Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-05 / 18. szám

s a Kirchenrathnak nem íehet feladatae nagy mozgalmat rendszabályok e's intézkedések áltál megzavarni vagy korlátok közé szorítani. A külső kényszer alkalmazása hit dolgában evangeliomellenes lenne s a szándékolt cél dolgában foganatlan, mig ellenben a Kirchenrath fel van hatalmazva, és kész a botránkoztató s az egyházi életet megzavaró kilépések ellen, a mennyiben azokról panasz utján netalán értesülendne, közbe lépni. Ha szintén országos egyházunk hitállapota egy időre részben határozatlanságba jutna is, ebből még nem kell ösztönt meríteni arra, hogy az egyház közönségétől elszakadjunk. Az egyes községtag, kinek időközben saját hite szerint élni nincs megtiltva, legyen inkább bizodalommal az evangeliomi igazság ereje iránt, mely a győzelmet mindig újra biztositandja, s a kor ellentétei közepette várjon reménységben az egyház bekövetkezendő ujraalakulására, s ekkép bizonyítsa be, hogy az ő hite valósággal a Krisztusra van alapitva." (Jahresbericht des Kirchenrathes iiber seine Verrichtungen i. J. 1864.J Szeremlei Samu. (Folytatjuk.) 15 E L F Ö l 0. A cidtus- és közoktatási magy. k. minister Magyarország herceg-prímásához. Főmagasságu Herceg-Prímás! Ö császári s apostoli királyi felsége legkegyelmesb Urunk legmagasabb elhatározása folytán vallás- és közoktatási magyar királyi ministerré neveztetvén ki, ebbeli kormányzati működésemet megkezdettem. A midőn ezt Hercegségednek hivatalosan tudomására juttatni szerencséltetem, egyúttal megkérem további szives intézkedés végett, hogy az eddig a magyar királyi helytartótanácshoz címzett hivatalos ügyeket, előterjesztéseket, stb. a „vallás- és közoktatási magyar királyi mínisteriumhoz," a mennyiben pedig hivatalos, kormányzati vagy személyes tekinteteknél fogva elnöki tárgyalást igényelnének „a vallás-és közoktatási magyar királyi ministerium elnöki hivatalához" méltóztassék intézni. Nem mulaszthatom el egyébiránt Hercegségednek, mint a magyar római katholika egyház érdemdús főpásztorának abbeli kérelmemet kifejezni, hogy hazánk vallás és közoktatási érdekeinek előmozdítására irányzott kormányzati törekvésemet, hazafias közreműködése, bölcs tanácsa, gyakorlati tapasztalása és egyházföméltósági tekintélye állal támogatni kegyeskedjek. Fogadja Föméltóságod kitűnő tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budán, 1867. évi mart 19. H Eötvös József. Jlagyarorszag herceg-prímásának válasza a cultus- és közoktatási m. k. ministerhez. Nagyméltóságú minister és báró úr! Nagyméltóságodnak hivatalos sorait, melyekkel a cultus és oktatásügyi magyar királyi ministerium átvétele felöl tudósítani szíveskedik, oly meghatottsággal vettem, mely egészen méltó az ország kormányzatában történt nagy és kiszámithatlan horderejű változás jelentőségéhez. Az isteni gondviselés imádandó rendeletének folytán, a magyarhoni rómni kath. egyház élére állítva, sokszorosan kell éreznem a felelősség súlyát, mely az uj alakulások természetében rejlő, várakozásteljes izgatottság közepette reám várakozik. De valamint erősen bizom az egyházi s polgári társadalom felett őrködő fensőbb akarat égi jóvoltában, ugy alapos reményt hiszek vethetni az ujon felavatott kormány nagyméltóságú tagjainak s ezek között excellentiádnak, a közös jólét s ennek legerösb biztositéka, a szeplőtelen néperkölcs és szilárd vallásosság iránti érdekeltségében is, mely kétségkívül megfeszített erővel fog minden oly okok és alkalmak eltávolítására törekedni, melyek a százados, sőt évezredes gyakorlat által megszentelt jogok épületének megrázkódtatását előidézhetnék. Excellentiád, mint a magyar alkotmány- és polgárisodottsággal egykorú katholika egyháznak hü lia, hiszem azt, sohasem fogja megengedni, hogy a hatáskörébe eső orgánumok, vagy tőle függő egyének megfeledkezzenek az ezen ős egyházat megillető s annak lényegével legbensőbben összeforrott, önállóságát biztosító jogokról. Nem fogja megengegni, hogy a vallásos élet előkészítője s egyik föfeltétele az iskola, a katholika hittől idegen elemek befolyása által, az egyháztól, melynek szülöttje, elvonassék, — s ezáltal a katholikus vallásos meggyőződés szerzése, a társadalom legnagyobb és a valódi míveltségre igényt tartó részének lehetetlenné tétessék. Nem fogja megengedni, hogy az egyházi és világi hatalom közötti jó egyetértés, mely egyedül képes, minden más előnyök, míveltség, tudomány, szabadság s anyagi jólét nyugodt élvezetét, főleg a magasabb szellemi javak után sóvárgó sziveknek megszerezni a jó erkölcsöket és vallásos meggyőződést, — túlkapások által egyetlen percig is megzavartassék. Mindezt nmlgod országiári bölcsesége s hivatalos erélyességétől reméleni s bizalommal várhatni — nekem szintoly édes tudat lesz, mint elengedhetlen kötelesség, — miután csak is az ezen szellemi javak feletti lelkiismeretes őrködés állal fogom nehéz tisztemet betölthetni, melyre az Apostoli Felség legmagasabb akarata emelt, s melybeni eljárásomat, a katholikus nép millióinak éles figyelme kiséri, kiknek bizalmát tudva, akarva eljátszani soha sem fogom, — annál kevésbé, minthogy a szeretett honnak jólétét is csak ez által látom biztosithatónak; mire N a g yméltóságoddal együtt közremunkálni v a 1-