Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-16 / 24. szám

pazonyi erdőinek fáját, Ungmegyében, az iglinci, lehóci hegyen fekvő szőlőit, mindennemű holta után találtató arany-ezüst ékszereit, gyöngyeit, ezüst asztali készleteit, ágyneműit, asztali ka­muka, s vászon készleteit, arany-ezüst óráit, sze­lencéit, házi bútorait, szóval minden találtatandó ingóságait árverés utján lehető legjobb áron ren­deli eladatni, melyekből bejövendő összeg, a ta­láltató készpénzzel, s kötelezvényekkel, földteher­mentesítési kárpótlási kötelezvényekkel egyesit­tessenek és az ezek által előállandó s a f. t. tiszán­inneni e.kerület felügyelete alatt maradandó ösz­szegre nézve következőleg rendelkezik: a) Mindenekelőtt ebből tisztességes eltaka­rittatása eszközöltessék. b) Ungmegyei Ungvár városába alakítandó rendszeres kórházra 2000 frt o. é. adassék oly célból, hogy ezen tőke kamatjából két beteg ápoltassék a kórházban. c) A szabolcsmegyei pazonyi helv. hitv. egyházgondnoka felügyelete alatt 1000 frtot ala­pit, hogy ennek évi kamatja a községben talál­tató vak, süket, néma, aggság és súlyos testi be­tegség miatt élelmök megszerzésére elégtelen oly szegények közt osztassák ki vallás külömbsége nélkül, kiket sem gyermekeik sem más rokonaik ellátni nem képesek. Ezen kivül a pazonyi egy­háznak uj templom épitésére ugyanazon összesí­tett tőkéből rendel tízezer o. é. frtot kiadatni. d) Az ungvári ref. templom bővítésére hagy két ezer o. e. frtot e) A váci siketnémák intézetére adomá­nyoz 4000 o. é. frtot, oly feltétel mellett, hogy ezen tőke kamatj a, az intézet igazgatósága által vallásrai tekintet nélkül kinevezendő ung megyei születést! két szerencsétlen ápolására forditassék, s ha Ung megyében ily szerencsétlenek nem lé­teznének, azon esetben azon jótéteményben Sza­bolcs megyebeli két szerencsétlen részesüljön, ha itt sem találtatnának ilyenek, akkor az igaz­gatóság szabadon fordítsa azt, bármely szeren­csétlenek javára. í) az ungi ref. egyházmegyében évenkint az egyházak által viselni szokott gytiléstartási költ­ségek fedezésére tőkekép rendel kiadatni, 3000 o é. frtot. g) Néhai b. e. nagy anyja Elek Borbála, Komjáthy Jákóbné által szóbeli, — egyedül gyer­mekei között nyilvánított rendelete szerint hagyo­mányozott 1200 forintnyi alapítványból 2 /3 -ban a pazonyi lelkésznek, y3 -ban a tanítónak járuló kamatot, 186 2-ik évről kelt alapítványié veié vei biztosítván, ezen összeget kifizettetni, s Elek Bor­bála alapító neve alatt a kitűzött célra kezeltetni rendeli. h) A pinkóci ref. egyház részére néh. Diós Dániel, volt pinkóci lelkész által hagyományo­zott 400 ezüst frtot, melyet néh. b. e. testvére Hor­váth Simon úr kezelt, a lelkész jövedelmének gyarapítására ezen összegből rendeli szintén ki­adatni. i) Halála idején a jószágaiban létezendő gazda­tiszteit, cselédéit azon évi fizetésükre nézve, ugy életbeli, mint pénzbeli illetőségökre nézve ezen alapból rendeli kifizettetni. Az ezek után felmaradandó összegre nézve, melynek alapját a halála után találtatott mintegy negyvenöt ezer készpénz, s nyolcvanöt ezer fo­rintra menő activ kötelezvények, s mindennemű ingóságaiból bejövendő összeg képezik, — akként rendelkezett, hogy ezek tőkésitessenek legbizto­sabb módon és helyeken, — s a tiszáninneni t. ref. egyházkerület felügyelete alatt, s kamataiból 10 évig egészben, — tiz évtől 25-ig csak a kamatok feléből, az ungi helv. hitv. egyházmegyében keb­lezett egyházak templomai, lelkész és tanitó lak­házai építtessenek s javitassanak ki a szerint, a mint azoknak kiépítését s javítását az egy­házkerület, az ungi egyházmegye javaslata foly­tán legcélszerűbbnek fogja Ítélni, — továbbá a csekélyebb javalalmu lelkészek s iskolatanitók gyámolittassanak, — a kamatok másik fele pedig 10 évtől 25 évig tőkésitessék; reménylvén a lel­kes alapitónő, hogy 25 év elteltével az ekkép ösz­szesitett tömeg kétszázezer o. é. írtra fogja ma­gát kinőni, s ekkor ezen tömeg „Horváth Má­ria és Simon" alapítvány neve alatt kezeltetvén, kamataiból Sárospatakon míítani intézet alapít­tassák. Végre a debreceni ref. főiskoláról is megem­lékezik, debreceni házát, tanyai földdel, s min­den haszonvételeivel együtt ezen tanintézetnek hagyván. Ezek, — némely csekélyebb dolgok kivéte­lével, — melyek talán közlésemből kimaradhat­tak, — a nagylelkű Horváth Mária végrendele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom