Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-13 / 41. szám

NYILT T É R.*) Viszonválasz Sebők Lajos Kántor ur válaszára. Nem tudom mosolyogjam-e Sebők Lajos ur kihívását? vagy fogja mondani az iskolai bizottmány, —„haszontalan szolga vagy. szánakozzam együgyű mentegetődzésein ? mert ; 1-ször. Nem azért nem énekeltetett a közelebbi két examen alkalmával nagyobb darabokat, mintha a tanulók jelentékenyen megszaporodott száma, s a felhalmozott múzeumi tárgyak miatt nem állíthatta volna össze az énekkart. Bizonyítja ezt az, hogy a tanulók száma az 18(js

/e-ik iskolai évben 78 volt, jelen évben pedig 75: minus 3 tanuló pedig nem szűkíthette meg a helyet. De nem szűkíthették azt meg a muzeuini tárgyak sem, mert azok azon asztalokra voltak felrakva, melyek ezelőtt is a növendékek előtt voltak elhelyezve: a levegőben pedig ezelőtt sem állottak a tanulók éneklés alkalmával. 2-szor nem szóllottam én semmit Kántor ur exámeneiről ; se nem dicsértem se nem magasztaltam azokat. Azt azonban nagyon sajnálom, hogy kántor ur nyilatkozata szerint a folyó év Julius 22-kén tartott énekexámen „Nt. Osváth Imre esperest ur, több vidéki lelkész — a helybeli iskolai igazgatóság — és az Egy szüle" kivételével ott jelen volt szülék hangosan nyilvánították (?) megelégedésüket, mert a legközelebbi iskolai év alntt semmi vagy csak igen csekély előhaladást tettek tanítványai az éneklésben. Bizonyítja ezt az, hogy az emiitett legközelebbi félév alatt hetenként legfeljebb egy órát tartott ön, akkor is jobbára ismételtetett, s csak az utolsó néhány nap alatt rendelte fel tanítványait mindennap reggel 6 órára, — s tanított uj darabot — minek nem igen örültek a növendékek, mert a tanulásra legalkalmasabb időt vette el tőlök. 3-szor. Ha a Nt. iskolai bizottmány határozata folytán tarto't kántor ur több éveken keresztül nagy pontossággal és lelkiismeretséggel (?) két órai gyakorlatot: mi módon állithatja azt, hogy önnek az énektanítás, nem hivatalos, hanem csupán morális kötelessége ! Emlékezzék visza ön az 1861-ik évre, a mikor az egyházigyülés Junius 9-ikén tartott ülésében kötelességévé tette önnek, hogy az elemi osztályokban tanítsa az éneklést, még pedig a kótaismeret biztos alapján J

) teljesitette-e Ön az egyházgyülés e határozatát? s ha nem, a mit nem nehéz bebizonyítani, — mimódon hivatkozhatik ön lelkiismeretes pontosságára ? Nuda sunt ista verbat. kántoruram. Ha ön a nt. iskolai bizottmányra hivatkozik és pedig teljes önérzettel, hogy eljárása, felett vélemrnyt mondjon: kétségen kivül azt J) A helv. hitv. n.-szalontai egyházi tanács 1861. junius <9-én tartott gyűlések jegyzőkönyve. Kivonat. 30 ik szám. Az iskolai egyéb tantárgyak közt feljővén az éneklés tanitása i s : Határozhatott. Az iskolai bizottmány végzésileg kimondja, hogy az éneklés rendszeres tanulása a fi-iskola 2 alsó osztályát kivéve, mint a kántori fizetés élvezetével együtt járó kötelezettség, a kántori állomáshoz levén köttetve ; az egyház időszerinti kántora, e jelen egyházgyülés végzése folytán, komolyan felszólítandó ez állomásához kötött kötelesség teljesítésére, önként értetvén a jog élvezete s kötelezettség természetéből, hogy a hol ez utóbbi elmulasztatik az előbbi is megszűnik. A rend fentartása, s félreértés kikerülése végett megjegyeztetik, hogy az ének tanítására az összes fi-tanitók, s kántor kölcsönös megegyezésével, — óra mutattatik ki, — mely az iskola bizottmány által megerősittetik. Ezen pont alatti végzés hatályba lép a jövő 186]

/2-ik iskolai év kezdetén. midőn lelkiismeretes pontosságról és morslis kötelességről beszélsz, mert a népiskolákban tartatni kellett 4 óra helyett kettőt tanítottál a gymnasiumban." 4-er. Felhívásom a n.-szalontai egyházi gyűléshez nem mondható helytelennek, mert a ki önt ismeri : tudja, hogy ön csak dicsekszik azzal, hogy lelkiismeretes pontossággal, s a tanügy általi érdekeltségnél fogv,a tanít énekelni ; inert ha ön lelkiismeretes énektanár volna : akadna legalább egy növendék a 75 közül ki ismeri a kótát, de ilyen egy sincs a gymnasium növendékei között, ha csak a mult évben itt működött karmestertől, vagy otthon nem tanulta azt. Abból, hogy én azt kívánom, miszerint ön a gymnasiumban a kótaismeret egyedül biztos alapján tanítsa az éneklés szép mesterségét — nem következik, hogy eljárása iránt az olvasóközönség eljárásának épen ellenkezőjéről vegyen tudomást; mert ebből csak az jön ki, hogy ön kóta-ismeret nélkül, gépiesen tanítja énekelni növendékeit. Ezt én, s minden szüle tudja s kell hogy elismerje, ha az ön tanmodora felől magokat a növendékeket kérdezi meg. 5-ör. Kár volt kántori teendői sokasága felöl e lapok t. olvasóira hivatkozni, mert ön vasárnap egy és -fél óra helyett legtöbbször csak fél órát szokott templomban lenni. A többi időt kint pipázza el, vagy falatozik otthon, miből folyólag az is megszökött történni, hogy kijövőre nincs kántor, a ki énekeljen, — hétköznap pedig a kétszeri Istentisztelet nem kerüJ többe fél óránál. — Oly nagyszerű elfoglaltatás mellett lehetne morális kötelességből, s az énekügy iránti érdekességből hetenként 12 órát is tanítani. Ebből aztán jutna a népiskolai énnekügy felvirágoztatására is. 6-or. Az ön kántori jóakarata, s tudománya felöl, hangosan nyilatkozott a közvélemény 1863-ban, midőn a szántó dalát oly meginditólag énekeltette, továbbá ugyancsak 1863-ban a mikor a „Képeddel alszom el" cimü dal programmon kivüli saját zongorázása melletti éneklése a publicumot ülőpadjáról felvillanyozta, és végre 1867-ben midőn a zsidó symphonia az ön ügyes kezelése alatt dismoniává lett. 7-er A népiskolai énekügyről nem lehetek szives tudósítást közleni, mert a népiskolákban gyenge lábon áll az énekügy : nem vádolhatom a tanitókat, kik ön helyett ugy tanítanak énekelni a mint azt ők magok tudják. Ha ön lelkiismeretes ember, s fennen kérkedik a tanügy által érdekeltségéről; reménylem : jövőre roppant elfoglaltatásai közepette is szakit hetenként néhány órát drága idejéből, s kiviszi azt (ha másként nem az iskolai bizottmányhoz irándó folyamodás által,) hogy szalont án jövőre a népiskolai énekügy jólábon fog állani. Faxit Deus ! Végre kinyilatkoztatom, hogy szívesen kilépek a síkra, — s miután állítása szerint ugy is jól ismer — mint „Egy szüle," •— e téren örömmel folytatom önnel az eszmecserét ; de csak azon esetben: ha ön loyális qualificált emberhez illő modorban harcol és nem nyegléskedik. Ellenesetben kijelentem, miszerint; goromba kukikorikolásait nullificálván, alkalmazom magamat ama latin közmondáshoz; „Contra verbosos noli contendere verbis." Egy szüle. *) E rovat alatt megjelenő cikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Gyorssajtó nyomás Bartalits Imre könyvnyomdájából (Sebestyén-tér 2. szám.)