Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-28 / 17. szám

nyilvánították. Azok előtt, kiket ez a dolog közelebbről ér­dekel, intézetünk mindig nyitva áll; akinek tetszik, jöjjön és saját tapasztalatából győződjék meg az eredmény felől. Többet nem mondhatunk és nem tehetünk. Ezen felül nagy számmal vannak lelkes tanitók, kik azelőtt is foglalkodtak a magyar nyelvtan előadásával, de amint v ez a merőben javíthatatlan rosz könyvu megjelent, felhagyva az elébbi eljárással, örömmel alkalmazkodnak en­nek utasításaihoz a tanításban s lelkesülve vannak az eljárás és a módszer iránt, melyet ebből megismertek. Fog-e közülök valaki nyilvánosan bizonyságot tenni az igazságról, nem tu­dóin; engemet megnyugtat azon bizonyosság, hogy amit mondok, igaz és való. Nem áll tehát sem elméletben, sem gyakorlatban, sem az irodalom terén, sem az iskolában, hogy a mondattanos nyelvtan alapjában el van hibázva; ellenkezőleg jaj azon művésznek, aki más fundamentomra épit, mert aki a kez­dők vezetésében nem a mondattanból indul ki, e téren lehet egy paedagogiai kontár, de többre nem viszi. Arvai József. B E L F Ö L D. A nagybányai reformált egyházmegye tavaszi hely­osztó gyűlését Avas-Ujvárosban april 2, 3, 4-ik napjain tartá meg. A járhatatlan út, szüntelen esőzés, idöviszontagság dacára is nagy számban összegyülének az egyház és iskola szent ügyét szivükön viselő egyházmegyei kormányzók, lelkészek, tanitók, egyházi képviselők és tagok. Ez egyházmegyei gyűlést buzgó imával nyítá meg egyházmegyénk megpróbált esperese nt. Melegh Dániel avasujvárosi lelkész, kérvén Istentől az alkotmányos élet hajnalán az egyházra és hazára segedelmet. — Ezután meg­nyitván a gyűlést, felolvastatott az országgyűlésen a haza szent ügyével foglalkozó segédgondnok, országos képvi­selő Ujfalussy Miklós úr levele, melyben kijelenti ezúttal az egyházmegyei gyűlésen megnem jelenését, egyszersmind az e.megyei tisztársainak üdvöt kiván —mire az egész gyű­lés egy hosszú éljennel tisztelte meg a távollevő segéd­gondnokot és országos képviselőt. — Ki oly jelesül képvi­seli egyházi s hazai ügyeinket. Továbbá felolvastatott az esperesti látogatás jegyzőkönyve, melyben az egyházakat és iskolákat találta. — Örömmel esett hallani sok egyház, iskola előmenetelét, anyagi szellemi haladását. — Örömmel lehetett látni az önfeláldozó testvéri szeretetet, buzgalmat, üdvös és jótékonycélu intézkedéseket, magtárak felállítá­sát, gyámintézet, —könyvtár, — tanítói értekezlet, — kö­rüli eljárást. — Ellenben fájdalmasan lehetett hallani né­mely egyházból, némely egyházi követek ajkain a zúgolódó panaszt, az alkotmányos polgári szabadsághoz nem illő hely­telen magaviseletet, beszédet és magatartást. — A ki mást megbecsül, magát becsüli meg. —'Legyünk azért minde­nütt egymás iránt türelmesek, méltányosak és igazságosok. Óhajtandó volna, ha a magyar kormány, vallás és köz­oktatási ministerium a mennyiben lehetséges, egyiránt mie­lőbb biztosítaná a szegény lelkészek, tanitók jövedelmi ál­lását, az anyaszentegyház virágzását, a nevelés szent ügyét mielőbb orvosolná zsinattarthatás által a prot. vallás sé­relmeit. A tanítói értekezlet jövőre fáradság, költség é^-idő kímélés tekintetéből négy lelkészelnök vezénylete mellett négy szakaszra osztatott. Szintén a jeles egyházmegyei könyvtár is könnyebb és gyorsabb kezelés végett két helyre Mikolába és Szinérváraljára elosztatni rendeltetett. A tanítói vándorlás korszaka, — a tavali e.megyei gyűlés határozata által, jelesül: hogy minden ok nélkül, minden esztendőben a tanítóknak, mint a lelkészeknek cse­reberélni változni nem szabad, — az idén lejárt. — A kény­telenségnél fogva most alig változott 5— 6, mig máskor 10 — 20. Helyén is van az örökös változás megakadályo- ' zása, a sok kellemetlen egyházi iskolai baj megorvoslása. Végül levelem bezártával vettem kezemhez a tiszán­túli reformált egyházkerület 1867-én kiadott 1866-iki sta­tistikai állapotának kimutatását. A 13 esperességből álló e.kerületben van összesen 564 anya- 381 leányegyház, 593 rendes 57 segédlelkész, 915 tanitó, 793,867 lélek, 36,139 szülött, 25,819 halott, 8547 újházas, 66,495 iskolás, 27,249 iskolázható az az 6—12 évig, kik iskolába nem járnak majd csaknem fele a gyermekeknek örökös butaságban, tudatlan­ságban nő fel az emberiscg szégyenére, a haza egyház ká­rára. — Ez eset méltán felkölthetné a kormány becses fi­gyelmét. Bodnár Jánosy szentmártoni ref. lelkész. KÜLFÖLDI EGYH A/; és ISKOLA. Oroszország. Vallásfelekezetek és secták. Oroszor­szágban nagyon sokféle vallásfelekezet és ezekben ismét igen sokféle secta van. A birodalomban, bele nem értve a lengyel királyságot, van 55.000,000 görög. Ezután követ­keznek a déli részek mohamedánjai 5.700,000-en. A katho­likusok száma 2.800,000-re megy, kik a vilnai kormányzó­ságban a népességnek 60- a komroiban 81 százalékát te­szik, s általában Fehér-Oroszország minden részeiben szá­mosan vannak. Protestáns összesen körülbelől 1.960,000 van leginkább a balti tartományokban; ezenkívül a samarai, saratowi, taurisi kormányzóságokban is találkoznak. Az iz­raeliták száma 1.450,000-re tehető, kik ezelőtt leginkább csak a nyugoti tartományokban laktak, de néhány év óta egy türelmi parancs következtében bárhová települhetnek. Körülbelől 500,000 pogány lakik szétszórva Siberia roppant sivatagjain. Az örmények, 500,000, csaknem mind a Kau­kazusban és az Ekaterinoslav kormányzóságában élnek. — A kevésbé ismeretes secták közt van 100,000-nyi khlyst, kik Sibéria, Koursh és Orel tartományaiban laknak, sem sakramentomuk sem egyházuk nincsen s azt hiszik, hogy a keresztyénség az önmegtagadásban áll. A dukhobortsok, kik Kriván, Tauris és Saratow vidékein laknak, szinte nem tudnak sakramentomokról s a megígért uj földet az Ararat

Next

/
Oldalképek
Tartalom