Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-05 / 18. szám

Iásos és honfiúi szent kötelességemnek tartom. Azért részemről valamint legforróbb imákkal fogom az egek Urát kérni, hogy e dicső hivatást kiki saját körében mindenkor a legnagyobb hűséggel teljesitse, ugy magam és alárendeltjeim tettleges és buzgó közremunkálását is örömmel igérem. Fogadja nagyméltóságú báró ur kitűnő tiszteletein nyilvánitását, melylyel maradok stb. Pesten, mart. hó 30. 1867. Simor János, esztergami érsek. Erre a derék ,.1848*' következőleg nyilatkozik; Egy alkot ni á n y o s f'ö p a p. » Azt már megértük, hogy két püspök az ország törvényeit nyilván megszegje; — de az, hogy az esztergami érsek, az ország prímása egyenesen felmondja az engedelmességet a törvényes kormánynak, — ez Simor János űrnak volt fenntartva. A kultusminister hivatalos levélben tudósitá az esztergami érseket kormányra léptéről, s udvarias hangon kikérte támogatását. Az esztergami érsek jónak látta e tudósításra oly választ adni, melyen méltán meg kell minden alkotmányos érzésű polgárnak ütköznie. Megígéri támogatását, de feltételeket köt hozzá. Reméli, miszerint a ministerium a katholika egyház minden ,,jogait" fenn fogja tartani, — miszerint nem fogja engedni, hogy az iskola az egyháztól elvonassék, nehogy — az állam és egyház közti jó egyetértés megzavartassék. Ebből az következik, hogy ha a kultusminister az esztergami érsek akarata ellen mer cselekedni, vége a jó barátságnak. A primás válasza valódi ultimátum, — mely tudvalevőleg a háborút szokta megelőzni, ha a másik fél vissza nem vonul. S a kormánynak nem szabad a hierarchia fenyegetései elöl megretirálnia. Minden hazáját szerető, felvilágosodott polgárnak be kell látnia, hogy a kath. hierarchia előjogai fenn nem állhatnak, s hogy az egyházi viszonyoknak a teljes jogegyenlőség alapján kell rendeztetniük. Már pedig a jogegyenlőség folytán a hierarchia jogainak, — melyek nem is jogok, hanem privilégiumok, — meg kell szünniök. Nem elég, hogy a különböző felekezetekhez tartozó polgárok közt legyen jogegyenlőség; ki kell azt terjeszteni minden felekezetek papságára is. A római hierarchia előjogainak vagy meg kell szünniök, vagy kiterjesztetniök minden egyházra: — s ezen egyedül igazságos, egyedül moraliter lehetséges eljárás a kath. hierarchia nézetei szerint csorbitása volna a római hierarchia úgynevezett „jogai"~nak. E téren tehát a kultusminister nem felelhet meg a primás „remény"-einék. De a ki nem a nép tudatlanságában keresi üdvét, mint a „Hirnök"-féle had, el fogja ismerni azt is, hogy a kultusminiszter első feladata lesz a nép elméjének mívelését kiszabadítani a római hierarchia gyámsága alól. Meghamisittatlan tudományt kell nyújtani a népnek, mely honpolgárt neveljen belőle, s nem szellemi rabszolgát a hierarchia számára. A kultusminister tehát e téren sem felelhet meg a primás várakozásának. Hogy e két dolog nem maradhat tovább elintézetlenül, hogy e téren átható, gyökeres reformokat kiván az ország, s hogy e reformok mindenesetre le fogják a római hierarchia roppant hatalmát az igazságosság mértékére szállítani: ezt az esztergami érseknek nem tudnia lehetetlen. S midőn ily körülmények közt mintegy feltételeket szab közreműködésének, — nem valódi fenyegetéski n t hangzik ez a kormány, az országgyűlés, a nemzet ellen ? Nincs-e ebben kimondva az, hogy, ha a kormány reformokat szándékozik az egyházi ügyekben létrehozni, melyek természetesen csak az országgyűlés beleegyezése által válhatnak törvénynyé, — az esztergami érsek opponálni fog? S kinek? — A kormánynak, az országgyűlésnek, a királynak, az alkotmánynak! Magyarországban még a király is engedelmeskedni tartozik a törvénynek; — csak az esztergami érsek akarja magát alóla kivonni ? Ez azon engedelmesség, melylyel, a törvény korlátain belől, a felelős nemzeti kormánynak a haza minden fia tartozik? —' ez azon alkotmányos érzelem, melylyel a főpapság annyira szokott dicsekedni ? Nem nyáj a nép, melyet a pásztor tetszése szerint terelhet botjával bárhová; — hanem nemzet, melynek joga van saját ügyei felett intézkedni. S ha a nemzet az alkotmányban megszabott formákban intézkedik, nem lehet ember az országban, kire ez intézkedés ki ne terjedjen. Az esztergami érsek ép ugy köteles engedelmeskedni a törvényes kormánynak, mint bármely más polgára a hazának. S ha megtagadja az engedelmességet, — a kormánynak nem szabad visszavonulnia. A nemzet egyhangúan el fog Ítélni minden ily alkotmányellenes eljárást. Sopron. Nt. szerkesztő űr! Városunk folyohó 24-én nagyszerű kath. ünnepélynek volt szemtanuja. Minden püspök, midőn megyéje lelki kormányát átveszi, hivatalba lépését nagyszerű vallásos ténynyel szokta megörökíteni, ha egyebbel nem egy kegyes föpásztori körlevéllel, melyben épületesnél épületesebb dolgok foglaltatnak. 0 hercegsége, Magyarország újonnan kinevezett primása is hasonló vallásos cselekvénynyel akarta megkezdeni primás