Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-02-24 / 8. szám

hat elő, mely 6 szerinte áll — azon különbséggel, hogy a nagy távolság miatt — nem láthatunk egyebet, mint a XVI. XVII. század megtestesített gyönge körvonalait. Hála legyen az egek urának, hogy mi haladhatunk; legyenek áldottak azon nemes keblüek, kik erre segédkezet nyújtanak. B. /. Mű!földi utazásomból. A. Zürich. I. Egy kis statistika. Az egyházi és theologiai viszoByok jellemzése, miközben az utazó a merev reaktionarius orthodoxia. iránt kedves nyájasságot tanusit. Az országos egyház válságban léte. Különféle bolyongás után, melynek rajza e lapban is megjelent, okt. 17-re Zürichbe érkeztem. E város a schwaizi műveltség központja s a legújabb időben különösen hatalmas emelkedésnek indult, annyira, hogy a szövetségi városok közt ma már egy sincs, mely vele üzleti élénkség, vagyonosság és a tudományos intézetek teljessége és kitűnősége tekintetében a versenyt kibírná. Bennünket protestánsokat különösen dicső múltjáért s azért érdekel, mert ma is fővárosa egy szabad államnak, melynek alkotmányában többek közt ki van mondva : hogy „vallásszabadság biztosíttatik; evangyéliumi reformált tanfogalom szerint való keresztyén vallás az államtól elismert országos vallás." Stb. (1831-ből Offiz. Samml. d. Gesetze etc, des Eidgen. Standes Zürich'). A legújabb népszámlálás eredménye szerint a kanton Bern után legnépesebb s 266,265 lelket számlál, melyből 253 793 ev. reformált; magában a városban a lélekszám 19,758, melyből 17,151 reformált. (Schioeizerische Statistík. Herausg, vom statist. Bureau des eidgenoss. Departement des Innern. Bern. 1862. I. füzet). A városban a reformátusoknak négy templomuk s összesen 8 lelkészök vau. A városban és környéken ujabb időben felmerültek vagy szaporodni kezdtek a methodisták, katholikusok, irvingianusok, mormonok, anabaptisták is. A kantoni egyetemen 42 tanár és 25 magándocens tart előadásokat, a szövetséges polytechnikumban pedig, mely fölséges palotával bir, s rendkívüli virágzásnak indult, 58 tanár, segédtanító és magándocens működik. Tanulók száma amott 186%-ben 233, itt 1865

/e

-ban 618, ez utóbbiaknaknak több mint fele része idegen, kik közt Európa mindenik országa, söt Észak-Amerika, Brasilia, India, Batávía és Manilla is képviselve van. Magyar tanuló az egyetemen jelenleg három van (debreceni theologusok,) a polytechnikumon mintegy 50. A tudományos intézetek között említésre méltó még a szintén nagyszerű épülettel bíró kántoniskola, mely a gymnasiumot (7 osztály) és az ipartanodát (6 osztály) foglalja magában, 1865. végén amott 25 tanitó mellett 183, itt 34 tanitó mellett, 229 tanítvány létezett. A népiskolák, melyekről később tüzetesen irandok, ismeret, szabadelvüség és különösen erkölcsi növelés dolgában a hires porosz iskolákat sok tekintetben megelőzik. Az 186%-iki tanévben a kanton népiskoláiban volt összesen 952 tanitó s 58 260 tanítvány, ez utóbbiak között 26, 506 volt a hat alsó osztályban. Mindezen adatokat az illető intézetek értesítőiből merítettük. A magániskolák tanítói és tanítványai még ezen kívül esnek. A mi az egyházi és theologiai viszonyokat illeti, ezek főbb vonásaikban sok tekintetben olyanok, mint mindenütt a müveit protestáns világban, de ki kell emelnünk, hogy a schweizi demokrata és republicanus légkör azon külső tekintélynek, mely a lelkek országában is uralkodási kiváltságot követel magának, még pedig „isteni jog"nál fogva, teljességgel nem kedvező. Mig a protestáns Németországban az absolut kormányhatalmak érdeke, a papi reaktio és az obscurantismus régi erőben tartják magokat s péld. Berlinben oly férfiak mint Hengstenberg folyvást mételyezik a serdülő nemzedéket ; azalatt itt igyekeznek eleget tenni az előhaladt míveltség és humanitás által megváltozott viszonyok igényeinek s a tanszékekben és igehirdetésnél a nemes és józan szabadelvüség elveit tolmácsolják, A farizeusi Neu Luthertum ellenében, mely Poroszországban annyira elhatalmazott, itt egyenes és becsületes felfogást és törekvést látunk. A vallást szeretik a vallásért, a hitet a hitért, az igazságot az igazságért. Komolyan veszik a keresztyénség történelmi fejlődését s világvallási hivatását. Nem kételkednek az emberi szellem azon jogának létezése felöl, melynélfogva az inost legalább is annyi illetékességgel forgolódhatik a hitcikkek körül, mint az egyházi atyák és a reformatio korszakában, s épen ezen jog alapján beható vizsgálat alá veszik a vallástan forrásait, közvetlen igyekeznek meggyőződni minden hagyományos tantétel helyessége felöl s Ítélnek az emberi lélek legfönségesebb érzelmeinek szüksége s valódi boldogságának föltétele felett, annyi képességgel és körültekintéssel, a mennyire az értelmiség széles látköre és sok oldalú fejlettsége s a gazdag történelmi tapasztalások utján a mai korszak szert tehetett, s a mennyivel a rég mult idők távolról sem dicsekedhettek. E folyton tartó s hangyaszorgalmú működés lassanként aláaknázott sok, merőben a régi kor felfogásán alapuló társadalmi és hitbeli nézeteket s néha egy-egy omlás rémes robaját lehet hallani, mely még a munkásokat is megrebbenti, de nem tartózhatja fel sokáig, mert ök meg vannak győződve a felöl, hogy e változást nem emberi önkény, hanem az egyetemes fejlődés parancsoló törvénye hozta létre, melynek ök csak végrehajtó szolgái. És épen ez oknál fogva az egyház sem vonja ki magát aggodalmasan a megindult szellemi mozgalom befolyása alól, miután, ha kivonná, csak önéletének erejét gyöngítené s a megifjodás és megerősbödés áldásaiból rekesztené ki magát, melyek az isteni gondviselés rendeléséből végeredményül elöállandottak a nagyszerű küzdelemből. Az országos egyház kormánya egyik legújabb jelentésében ide vonatkozólag ekép nyilatkozik: „Az a kérdés, hogy a bölcselet, a természettudományok és az ös keresztyénség feletti történelmi nyomozódások jelenlegi állásának az egyházi hittan alakulására kell-e befolyást engedni és mennyiben, s a többek közt különösen két pont van, melyekre e befolyás érvényesülni és végrehajtatni készül, t. i. a szentírás általában s Jézus személye különösen. Az egyetemes világnézettel, melynek egyesek hódolnak, össze-