Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-08-04 / 31. szám
alójában ennyi szekismeretet feltételez, s mivel ennyi ismeret elsajátításához idő kívántatik; hiányosnak találom az ág. hitv. egyetemes gyűlésnek azon mult évi határozatát, mely szerint a szakra készülő tanári jeleittői két egyetemi év elégeltetik. Ha theologusainktól négy évre terjedő készületet kívánunk; ugy a tanári pályára készülőtől a három évre menő egyetemi folyamat legyen a minimum. Ezen pontot ajánlom az egyetemes gyűlés becses figyelmébe. Mi a tanári vizsgát illeti, miután az általános képességi célhoz nem vezet, ezt elhagyva állapítsuk meg szabályok által a szakvizsga határait és körét. Domanorszki Endre. A pesti ref. leányföiskola vizsgája (-t-) Ezen s a mult év folytán több izben volt szó egy ref. leányfőiskola alapításáról fővárosunkban. A terv addig vajúdott, mignem különösen lelkes nőink áldozatkészsége és buzgósága folytán tetté lőn. A megalapított intézet vezetését az egyház s az alapítók által kiküldött választmány sok tapintattal fővárosi leánynevelő intézeteink egyik legjobbikának tulajdonosára, sz. K a 1 o c s a Róza asszonyra bizták. Már e választás előre szép jövőt látszott ígérni a zsenge intézetnek. Ez intézet adta jul 28-án, vasárnap délelőtt 9, és folytatólagosan délután 3 órakor első vizsgáját, mely mindnyájunkat, kik jelenvoltunk, nemcsak teljesen kielégített, hanem belső örömmel töltött el. Es ez öröm teljesen igazolható, mert e vizsgán bárki is meggyőződhetett róla, hogy az intézet vezetőnője, s a többi tanárok és nevelőnők növendékeiket a leghelyesebb irányban vezetik s hogy ez intézet falai között a nőnevelés azon az úton van, melyen azt a növelés minden igazi barátja mindenütt látni szeretné. A tantárgyak közül különösen kiemelendőnek tartjuk a legmagasabb osztálylyal taníttatott magyar irodalomtörténetet. E tárgyból Magyarországon talán ezek voltak a legelső feleletek leányiskolában. Pedig alig kell említenem, hogy minden müveit nőnek kötelessége nemzete irodalmának ismerete, mely nélkül a művelt nevezetre alig tarthat igényt. Megfoghatatlan, hogy e nagy fontosságú tárgyat, a mely a női műveltségnek egyik feltétele, eddigelé mégis ugy magán, mint nyilvános leányiskoláinkban teljesen ignorálták. Üdvözöljük a kezdeményezést! Meglepők voltak a világtörténetből adott feleleteik is a szépszámú növendékeknek. E tárgyat német nyelven tanulták s mégis a legfolyóbb, legtisztább, legszabatosabb feleleteket hallottuk belőle, melyekből kitűnt, hogy az emlékezetben a főbb vonásokat is megőrző részletekre ügyes gond volt fordítva. E tárgy ilynemű tanításának is kettős célja eléretett. Szép feleleteket adtak még a nyelvekből: magyar, német és francia nyelvből, világosokat a természettanból, földiratból, de általában mindenből s a kis szavalók közül is egynehányat, alig tudjuk megállani, hogy névszerint meg ne nevezzünk. Dicséretet érdemelnek végül a gyönyörű kézimunkák és rajzok, melyek két szobát foglaltak el. Láttunk itt mindenféle gyöngyös, hímzett, horgolt, díszmunkát azután az életben sokkal szükségesebb egyszerű de ügyesen készített kézimunkát, egynehány szép reményekre jogosító nagy olajfestményt és számos gondosan készült néha meglepő szép rajzot. Mindezekután teljes örömök lehet különösen az intézet alapitónőinek, kiknek buzgóságán "alapul úgyszólván ez az első siker és diadal is, a szülőknek, kik meggyőződhettek róla ez alkalommal, hogy gyermekeik szellemi képezését gondos és ügyes kezek vezetik, és mindnyájainknak, kiket a sokáig annyira félszeg uton járt magyar nőnövelés ügye érdekel s kiknek nem marad egyéb teendőnk, mint e sorokat köszönettel rekeszteni be az intézet alapitói, tanitói, de különösen buzgó vezetője, sz. Kalocsa Róza asszony iránt. KÖNYVISMERTETÉS. Egyháztörténelem. Hase K. nyomán irta Farkas József a pesti ev. reform, theol. tanintézet r, tanára. Második kötet: A Reformatiótól a jelen időkig. II. Füzet; a vestfáliai békétől a jelen időkig. Pesten 1867. Szerző tulajdona, Osterlamm Károly bizománya. Ára 1 frt 2 5 kr. (Vége.) 139. §. A kathol. kormányok ellenébeni jogállapot. Miután a bécsi congressus nem tudott azon kifejezésekre nézve megegyezni, melyekben a németországi protestáns és kathol. egyház alkotmánya a szövetség biztositéka alá lett volna helyezendő, a szövetségi okmány illető cikkében csak ennyi mondatott ki, hogy a valláspártok külömbözősége a polgári és politikai jogok élvezetére nézve külömbséget nem okoz. Ennélfogva a két egyház jogegyenlősége a legtöbb szövetségi államban inkább vagy kevésbé nyíltan elismertetett. Dacára ennek Bajorországban, mely Lajos király alatt az ultramontanismus egyik főbástyájává leve, a protestánsok vallásszabadsága sokszorosan megsértetett. Igy p. o. bár mily nagyok voltak is a déli bajor protestánsok egyházi szükségei, a kormány mégis szigorúan megtiltá nekik a Gusztáv Adolf egylettől segélyt elfogadniok. De különösen nagy elégületlenséget támasztott a protestánsoknál az 1838-ban kibocsátott katonai tér délé si rendelet, melynél fogva a protestáns katonák is tartoztak az ostya, vagyis a sanctissimum előtt letérdelni, s mely az ultramontán katholicismusnak a kormányra való befolyásáról eléggé tanúskodott. Hosszas küzdelem, kérés, sérelmi panasz után végre 1845-ben, midőn a protestáns követek sérelmét az egész országgyűlés magáévá akarta tenni, egy királyi nyilatkozat e rendeletet visszavonta, és a korábban szokásban volt katonai tisztelgésmódot visszaállította. Az osztrák örököstar-