Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-06-02 / 22. szám
Tizedik évfolyam. PROTESTÁNS Pest, jun. 2. 1867. m SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint EX.OFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 trt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helybon a kiadóhivatalban. HXRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál ő ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. . Teljes számú példányok még mindég kaphatók. CONCORDATUM. ni. Hátte die Leidenschaft nicht getrennt, so bedürfte die Liebe nicht so vieler Anstrengungen, das getrennte zu versöhnen. Martin Ulrich. Minél tovább fontolgatjuk e gyászos okmányt, annál inkább meggyőződünk, hogy ilyesmi csak oly miniszter agyvelejében támadhatott, ki a positiv viszonyokon alapuló valót, álmodott nagyságra vezető egységesítési terveknek feláldozván, minthogy ily egységesítő erőt a római kath. egyház középkori doctrináiban keresett és hitt feltalálhatni, vakbuzgalmában észre sem vette, hogy midőn az egyházat az állam részére akarta felhasználni, valósággal ezt aljasitotta amannak eszközetil, s maga alatt vágta a fát. Messzebb látó államférfiak a tapasztalatból azt a meggyőződést merítették és egyezőleg vallják, hogy időnkben leginkább az ifjúság nevelése az, mely által valamint a társadalmat virágoztatni, ugy az államhatalmat tartósan megszilárditni lehetséges. Minden állami intézmény végeredmény ileg csak a leendő polgárok helyes nevelése által nyeri teljes biztositékát. Ezt tudva, mit mondjunk ahoz, hogy a concordatum szerint az állam legféltettebb kincse, a jövő nemzedék nevelése egyedül és kizárólag a római kath. clerus vezetésére lenne bízandó ? Ugyanis az V. cikk igy hangzik: „A kath. ifjúság egész oktatása minden, ugy nyilvános mint nem nyilvános iskolákban a kath. vallás tanához mért leszen; a püspökök pedig saját pásztori tísztöknél fogva az ifjúság vallási nevelését minden nyilvános és nem nyilvános tanintézetekben vezetni fogják s arra gondosan felvigyáznak, hogy egy tantárgynál se forduljon elő olyan, mi a kath. hittel és erkölcsi tisztasággal ellenkezik/4 Továbbá a VII. cikk igy szól: „A kath. ifjúság számára rendelt gymnasiumokban és középiskolákban általában csak katholikusok fognak tanárokká vagy tanítókká kineveztetni, s az egész oktatás a tárgyhoz képest arra lesz alkalmazva, hogy a keresztyén élet törvényét a szívekbe beoltsa stb." Hogy a concordatum e határozmánya, ha komolyan vétetik eszközlésbe, Ausztriában mit eredményezhetett volna, ezt vizsgálni, nem a mi dolgunk. De ti hozzátok, kik a concordatum érvényét hazánkra is ki akarjátok terjeszteni, hozzátok fordulunk, s azt kérdjük, mi lesz a 48 alapján egyenlőségre és szabadságra hivatott társadalomból, ha a jövő nemzedék nevelése kizárólag oly testületre bizatik, mely a modern állam egyenlőségi törekvéseinek elvből esküdt ellensége? Nézzük csak, mit várunk a nemzeti neveléstől és mit kell várnunk, hogy akik utánunk jönnek, az 1848 által létesített intézmények áldásait élvezhessék ? 1848 előtt a nemzetet tulajdonképen csak félmillió előjogosult képezte, a többi 14 millió, úgynevezett misera contribuens plebs csak amazokért létezett. Ily állapot mellett nemzeti élet, a