Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-10-06 / 40. szám
a visszakebelezést bevégzett ténynek vétetni nyilvániták » hozzájárulásokkal s megnyugvásukkal a kővetkezők határoztattak: A felolvasott s az egyházkerületekkel már eleve közlött s kihirdetett legkegyelmesebb kir. leiratból s miniszteri intézményekből örömmel értesült az egyetemes gyűlés, miszerint az 1859. évi sept. l-jén kelt pátensnek s ennek folytán kiadott miniszteri rendeleteknek hatályon kivül helyezésével, a magyarországi mindkét hitvallású evangélikusok egyháza az 179%: 26. törvényben alapuló egyházi önkormányzati jogának teljes törvényes állapotába visszahelyeztetett, mely örömből származó hála érzelmet ő kir. apóst. Felségéhez intézendő legalázatosabb feliratban nyilvánítani határozta. Ezen pátensnek s rendeleteknek hatályon kivül helyezésével, az annak alapján szervezett e. kerületek, seniora tusok és consistoriumok ezennel tettleg feloszlatottaknak nyilváníttatnak; a pátensszerüleg szervezett egyházközségek pedig a törvény rendelkezése és védelme alá visszaszállván, az autonom esperességek, egyházkerületek és egyetemes gyűlés törvényes hatóságába bekebelezetteknek tekintetnek s az autonom egyház minden szabadságaiban s kötelezettségeiben, ugy mint a többi egyházak, részesülnek. A mennyiben pedig e tárgygyal kapcsolatban, a volt pátensszerü egyházak cirae alatt, több, részint közjogi, részint egyházi közigazgatási természetű kivánatok elhatározása igényeltetik; miután hasonló indítványok részint a majdan összehívandó egyházi zsinat, részint az eljárási gyakorlat kívánalmaihoz képest, csak az illető esperességek és kerületek fokozatos megvitatása után az egyetemes gyűlés elhatározása alá tartozhatnak s hozathatnak ; — ez okból előterjesztett, de ez úttal tárgyalás alá nem vétethetett kivánataikra nézve oda utasíttatnak, — hogy ha azokat célszerűeknek s egyházunk érdekében üdvösöknek itélendik, e részbeni indítványaikat, az illető esperességekben s ezek utján a kerületekben megtehetik, s kivánataik szorgalmazását ez uton eszközölhetik. A ministeri leirat azon kitételét illetőleg, mely a pátens következtében keletkezett viszonyok méltányos elintézését egyetemes gyűlés által eszközöltetni kívánja; miután az egyetemes gyűlés ennek más értelmezést nem tulajdonithat és egyéb a pátens következtében előállott s intézkedésre váró viszonyok tudomásárá nincsenek, mint a pátens kihirdetése óta, az ahhoz csatlakozott egyházak papjainak, tanárainak s néptanítóinak pátensszerü felavatása, megválasztása s behelyezése és egyéb netaláni viszonyok fölött oly határozatot hozni, mely viszonyokat méltányosan elintézve, egyházainknak, esperességeinek és kerületeinknek egyöntetű szabályul szolgáljon: — az egyetemes gyűlés fenntisztelt miniszteri leirat tanácsát saját egyháziassága szellemével összhangzónak találván , az egyetértésnek s ez által egyházunk legszéntebb céljainak előmozdítására, az elnéző s békülékeny eljárást sikeresebbnek ítélvén, ezennel kijelenti s elhatározza : Hogy a pátens következtében elszakadt testvéregyházakat szeretettel magához öleli, s azokat ugy, mint a fenntisztelt leirat kibocsátásakor s kihirdetésekor léteztek, papjaikkal, tanáraikkal s néptanítóikkal az auto^ nom-egyház kebelébe vissza és befogadja, határozatilag ezennel kimondván s ünnepélyesen kijelentvén, mikép fentérintett egyház-személyek, akár pátensszerü felavatásuk s megválasztásuk, — akár pátensszerü viseletük s véleményelterésük miatt, — múltból, kérdés alá nem vétethetvén, a status quo, ugy amint a fels. leirat s miniszteri leirat kihirdetésekor találtas fenntartatni határoztatik. Ezen elhatározásában azon feltevés vezérelvén az egyetemes gyűlést, miszerint békülékenységének szelleme teljes mértékben viszonoztatni fog s ekkép megszilárdulni az egyetértés, — mely egyedül eszközölheti, hogy egyházunk jövő századokon fennálljon s Isten dicsőségére vir gozzék. Ezen határozatról a vallás s közoktotási minister ur értesíttetni határoztatott. Ekkép e nagy horderejű tárgy volt a pátensszerü egyházak bekebelezési müve, atyafiságos s engesztelékeny szellemben végrehajtatván, — ezért a volt patenszerü egyházak képviselői hálájukat egyetemes főfelügyelő ur iránt kifejezek s végre a mai tanácskozás szerencsés eredményeért az egybegyűlt hivek, a mindenhatónak buzgó imával hálát adának s a szent frigyre, mely ma köttetett, áldásáért, oltalmáért könyörögve, ezzel a mai tanácskozmány befejeztetett. jegyzetté s kindta : Edri Illés Ádám. egye t - gyül. vil. jegyzó'. .—A sárospataki helvét hitvallású Ekklézsia, n. tiszt. Hegedűs László ur lemondásával megürült lelkészségére, tiszt. Terhes Barnabás segéd lelkész urat választotta meg. A választást a n. t. egyházmegyei szék helyben hagyta, a meghivatási esperesi engedélyt kihirdetni rendelte ; minek folytán meghivatott a lelkészséget elfogadta, meg is jelent az egyháztanács körében, a hol azon szándokát nyilvánította miszerint külföldre akar kiutazni s valamelyik egyetemben legalább félévet tölteni. Ezen, óhajtása az elöljáróság jó tettszésével találkozván, addig mig visszatérend, az esperesi hivatal által ide rendelt káplán fogja helyét pótolni. Terhes Barnabás, ama derék Terhes Sámuelnek, Rimaszombati papnak és esperesnek fia, kinek emléke oly köztiszteletben él; sok jót és reménységet kötünk ezen mívelt ifjú jövendőjéhez. S.-Patak, sept. 25. 1867.
