Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-02-17 / 7. szám
vánnék jegyeztetni az illető tudomány után álló rovatba: „rendesen hallgatta." Ennyit bátran lehet, mert ezt maga a nyilvánosság ellenőrzi. Hanem, ha valamely akadémiai ifjút egy vagy más tudományban kitüntetés ért, például pályajutalmat nyert, vagy figyelemre méltó irodalmi cikke jelent meg, ezt már bizonyítványába egyenesen bejegyeztetném. Vessünk már egy tekintetet az említettem harmadik okmányra is, melynek teljes címe: „Tájékozás a sárospataki ref. akadémiában előadandó tudományok körében" Rendes nyolcadrétben, hét lapra terjedő dolgozat ez, a három akad. tanszakra szólva, „célja a tanulót, miután a tanszabadság életbe léptetett elvénél fogva önmívelése s életcélja igényeihez képest a tanokat szabadon választhatja, e szabad választás teljes és célszerű gyakorlásában, mindenkor kezénél levő tanácscsal, utasítással segíteni." Tudtunkkal első eset ez nálunk, e hazában élő reformátusoknál, hogy a tanulóhoz a tanok sorrendét, becsét, fontosságát illetőleg indokolva ilyen alakban szóljanak. Figyelmünket a bölcsészeti szakbeli tájékozás vonja magára ezen soraival: „Miután a bölcsészeti saíaknak természetes feladata, hogy a többi tanszaknak gyámola, útitársa legyen; ama szakot bizonyos pálya-évre szorítani nem célszerű, ugy hogy például a többi tanszakot mindenestől megelőzze; söt épen a szorosabb értelembe vett bölcsészeti tanok sikeres hallgatására szükséges, hogy a fejlettebb szellemi erő, érettebb felfogás, gondolkozási képesség okvetlen figyelembe jöjjön." Ugy látszik a bölcsészeti tanok előadása három évre szólólag van tervezve. Ebben mozdulást, legalább a tudomány érdekében mozdulni akarást veszünk észre. Hazai főiskoláink nagyobb részének körében ugy tudjuk azon kathol. egyetemeken uralkodó szokás divik, hogy a bölcsészeti tudományok egy évre szorítva, a gymnasium valóságos folytatásául a többi tanszaki előadásokat megelőzik. A bölcsészet lenyomása, eltörpitése érdekében ennél nem lehet célszerűbb intézkedést tenni. „A bölcsészetet csak a többi tudományokra való élő befolyásában, a tudományos szellemet, mint legfőbb elvet, csak testével a realtudással együtt, mint minden ismeret közvetlen egységét lehet felfogni és előterjeszteni. Az egész egyetem élete, minden munka tenyészése azon alapul, hogy ne a speculativ üres formája legyen az egyedül, mivel az iljakat megtöltik, hanem, hogy az ész s ennek munkássága közvetlen nézléséböl minden realtudás szükségességébe és terjébe való belátás fejlődjék, hogy kezdettől fogva az ész és tapasztalat, speculatio és empíria közti vélt ellentét megsemmisitessék, s igy a való tudás ne csak lehetővé váljék, hanem elő is álljon. Mert — anélkül hogy a különböző bölcsészeti rendszerek becse felett Ítélnénk, világos, hogy különben semmi kötelék nem lesz a bölcsészeti és többi tanítás közt, s amabból semmi ki nem jön, mint némi logikai szabályok ismerete, a fogalmak és formulák jelentésökben s származásukban nem értett apparatusa." Schleiermacher i. m. Ezenkívül tudjuk, hogy a tudomány s épen a bölcsészet a mint terjelemben szélesül, mélységében ugy növekedik s ennek meggátlására valóban „érettebb felfogás, gondolkodási képesség" okvetlen szükséges. Szükség itt egy kérdést az akadémiai reformügy érdekében feltenni és megoldani. Jelesen ezt: micsoda viszonyban van az akadémia a felekezethez ? Erre a rendszabályok 3. §-a igen helyes rövidséggel ennyit mond: „Az akadémia a tiszáninneni ref. egyházkerület kormánya alatt áll." De irodalmi uton lehet és kell is bővebben szólani. Az akadémia, mint minden önálló intézmény, bizonyos körön belől az ő életfeltételeit képező ügyekben okvetlenül szabad önrendelkezési joggal bir. Ily köre, ily életföltétele az akadémiának a tisztán tudományügy. A kimért határon belől hogy, minő fölfogással, minő szellemben tanítson, ez az ö saját háborithatlan joga. Az egyház e belső körbe nem avatkozhatik, itt ellenőrzést nem gyakorolhat, mert az egyház, ha még protestáns is, nem tudós társaság, csupán hivő társaság, a hit pedig a tudományt nem ellenőrzi. Épen ezen viszony van az akadémia bármely facultása, pl. a theologiai facultás s a felekezet között. Mint a bölcsészeti és jogi facultás nem egyházi, hanem egyetemi intézmény : igy a theologiai facultás is. Ebből azonban nem következik, hogy különösen az utóbbiból az egyház hasznot ne húzhasson, hanem csak az következik, hogy az egyháznak a theologiai facultásra vonatkozólag sincs és nem lehet ellenőrködése. Ez épen jelenleg a tiszáninneni egyházkerületben, hol a történt gyászos esemény folytán egy theologiai tanszék betöltésre vár, komolyan figyelembe veendő. Itt ugyanis régibb gyakorlat folytán a dogmatika tanárát az egyes egyházak választják, kétség kivül azon érdekből hogy a megválasztott orthodoxiájában hiba ne essék, ezt a maguk részére biztosítsák. Lássuk, vájjon érhetnek-e célt? Midőn az egyént megválasztották, ha ugyan jól ismerték, meglehet teljesen orthodox hitű, de hogy már a jövő hónapban az lesz-e, ez nem bizonyos, mert a tudományos meggyőződést észjogszerüleg nem lehet lekötni, ez változhatik, épen ebben áll az egyén fejlődése. De ha soha nem változva is rendületlenül állana az orthodox hit, vájjon az ujabb akadémiai reformok után lehet-e az orthodoxia, vagy rationalismus, vagy bármily egyes irány érdekében biztosan számítani. Épen nem. Mert ha a dogmatica rendes tanára a legorthodoxabb is, egy magán tanár — privát docens — épen ellenkező nézetekkel mellette fellép, körébe vonja az ifjak nagy részét, s az ő bizonyítványa épen oly érvényes, mint a legorthodoxabb rendes tanáré. Itt tehát más mód nincs, mint hogy az egyház be nem avatkozva, bizza az ügyet azon tudományra, melynek méhéből ö maga is e világra jött. Nem tartok a protestantismusra nagyobb szerencsétlenséget, mint ha magát a felekezetesség szűk köpenyébe burkolva, a gondolat tágabb folyamától, a tudomány áramlásától fél, húzódik; nagyobb szerencsétlenség ez a kegyetlen üldözéseknél, nagyobb a gályáknál, nagyobb a máglyáknál; itt dacolt, mert bízott magában, mig a most ön magában való bizalma megszegett, gyávaságot, életbontó csüggedést árul el, s ezzel ön maga fordul maga ellen.