Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-20 / 42. szám

Tizedik évfolyam. <mt 42. C JPest, oct. 20. 1867. PEOTESTANS LÁP, SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELÖIIZETESI DI.I: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : i 4 hasabos petit sor többszöri beikta- : tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ^Ji Kiknek előfizetése a negyed végével lejárt, előfizetésük megújítására kéretnek fel. SZERK. Állítsunk könyvtárakat a népiskolákban. Nincs Európában nemzet, melynek létezése annyira népének műveltségétől függene, mint a magyaré. Ez igazságot jeleseink sokszor elmondák már, és közönségünk annyira elhitte, hogy — legalább nyilvánosan — senki nem meri tagadni; de vájjon honfiaink oly általánosan és oly erősen meg vannak-e felőle győződve, hogy e meggyőződés, mint minden élő hit, cselekvéseikben nyilvánuljon'? Oly élénken érzik-e szükségét népünk művelésének, hogy e célra minden részleges érdekeken felülemelkedve, minden melléktekinteteket félretéve, tettekkel és kitartóan hasson közre minden művelt honpolgár párt- és valláskülönbség nélkül. Hogy e szükség érzete, s tettre inditó mély meggyőződés nemzetünk értelmiségénél általánossá váljék, ez nálunk valóságos életkérdés. Gyakran halljuk, miként a nyugat európai népek között csak ugy birunk önállóan megállani, ha a polgárosodásnak velük egyenlő színvonalára emelkedünk. Pedig mily messze vagyunk onnét! Es hovatovább nehezebb lesz őket beérnünk, mert a civilisatio haladásának is ugyanaz a sajátsága, a mi a szabadon eső testeké, t. i. minél előbbre megy, annál jobban növekszik haladásának sebessége is. A régibb aristokratiai kormányforma alatt a nemzeteknek csak a helyzeténél fogva műveltebb része vett részt az alkotmányos élet gyakorlatában, A modern democratiai alkotmányok pedig a nép egész zömének tettleges közrehatására vannak alapítva, sőt azokat, a hol nem külföldi mintára készittettek, hanem egészen magából ez illető nemzet életéből nőttek, a nép nagy tömegének egy bizonyos fokra kifejlett értelmessége vivta ki. Nekünk hála isten, van 19-ik századbeli európai alkotmányunk. De vájjon van-e, a mi ennek biztos alapjául és garantiájául szolgál, van-e nemzetünknek (e szót legszélesebb értelemben véve) 19-ik századbeli európai műveltsége? Fájdalom nincs. Az emberi munkának általában való tökéletesedése, a munkások ügyességének és műveltségének fejlettsége bámulatosan felszaporitá az élet kényelmi cikkeit. Más felől a haladó műveltség már magában folyton sokasitja az emberek szükségeit, s e szükségek sokféleségének növekedése viszont hatalmasan eszközli az azok fedezésére megkívántató tárgyak előállítását. — Az emberek szükségeinek és kényelmének, meg a munkások szorgalmának és leleményességének e kölcsönös egymásra hatása szolgál leghatalmasabb eszközlőjetil a közjólét emelkedésének. A nyugotiakkal való érintkezés folytán a mi életmódunk is megváltozott és sokkal költségesebbé lőn. Az alsóbb osztályú nép is számtalan oly kényelmi cikket ízlelt meg, melyek megszerzése majdnem nélkülözhetlen szükségévé lőn, s melyekről apái nem is álmodtak. De velük együtt megszerezte-e egyszersmind az előteremtésükre kellő értelmességet, szorgalmat és az élvezetükhöz megkívántató takarékosságot és okos számi-