzék kebe­lében, kitől a „Népiskolai könyvtár" egy-egy évi folyamának megszerzésére megkívántató 2 frtot előteremteni ne lehetne, ha a lelkész vagy tanitó a vezetésére bizott nép mívelődési érdekét buz­gón felkarolja és az utánjárást nem röstelli. Csak rajta hát 1 fogjunk a munkához. Ballagi Mór. Theologiai mozgalmak Hollandban. E lap 1865-ik évi folyamában terjedelmes és rend­szeres ismertetés jelent meg a holland ref. egyházról ugy a tudományos theologiai mozgalmakat, mint a gyakor­lati egyházi és vallásos életet illetőleg. Kik ezt akkor figyelemmel kisérték — azok előtt gondolom nem lesz érdektelen egyes részleteket az ujabb fejleményekről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom