Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-23 / 25. szám

Hogy eleitől kezdve minő phasisokon ment keresztül és hogyan alakult meg lassanként nálunk magyar protestánsoknál a házasságkötés joga és formája: szintén igen érdekes és tanulságos volna tudni, e részben azonban semmi rendszeres munkát sem ismerek, s olyan hihetőleg nincsen is. Azok kiknek a szükséges források kezök ügyében esnek, s e tárgy szakjukba vág, ide vonatkozólag megindíthatnák a kutatásokat. Addig is mig ezekből bővebb és alaposabb értesülést meríthetne a t. közönség, közlöm röviden azt, a mit én, kinek semmiféle nagyobb könyvtár sem áll rendelkezésére, e tárgyban főleg régi kánonaink és e.végzéseinkböl megtudhattam. Szeremlei Samu. (Folytatjuk.) KÖNYVISMERTETÉS. Bibliaismertetés'. A gymnasium I. és II. osztályai számára. Kézikönyvül készitette Bocsor Lajos tanár Szegszárd 1865. Ha valamely tanszaknak szüksége van reformra iskoláinkban, ugy e tekintetben a vallástan és ennek előadása első helyen áll. A modor, melyet eddig középiskoláinkban a vallás tanításánál követtek, ahelyett hogy a vallásosság emelésére szolgálna, épen legalkalmasabb arra, hogy az ifjú kebelből az eredetileg beleoltott vallásos érzelmet mindenestül kiirtsa. A gyermek, elkezdve az elemi osztályoktól, keresztül a gymnasium minden osztályán folytonosan tanulja a kátét, tanulja még a helvetica confessiót is, mely pedig amellett hogy háromszáz évvel ezelőtt Íratott, nincs is ugy szerkesztve, hogy gyermekek és ifjak szellemi táplálék gyanánt sikerrel használhatnák. Az egész 8 évi tanfolyam alatt semmi sem történik, mi az ifjút a hitigazságok tudományos értéke felett tájékoztatná, vagy legalább űtmutatásul szolgálna neki, azon űtra és módra nézve, melyen a protestáns ember a hitigazságokhoz eljut. Innen van aztán, hogy nemcsak azon idö pazaroltatik el csaknem minden gyümölcs nélkül, melyet az ifjú a vallástudomány tanulására fordit, hanem, hogy kivált az ujabb nemzedék egész nagy serege egészen elidegenedett a vallástól, kerüli az Isten házát, s egyháza ügyeivel csak kénytelen- kelletlen foglalkozik. Hogy az elemi osztályokban a bibliai történeten kivül csak egyedül a vallás positiv igazságait kell előadni, mellőzve minden bebizonyító vagy hamis tanokat visszautasító okoskodást, senki sem fogja kétségbe vonni, ha figyelembe veszi, hogy a gyermeki romlatlan kebel minden vallásos igazságnak dúsan termő földjéül szolgál, mig agyának csekély fejlettsége miatt nem képes elvont fejtegetéseket kellőlegmegérteni; és igy az oknyomozó fejtegetés itt, ahelyett hogy használna, csak a kétely mérgét csepegtetné a gyermek hívő kebelébe. A gymnasium alsó osztályaiban a tanításnak általában más irányt kell adni, amennyiben a feladat is lényegileg más lett, és nem annyira a gyakorlati életre, mint inkább a tudományos pályára való előkészítés a főcél. A vallástanítás terén a tanulók előismereteinek csekély terjedelme mellett elvont fejtegetésekbe természetesen még itt sem bocsátkozhatni, s ennélfogva az idevágó disciplinák közül olyan kínálkozik legalkalmasabbnak, mely amellett, hogy merÖ positivitásokon nyugszik, későbbi tudományos előadásokhoz előkészítőül szolgál. Ilyennek látjuk mi is a bibliának, mint a protestáns vallás alaki elvének, ismertetését. Bocsor Lajos ur választását tehát általában csak helyeselhetjük. Ehhezképest a fencimzett könyvecskében, mely a gymnasium I. és II. osztályai számára van készítve, elöadatik: a biblia egyes részeit kik irták? milyenek voltak amaz irók életviszonyai ? mikor keletkeztek az egyes iratok? s mi képezi azoknak vallásos tartalmát? — Az előadás az egész munkán végig magyaros, folyékony, könnyen érthető, nem túl tömött, de nem is terjedelmes és csapongó, aminthogy ez a tárgy nagy halmaza mellett ily szük keretbe szorítva (az egész 49 lap) nem is volt lehetséges. Elmondván e munkácska becse feletti ítéletünket általánosságban, most röviden egyes részleteket fogunk szemügyre venni. Mielőtt azonban ezt tennők, jegyezzük meg és ne feledjük, hogy gyermeknek való vallási tankönyvben csak a tndomány által bebizonyított, positiv igazságok előadásának van helye és semmi olyas föl nem vehető, ami vagy egyenesen ellenkezik a tudományos kutatások közönségesen elfogadott eredményeivel vagy azokra nézve csak tévesztő, félrevezető lehet. Az itt megjegyzetteket szem előtt tartva e következőket tartjuk felemlitendőknek. A 7-ik lapon, hol a biblia szó értelme magyaráztatik, ezt olvassuk: „a biblia név görög szó, általában könyvet jelent." Itt oly csekélynek látszó hiba rejlik, hogy nem-tankönyvben azt bátran minden megjegyzés nélkül hagyhatnék; de mert tudományos pályára készülő gyermek kezébe való kézikönyvet bírálunk, nem hallgathatjuk el észrevételünket. „Biblia," mint tudjuk, nak többes száma, „biblia" tehát nem könyvet egyszerűen, hanem több, és pedig ez esetben együvé tartozó, több könyvecskék összegét jelenti. A gyermek tehát szerző magyarázata által tévútra vezettetik, mert olvasván, hogy a szó magyar jelentése egyes számban van, abban a hitben leend, hogy „biblia" egyes számú nominativus, melynek genitivusa „bibliáé," a mi természetesen hibás, mert biblia genitivusa : bibliorum. A 8-ik lapon e kérdésre: „Kik voltak ezen ó és uj szövetségnek megirói?" ezt olvassuk: Ily Istentől küldött s sz. lelkével felruházott férfiak voltak a külömböző próféták, evangélisták és apostolok, kiknek írásai méltó helyet foglalnak el a szent írásban." Itt az utolsó tétel hibásan van fogalmazva, mert arra a gondolatra vezeti a gyermeket, hogy az Isten sz. lelkével felruházott férfiak iratain kivül