Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-28 / 17. szám

Tizedik évfolyam. JfP 17 Pest, apr. 28. 1867. PROTESTÁNS EGYHÁZI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint EL.OFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 trt. Előfizethetni minden cs. kir, postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még mindég kaphatók. CONCORDATU M. Ex iis negotiis, quae ingenio exercentur, inprimis magnó usui est, memória rerum gestarum. Sallustius. Hogyan és mikép fejlődik nemzetünk jövendője, sikerülend-e neki a századok óta elmeritésén dolgozó s most beléje kapaszkodott vizbefulónak görcsös ölelései között tagjait szabadon használni, hogy partra vergődjék ? Aki e kérdésre megnyugtató, biztos választ tudna adni, sok hazafiszivet megvigasztalna. De hiába! Nekünk a jövendőbe pillantanunk nem adatott, s ennélfogva megnyugvást másban nem találhatunk, mint a hazafiúi kötelesség törhetlen lélekkel való teljesítésében. Ha meg kell is hajolnunk a bevégzett tények kérlelheti en kényszere előtt, ha autonomiánk megmenthetése tekintetéből oly egyezményre léptünk is, melyben a birodalom biztonságára több tekintettel kellett lenni, mint nemzeti szabadságunk biztosítékaira: azt nem követelheti tőlünk senki, hogy a nemzet azon felül még önszántából is oly jogviszonyokat szentesítsen, melyek valamint az elmúlt 17 évi szerencsétlen, törvényen kivüli állapotoknak valának kifolyásai, ugy épen ezen állapotok megszilárdítása végett hozattak létre. Hogy a magyarorsz ági római kath. egyház jogviszonyainak a concordatum által történt rendezése e kategóriába tartozik, ennek bebizonyítására szenteljük a következő sorokat. De mi közünk nekünk, protestansokul, a concordatumhoz? Kérdi nem egy rövidlátó, midőn cikkünk feliratát olvassa; a concordatum tisz tán római kath. testvéreinkre tartozván, e feletti véleménynyilvánításunk, nemde nem egyéb mint mások dolgába való hívatlan beavatkozás? Ha szomszédod háza ég — kérdjük mi viszont — miért sietsz te lélekszakadva annak oltására ? Nemde azért, mert a felebaráti szereteten kivül, még érdekelve is vagy a dologban, mert belátod, hogy a szellőnek legkisebb fuvallata elég arra, hogy a te házad is lángok martalékává legyen. Ámde a concordatum nem csak a szomszéd házát gyújtotta fel, pusztítással fenyegeti az a hazát, melyben a mi házunk is benfoglaltatik, sőt több pontjában minket egyenesen és közvetlen is érdekel. Ha a concordatum létrejöttének történetét, bemutatjuk, meg fogja látni a t. olvasó, mennyire jogosult, mennyire illetékes a mi felszólalásunk. Hogy a concordatum megszülemlésénél a tiszta vallási motívumokon kivül más indokok is szerepeltek, mondanunk sem szükséges; de ha sikerül is a kor körülményeiből a nagy tény indokát kitalálni, nem kis feladat marad még kimutatni, mily fejleményeken ment keresztül e dolog, mig az, hazánk főpapságának ellenszegülése dacára, teljes megállapodásra érlelődött. A kérdés megfejtésének nehézsége különösen onnan származik, hogy a concordatum létrejöttekor a szabad szó hazánkban sequestrálva volt, s a nyilvános közlönyök mindenről beszélhettek, csak arról nem, ami a nemzetet legközelebbről érdeklé; ily nagy fontosságú államtényékről a sajtó csak 33