Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-08-04 / 31. szám

tományokban csak korlátolt türelem lett a protestánsok osztályrésze. Szabadabb szellemű protestáns müvek benn nem voltak kiadhatók, külföldről nem voltak behozhatók ; sőt 1812-ben minden külföldről beküldött bibliapéldányok lefoglaltak, s szigorúan megtiltatott a külföldről küldött bibliáknak ajándékozása, vagy olcsó áron árultatása. Igaz hogy I. Ferenc 1821-ben egy protestáns theologiai tanintézetet állított fel Bécsben, de főként azon célból, hogy igy annyival inkább elzárhassa a protestáns ifjakat az általa gyűlölt szabadsági eszméket terjesztő német egyetemektől. Csehországban a cseh nemzetiség ébredésével, a huszita emlékek is életre keltek; és a negyvenes években igen szépen terjeszkedett a protestantismus. A tyroli Zillerthalban protestáns könyvek s a biblia olvasása által több család keblébe behatott az evangeliomi világosság, annyira, hogy midőn a kath. papság erélyesebben lépett fel az evangeliomi eszmék terjedése ellen (1826), több család folyamodott az evangeliomi egyházba való áttérési engedélyért, hivatkozva József császár türelmi rendeletére. I. Ferenc türelmet ígért nekik, de a tyroli rendek protestálták az ellen, hogy tartományukban evangelikus cultus tartassék. Végre egy hivatalos leiratban kijelentetett (1834=), hogy a protestánsok vagy költözzenek át Erdélybe, vagy pedig vándoroljanak ki. Ezek ez utóbbit választották, s miként száz évvel korábban a salzburgiak, ugy ezek is számszerint 400-an az őket örömmel fogadó, nekik templomot s házakat építtető porosz királynak egyik sziléziai birtokába vándoroltak át 1837. Az 1848-iki mozgalmak következtetében tetemesen javult az örökös tartományokban levő protestánsok helyzete, az akatholikus gyűlölt nevezet elöröltetett, tornyokat épiteni, s azokba harangokat állítni a protestánsoknak is megengedtetett, s több rendbeli jogokkal felruháztattak. De e jogokat a forradalom után igyekezett ismét mind a klérus, mind a hatóságok egy része megcsorbitani, és kivált az 1855-ben kötött concordatum több rendbeli sérelmek szülője lett; mig nem végre az 1860-iki octoberi diploma teljes vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak az egész ausztriai birodalomban, melynek következtében még Tyrolban és Salzburgban is több protestáns gyülekezet alakult, dacára annak hogy a tyroli országgyűléseken makacs kitartással harcol mind e mai napig az ultramontán szellemű főpapság a protestánsok vallásszabadsága ellen. Az 179°/,-iki országgyűlések által biztosított jogai a magyarországi protestánsoknak sokképen megsértettek a következett évtizedekben. De az alkotmányos harcok felujulásával, s a nemzetnek uj életre ébredésével, általános elismerésre méltánylásra talált a nemzet szabadelvű tagjai között, a protestánsoknak a magyar nemzetiség és alkotmány megőrzése s védelmezése körül tanúsított három százados érdeme. Miért is 1833 óta egyesült erővel küzdöttek a szabadelvűek, ugy a protestánsok, mint a katholikusok, megyéken, és országgyűléseken, a protestánsok jogainak visszaadatása s biztosítása mellett, mely küzdelmeket végre az 1848-iki év diadallal koronázott,kimondatván ekkor a kathol. protestáns, és keleti egyházakra vonatkozólag a teljes jogegyenlőség és viszonosság elve. A forradalmat gonosz napok követték ismét, nem csak az ország, de egyházunk is ostromállapotba lett helyezve, 1851-ben iskoláink, majd 1856 és 59-ben egyházunk önállóságának aláaknázása kisértetett meg, de sikeretlentil. Az 1860 ik évben igyekezett a protestantismus korábbi jogaiba viszszahelyezkedni, de százados sérelmeink teljes megszüntetésére esek az 1848-iki törvények visszaállítása (1867 febr. 17) nyújt reményt. Franciaország déli részében a Bourbonok visszatérése után rablás- gyilkolás- s gyujtogatásban tört ki a kathol. nép rég visszafojtott dühe a reformátusok ellen (1815). A kormány három hónapig tétlenül nézte e barbárságokat, melyek Nimesben és vidékén elkövettettek, mignem Európa fegyveres készülődései kényszerítők a kormányt, hogy ezen dühöngés elé gátot vessen. Azomban bár 1816-ban ismételten fordultak elő egyes kegyetlenségek, a bűnösök teljesen büntetlenül maradtak, és általában a protestánsok sokképen háttérbe szoritattak, mig nem az 1830-iki juliusi forradalom eltörlé a kathol. egyház államvallási kiváltságait, és a protestánsokat a katholikusokkal egyenjoguakká tette. De az uj alkotmányos kormány alatt is nagy befolyást nyert ismét az ultramontanismus, és mig Franciaország a protestáns G- u i z o t minisztersége alatt védelme alá vette a katholicismust világszerte, addig a francia protestánsok jogai többféle módon sértettek. Igy nevezetesen gátoltattak egy francia reformált egyetemes zsinat alkotásában, továbbá azon törvény, mely húsznál több tagból álló társaságnak fensőbb engedély nélküli alkotását tiltja, a vallásszabadság alaptörvényének ellenére ugy magyaráztatott (1843), hogy ennélfogva uj protestáns gyülekezetek alakulása, s uj templomok épithetése a minisztérium s a községi hatóság önkényétől tetetett függővé. Az 1848-iki februári forradalom után a lutheri egyházak szabadon választott képviselői Straszburgban gyűltek össze, a reform, egyház pedig Párisban tartott zsinatot egyházuk szervezése végett. Napoleon Lajosnak 1852-ben megjelent rendelete szerint, mindkét protestáns egyházban a gyülekezetek élén a presbyteriumok , az egyházmegyékén a consistoriumok állnak; mindkét hatóság elnökei lelkészek , kik szabadon választatnak, de kell, hogy a kormány által is helybehagyassanak. Az ágostai hitvallású egyházak felett a főfelügyelő áll s törvényhozó jogot az összes consistoriumok elnökeiből , és egy-egy világi küldötteiből évenkint öszszeülő főconsistorium gyakorolja, az egyházak igazgatása pedig a Directoriumot illeti, melynek tagjait fele részben a kormány, felében a főconsistorium nevezi ki. A reformált egyház részére Párisban állitatott fel egy központi tanács. Az angol befolyás alatt alakult evangeliomi társaság (société evangelique) erélyesen hozzálát 1833 óta Genfből és Párisból Franciaország reformálásához; a mennyiben szétküldözni szokott bibliaárusok, evangélisták, továbbá bibliák, értekezések, és